Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-62

A nemzetgyűlés 62. ülése 1922. évi november hó 29-én, szerdán. 33 szerint a pénzügyigazgatóságokhoz ki nem ment, a kereskedőket és iparosokat egyes városokbán kötelezték, s más városokban pedig kötelezni akar­ják, hogy olyan hirdetményeket akasszanak ki üzleteikben és kirakataikban, amelyek őket becsü­letükben a legmélyebben sértik. Csak egyes szemelvényeket fogok ezekből fel­olvasni azért, hogy t. képviselőtársaim tudják, hogy milyen tárgynak voltak azoK a hirdetmények, amelyeket minden kisiparosnak és kiskereskedőnek az üzletében közzé kellett volna tennie. (Olvassa.) »Honosítsuk meg az adómorált az országban ! Ezen üzletben az általános forgalmi adó blokk alap­ján fizettetik. Minden vevőnek a fizetésnél blokkot kell kapnia. Blokk nélkül az üzletből hazafias egyén nem távozik. Aki blokkot nem kap, jelentse fel az üzlet tulajdonosát a város forgalmi adó osztályánál.« (Felkiáltások jobbfelől : Mi ez ?) Drozdy Győző : Az önök jóizlését nem bántja ? Fábián Béla : Az ország kereskedőinek és ipa­rosainak ezt saját üzletükben kellett volna kiakasz­taniuk ! Csak részleteket ismertetek a következő hir­detményből. (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csen­get.) Nekem az a véleményem s azt hiszem, hogy minden tisztességes iparosnak és kereskedőnek is az a véleménye, hogy aki az á llamot megrövidíti, meg­csalja, azt csukják be. Ez teljesen korrekt felfogás, s ez minden kereskedőnek és iparosnak is a feliogá ­sa. De azért, mert vannak csalók és vannak olyanok, akik az államot meg akarják röviditeni, ne szén védjen az egész ipar és kereskedelem, főként pedig ne szenvedjen olyan módon, amely lehetetlenné teszi a kiiiparosokra és kiskereskedőkre nézve üzletük továbbfolytatását. Méltóztassanak csak meghallgatni, hogy mi van ebben a hirdetményben (olvassa): »Az államot magát saját fiainak ezrei versenyt csalják. Az állam részére polgártársaiktól átvetu forgalmi adókat jogtalanul maguknak tait­ják meg. Az áremelkedéssel lépést kellene tartania a forgalmi adónak, az pedig marad a régi, amely elenyésző semmiség, egy csepp a mélységes örvény fenekén.« A múlt hónapban egy milliárd és 800 millió korona volt a forgalmi adó S (Tovább olvassa) : »A szellemi és testi munkások támogatására számit ebben a tekintetben elsősorban a pénzügy­igazgatóság, vagyis arra a társadalmi osztályéra, amely a legjobban érzi a drágaságot, amely egész jövedelmét kénytelen elkölteni stb.« Ennélfogva felhívja, hogy a nálánál sokkal jobb viszonyok kö­zött élő iparos és kereskedő polgártársaknál vi­gyázzon, hogy azok jogtalanul ne gyarapodjanak. A továbbiakban felszólítja őket, hogy a kereske­dőkkel és iparosokkal szemben denuncp Iá shoz fo­lyamodjanak s a blokkokat szolgáltassák be a vá­rosok adóhivatalainak és a pénzügyigazgatóságok­nak. Legelsősorban ez ellen a hang ellen vagyok bátor nemcsak a magam, hanem minden jóizlésü ember nevében tiltakozni. (Zaj jobbfelől.) Ha valaki elkövet valamely deliktumot, tessék a pénzügy­igazgatóságnál feljelentést tenni, s én helytelennek is tartom azt, hogy a pénzügyigazgatóságok minden egyes feldetitett esetben kiegyezni töiekednek a felekkel. Tessék példát statuálni, nem pedig alku­dozni és minden egyes esetben arra kényszeríteni a kereskedőt és iparost, hogy kiegyezzék, mert ha nem, akkor elviszik a könyveit s azután 6—8 héten keresztül üzleti könyveit nem vezethetvén, az a kereskedő vagy iparos kénytelen megadni azt az összeget, amelyet tőle követelnek. Drozdy Győző : Azzal fenyegetik őket, hogy az ügyészségnek adják át, ha nem fizetnek. Kénytele­nek mindent megfizetni. Fábián Béla : Elsősorban a kisipart és a kis­kereskedelmet érintik ezek a lendelkezések, mert hiszen a nagykereskedő az adóját eddig sem fizette bélyegben, hanem készpénzben utólagosan negyed­évenkmt fizette a könyvei után. A kisiparos és a kiskereskedő volt az, akinek bélyegben kellett fizetnie, tehát a kisiparos és a kiskereskedő az, akit a blokkrendszer elsősorban sújt és éiint. Lássuk most a blokkrendszert. A blokkrend­szer abból áll, hogy minden embernek, aki bemegy valamely iparoshoz vagy kereskedőhöz, ott az általa fizetett összegek után egy blokkot kell kap­nia. Vegyük csak a piaci árusokat. Az a piaci árus elad egy almát, vagy egy paprikát, vagy egy kör­tét, vagy egy gyerekjátékot, tehát neki minden egy- vagy két koronás tárgy után 15 filléres blokkot kell adnia. Vagy méltóztassék elképzelni a kis­kereskedő vagy kisiparos helyzetét az ipari váro­sokban, ahol a munkásság teszi legnagyobb részét a lakosságnak, s ahol a munkások egyszerre vásá­rolnak szombaton este vagy hétfőn reggel. Ha odajön ahhoz a kereskedőhöz vagy iparoshoz vagy piaci árushoz az a munkás vagy munkásasszony, a kereskedő vagy iparos nem tudja, hogy mit adjon hamarább : blokkot vagy pedig árut ad­jon-e. Már most hogy végezze el a blokkolást, mit csináljon ? Vegyünk egy korcsmárost vagy mészá­rost, akinek egy óra alatt kell az üzemét lefolytat­nia. Vizes a keze annak a korcsmárosnak és véres a keze annak a mészárosnak, hogy állítsa ki tehát a blokkot ? Ha azután mégis kiállítja, köteles azt 5 éven keresztül megőrizni, mert ha valakinek eszébe jut őt egy vagy két esztendő múlva fel­jelenteni, akkor becsukják, ha nem tudja bebizo­nyítani, hogy azon a blokkon tényleg csak annyi volt irva, mint amennyit a feljelentő bemutat. Tessék csak elképzelni, az a blokk egy egészen egyszerű, piros vagy zöldszinü füzet, amelynek egyik oldala a kereskedőnél vagy kisiparosnál, a másik oldala a félnél marad. Ha én vagy többen haragszunk egy kereske­dőre vagy egy kisiparosra, vagy egy utcai árusra, akkor nem kell egyebet tennünk, mint, mondjuk, azt a 80 koronáról szóló blokkot kijavitanunk 1080 vagy 180 koronára. (Felkiáltások jobbfelől : Akkor becsukják az illetőt/ Váltót is lehet hamisítani!) En névtelenül is be küldhetem a blokkokat, ame­lyek el vannak látva 1-től 100-ig terjedő számok­kal és mellette római számmal. Egész egyszerűen beküldőm pl. a 77-es, 97-es és a 108-as számú NAPLÚ VI,

Next

/
Oldalképek
Tartalom