Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-69

À nemzetgyűlés 69. ülése 1922. évi december hó 12-én, kedden. 277 a 88. §-t az előadó ur által javasolt módosítással elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen !) A Ház a 88. §-t az előadó ur javaslata értelmében fogadja el. Következik a 89. §. Csik József jegyző (olvassa a 89. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Örffy Imre előadó : A 89. § első bekezdésé­nek második sorában a »jogerőre emelkedett határozat kézbesítését követő« szavak helyébe »a határozat jogerőre emelkedését követő« sza­vak beiktatását indítványozom. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom; a tanácskozást befejezettnek nyilvání­tom. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méítóztatnak-e a 89. §-t az előadó ur által javasolt szöveggel elfogadni, szemben az eredeti szöveggel, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a 89. §-t az előadó ur által javasolt módosítással fogadja el. Követ­kezik a 90. §. Csik József jegyző (olvassa a törvény­javaslat 90—101. §-ait, mely eh észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 102. §-t). Elnök : Az előadó ur kíván szólni ! Örffy Imre előadó: T Nemzetgyűlés! A 102. §-nál két módosítást vagyok bátor előterjesz­teni Javaslom, hogy a szakasz második sorában »földkataszter« szó helyébe »földadó-kataszter« szó tétessék. Javaslom továbbá, hogy »a község (város) költségén pótlandók« szavak utáni rész helyett a következő szöveg vétessék fel: »és ha azok mulasztás folytán rongáltattak meg, illetve semmisültek meg, a mulasztó által pótlandók« Elnök : Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilváni­tom. Következik a határozathozatal. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az előadó ur javasla­tait felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa az előadó módosításait). Elnök : Az előadó ur javaslatai nem álla­nak ellentétben a szöveggel, először tehát meg fogom kérdezni a t. Nemzetgyűlést, méltózta­tik-e az eredeti szöveget elfogadni, azután pedig kérdést intézek a t. Házhoz mind a kétrend­beli módosításra vonatkozólag külön-külön. Méltóztatnak-e a szakaszt eredeti szövegé­ben elfogadni? (Igen!) A nemzetgyűlés a sza­kaszt eredeti szövegében elfogadta. Most kér­dem, méltóztatnak-e az előadó ur által javasolt első beszúrást elfogadni? (Igen!) A nemzet­gyűlés elfogadta. Kérdem továbbá, méltóztat­nak-e az előadó ur által javasolt második be­szúrást elfogadni ? (Igen !) A nemzetgyűlés az előadó ur mindkét módosítását elfogadta és így a szakaszt azokkal együtt elfogadottnak jelen­tem ki. Következik a 103. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 103 -107. §~okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : A törvényjavaslat részleteiben is le­tárgyaltatván, egyúttal elintézést nyert Szeged város közönségének ezzel kapcsolatos felirata is. A harmadszori olvasás iránt a napirendi javas­latom során fogok előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről és egyes közhiteli kérdések rendezéséről (írom. 80, 101) szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Felkiáltások : Nines jelen!) Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A biztosító magánvállalatok állami felügyeleté­ről és egyes közhiteli kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozólag legyen szabad a következő ismertetést előadnom : Ha figyelembe vesszük a biztosító magán­vállalatok működéséhez fűződő közgazdasági és szociális érdekeket, és ha figyelembe vesszük azon rendkívül nagy összegeket, amelyek a jó­hiszemű polg ars a g részéről a biztosító magán­vállalatokra bizva vannak, akkor önként felvető­dik az a kérdés, hogy vájjon miként is nélkülöz­hette eddig is ez az intézmény a legszigorúbb szakszerű állami felügyeletet? A körülöttünk lévő külföldi államokban háromféle felügyeleti rendszer van jelenleg ér­vényben ; az első a publicitási rendszer, a máso­dik a normativ szabályok rendszere, és a har­madik, amely a legelterjedtebb, a materiális állami felügyeleti rendszer. A materiális állami felügyeleti rendszer kiterjed a biztosító magán­vállalatok megalakulásától kezdve az egész üzlet­menet tartamára, Ez a rendszer azért is felette fontos, mert az életképtelen vagy labilis alapo­kon nyugvó biztosító magánvállalatokat már a megalakulásban megakadályozhatja. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a keres­kedelmi törvény 452—463. §-ainak helyébe a külföldi államokban leginkább elterjedt materiá­lis állami felügyeleti rendszert kívánja érvényre juttatni. Ez ugyanis legjobban megfelel a bizto­sító magánvállalatok, valamint a biztosítottak érdekeinek. S ez ugy közgazdasági, mint állam­pénzügyi szempontból az eddig követett rend­szerekkel szemben igen nagy haladást jelent. A magyarországi, szolid alapokon nyugvó vállalko­zások egyértelmüleg kívánják ezen állami fel­ügyeleti rendszer megvalósítását, mert csak ez­által találnak biztosítást az ellen, hogy a kö­zönség tájékozatlanságát kihasználó s az utóbbi időkben gombamódra elszaporodó magánvállal­kozások, amelyek esetleg a rájuk bízott nagy tőkékkei később elszámolni sem tudnak, az egész biztositási intézményt diszkreditálhassák. Már pedig köztudomású, hogy a biztosító magán­vállalatokra a nemzeti vagyonnak igen-igen

Next

/
Oldalképek
Tartalom