Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-62

A nemzetgyűlés 62. ülése 1922. évi november hó 29-én, szerdán. 33 szerint a pénzügyigazgatóságokhoz ki nem ment, a kereskedőket és iparosokat egyes városokbán kötelezték, s más városokban pedig kötelezni akarják, hogy olyan hirdetményeket akasszanak ki üzleteikben és kirakataikban, amelyek őket becsületükben a legmélyebben sértik. Csak egyes szemelvényeket fogok ezekből felolvasni azért, hogy t. képviselőtársaim tudják, hogy milyen tárgynak voltak azoK a hirdetmények, amelyeket minden kisiparosnak és kiskereskedőnek az üzletében közzé kellett volna tennie. (Olvassa.) »Honosítsuk meg az adómorált az országban ! Ezen üzletben az általános forgalmi adó blokk alapján fizettetik. Minden vevőnek a fizetésnél blokkot kell kapnia. Blokk nélkül az üzletből hazafias egyén nem távozik. Aki blokkot nem kap, jelentse fel az üzlet tulajdonosát a város forgalmi adó osztályánál.« (Felkiáltások jobbfelől : Mi ez ?) Drozdy Győző : Az önök jóizlését nem bántja ? Fábián Béla : Az ország kereskedőinek és iparosainak ezt saját üzletükben kellett volna kiakasztaniuk ! Csak részleteket ismertetek a következő hirdetményből. (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) Nekem az a véleményem s azt hiszem, hogy minden tisztességes iparosnak és kereskedőnek is az a véleménye, hogy aki az á llamot megrövidíti, megcsalja, azt csukják be. Ez teljesen korrekt felfogás, s ez minden kereskedőnek és iparosnak is a feliogá sa. De azért, mert vannak csalók és vannak olyanok, akik az államot meg akarják röviditeni, ne szén védjen az egész ipar és kereskedelem, főként pedig ne szenvedjen olyan módon, amely lehetetlenné teszi a kiiiparosokra és kiskereskedőkre nézve üzletük továbbfolytatását. Méltóztassanak csak meghallgatni, hogy mi van ebben a hirdetményben (olvassa): »Az államot magát saját fiainak ezrei versenyt csalják. Az állam részére polgártársaiktól átvetu forgalmi adókat jogtalanul maguknak taitják meg. Az áremelkedéssel lépést kellene tartania a forgalmi adónak, az pedig marad a régi, amely elenyésző semmiség, egy csepp a mélységes örvény fenekén.« A múlt hónapban egy milliárd és 800 millió korona volt a forgalmi adó S (Tovább olvassa) : »A szellemi és testi munkások támogatására számit ebben a tekintetben elsősorban a pénzügyigazgatóság, vagyis arra a társadalmi osztályéra, amely a legjobban érzi a drágaságot, amely egész jövedelmét kénytelen elkölteni stb.« Ennélfogva felhívja, hogy a nálánál sokkal jobb viszonyok között élő iparos és kereskedő polgártársaknál vigyázzon, hogy azok jogtalanul ne gyarapodjanak. A továbbiakban felszólítja őket, hogy a kereskedőkkel és iparosokkal szemben denuncp Iá shoz folyamodjanak s a blokkokat szolgáltassák be a városok adóhivatalainak és a pénzügyigazgatóságoknak. Legelsősorban ez ellen a hang ellen vagyok bátor nemcsak a magam, hanem minden jóizlésü ember nevében tiltakozni. (Zaj jobbfelől.) Ha valaki elkövet valamely deliktumot, tessék a pénzügyigazgatóságnál feljelentést tenni, s én helytelennek is tartom azt, hogy a pénzügyigazgatóságok minden egyes feldetitett esetben kiegyezni töiekednek a felekkel. Tessék példát statuálni, nem pedig alkudozni és minden egyes esetben arra kényszeríteni a kereskedőt és iparost, hogy kiegyezzék, mert ha nem, akkor elviszik a könyveit s azután 6—8 héten keresztül üzleti könyveit nem vezethetvén, az a kereskedő vagy iparos kénytelen megadni azt az összeget, amelyet tőle követelnek. Drozdy Győző : Azzal fenyegetik őket, hogy az ügyészségnek adják át, ha nem fizetnek. Kénytelenek mindent megfizetni. Fábián Béla : Elsősorban a kisipart és a kiskereskedelmet érintik ezek a lendelkezések, mert hiszen a nagykereskedő az adóját eddig sem fizette bélyegben, hanem készpénzben utólagosan negyedévenkmt fizette a könyvei után. A kisiparos és a kiskereskedő volt az, akinek bélyegben kellett fizetnie, tehát a kisiparos és a kiskereskedő az, akit a blokkrendszer elsősorban sújt és éiint. Lássuk most a blokkrendszert. A blokkrendszer abból áll, hogy minden embernek, aki bemegy valamely iparoshoz vagy kereskedőhöz, ott az általa fizetett összegek után egy blokkot kell kapnia. Vegyük csak a piaci árusokat. Az a piaci árus elad egy almát, vagy egy paprikát, vagy egy körtét, vagy egy gyerekjátékot, tehát neki minden egy- vagy két koronás tárgy után 15 filléres blokkot kell adnia. Vagy méltóztassék elképzelni a kiskereskedő vagy kisiparos helyzetét az ipari városokban, ahol a munkásság teszi legnagyobb részét a lakosságnak, s ahol a munkások egyszerre vásárolnak szombaton este vagy hétfőn reggel. Ha odajön ahhoz a kereskedőhöz vagy iparoshoz vagy piaci árushoz az a munkás vagy munkásasszony, a kereskedő vagy iparos nem tudja, hogy mit adjon hamarább : blokkot vagy pedig árut adjon-e. Már most hogy végezze el a blokkolást, mit csináljon ? Vegyünk egy korcsmárost vagy mészárost, akinek egy óra alatt kell az üzemét lefolytatnia. Vizes a keze annak a korcsmárosnak és véres a keze annak a mészárosnak, hogy állítsa ki tehát a blokkot ? Ha azután mégis kiállítja, köteles azt 5 éven keresztül megőrizni, mert ha valakinek eszébe jut őt egy vagy két esztendő múlva feljelenteni, akkor becsukják, ha nem tudja bebizonyítani, hogy azon a blokkon tényleg csak annyi volt irva, mint amennyit a feljelentő bemutat. Tessék csak elképzelni, az a blokk egy egészen egyszerű, piros vagy zöldszinü füzet, amelynek egyik oldala a kereskedőnél vagy kisiparosnál, a másik oldala a félnél marad. Ha én vagy többen haragszunk egy kereskedőre vagy egy kisiparosra, vagy egy utcai árusra, akkor nem kell egyebet tennünk, mint, mondjuk, azt a 80 koronáról szóló blokkot kijavitanunk 1080 vagy 180 koronára. (Felkiáltások jobbfelől : Akkor becsukják az illetőt/ Váltót is lehet hamisítani!) En névtelenül is be küldhetem a blokkokat, amelyek el vannak látva 1-től 100-ig terjedő számokkal és mellette római számmal. Egész egyszerűen beküldőm pl. a 77-es, 97-es és a 108-as számú NAPLÚ VI,