Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-63

A nemzetgyűlés 63. ülése 1922. évi november hó 30-án, csütörtökön. 81 ^őispánváltozás megtörtént. Igaz, közben kaptam meg a képviselő ur második felolvasott levelét. Erre itt a folyosón élőszóval megmondtam a kép­viselő urnák, hogy a panaszt az uj főispánnak ki­adtam, azzal, hogy tegye vizsgálat tárgyává ; mi­helyt tőle megkapom a jelentést a panasz tár­gyává tett helyzetről és különböző cselekményekről, azonnal fogok intézkedni. A főispán még csak rövi­desen foglalta el helyét és folytatja a vizsgálatot, azt még be nem fejezte, mihelyt ő a kellő tájékozta­tást az egész helyzetre vonatkozólag meg fogja ne­kem adni, el fogom intézni a panaszt ugy, amint a vizsgálat alapján helyesnek és méltányosnak fog látszani. A képviselő ur engem itt késedelemmel és az intézkedések túllassu megtételével vádol meg. Bo­csánatot kérek, én felelősség alatt és felelősségem teljes tudatában járok el tfíále kérdésekben ; én­nekem mindenesetre kötelességem, hogy mielőtt egyoldalú panasz tárgyában irtézkedrém, hivata­losan vizsgáljam meg a tényállást ; (Helyeslés a jobboldalon.) én nem vállalkozhatom arra, hogy egy forradalmi igazgatási rendszer módjára az elém kerülő panaszokat stante pede egy ráirt kézjeggyel elintézzem. Én igenis épen azért, mert minden cse­lekedetemért felelős vagyok, csak az illető kérdés alapos megvizsgálása után intézkedhetem. (Helyes­lés a jobboldalon.) Kérem a t. Házat, hogy a szakaszt a Fáy Gyula képviselő ur által ber yujtott és a bizottságok által módosított szövegben méltóztassék elfogadni. (He­lyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 19. §-t a közigazgatási és pénzügyi bizottságok által javasolt szövegben elfogadni, igen végy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szív. skedj^nek felállai i. (Meg­történik.) Többség S Kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a 19. §-t a közigazgatási és pénzügyi bizottságok által javasolt szövegezésben fogadta el. Következik a közigazgatási és pénzügyi bi­zottságok által szövegezett uj 20. § tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt fel­olvasni. Hébelt Ede jegyző (olvassa a 20. §t). Elnök: Szólásra ki következik ? Hébelt Ede jegyző: Györki I^re ! Györki Imre : T. Nemzetgyűlés ! A 19. § körül lefolyt vita élénken illusztrálta azt, hogy mit jelent a nemzetgyűlés munkarendjében az, ha min­den egyéb szemponttól eltekintve — amit már előttem szólt t. képviselőtársaim kifejtettek — egyes képviselő urak puccsszerűen uj szakaszok be­toldásával jönnek a nemzetgyűlés elé. Ez nemcsak sérti a nemzetgyűlés tekintélyét, nemcsak meg­fosztja a képviselőket annak lehetőségétől, hogy egy ilyen, az egész törvényjavaslatra fontos intéz­kedést az általános vita során tegyenek megvitatás tárgyává, hanem fontos ez azért is, mert elvonja a lehetőségét annak, hogy ezeket a beszúrásokat ala­pos megvitatás tárgyává tegyük. De helyteleníte­nem kell ezt az eljárást azért is, mert maga a ja­vaslat benyújtója, de a közigazgatási és pénzügyi bizottságok is, annyira pongyolán szövegezték meg az uj szakaszt és az ahhoz fűzött indokolást, ami talán a tételes és érvényben lévő rendelkezések nem ismerésén alapszik, — hogy ennek kell tulajdoni­tanunk azt, hogy az utolsó pillanatban, szinte puccsszerű gyorstalpalás történt. A közigazgatási és pénzügyi bizotts/gok együttes jelentése a javaslat 19. és 20. §-f't azzal okolja meg, hogy e rendelkezések törvénybe ikta­táséra szükség van azért, mert csak az 1914. évi választói névjegyzék alapj/n lehetne VÍ lasztaní. Indokolja a bizottság ezt a j avaslatát az?al, hegy az 1615 : VI. te. igy intézkedik. (Zaj a jobboldalon. Halljuk ! balfelől.) Elnök: C endet kérek ! Györki Imre: Tisztelelte] M tor vagyok rá­mutatni arra, hegy az 1915 : VI. 1c.-i ek az a ren­delkezésre amelyre tulajdonképen a bizottságj jelen­tése utal, ezidő szerint rircs is érvényben. (Ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldal.) A helyzet t. i. az, hegy az 1915 : VI. te, amely egy h/rom­vagy négyszakaszos törvény, csak ana vonat­kozott, hegy az 1915-ben időközben n égin epedett törvényhatósági választásokra, valamint az abb an az évben lejárt mandátumok betöltése céljából tar­tott választásokra az 1914. évi választói névjegy­zéket fogadt/k el alapul. Tette ezt a törvény­hozás annakidején azért, mert 1913 ban alkott/k meg az akkori VÍ'lagzi ójegi töt vényt, de ezen vá­lasztójogi töivény alapj/ n v/lasztói révjegyzékeket el nem kémlellek, teh/t tisztán csak arra äz éve, egy ki egilő lendelkezé-t kellett törvénybe iktatni s ez volt az 1915. évi VI. te. Errek a tör­vénynek 1. §-/ban kifejezetten ki van mondva, hegy mindaddig, amig má s törvényes intézkedés i h es, addig a törvén y hat ós/gi v/lasztójog tekin­tetében hatályban ma: ad a kor/bban é? vényben lévő rendelkerés, vagyis negna/fd az 1886. évi XXI. tcikk 33. §-a. Ez a töivéi yszakasz pedig ugy rendelkezik, hegy a tö: vényhal ós/gi v/laszló­jeg egyeriő n é. tékü a képvi előv, lasztói jogoíult­sággal. Ha lehet szigorúan a törvényes alapot vesszük figyelembe, akkor .— minthogy az 1915. évi VI. te. kifejezetten c:ak az 1915. évi időleges, Idegé ziíő választásokra vonatkozik, valamint az abban az évben lei/it mandátumok betölt é éje binyulo választásokra, teh/t 1916-tól kezdve ez a rei delkezés fenn nem /llott — azut/n isn ét az 1886 : XXI. te. 33. §-a ir/nyadó, szóval a tör­vényhal ós/ gi bizottsági választásoknál az orsz/g­gyüléíi képvi; élői v/lasztói jegosuits/g mértéket kell alkalmazni. 1918-ban, az 1918 : XVII. te, a Tifza-féle v/lasztói jegosults/got törvénybeiktató törvény­cikk 183. §-/ban ugyancsak rendelkezik arról, hogy a törvényhat ós/gi választási jogosults/g to­v/bbra miképen állapittassék meg. Itt ismételten bátor vagyok rámutatni arra, hogy erre a tör­vényes rendelkezésre, —- amely talán alapja lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom