Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-69

A nemzetgyűlés 69. ülése 1922, lességemnek tartom felemelni gyönge szavamat minden egyes alkalommal, hogy erre a nehéz, kényes kérdésre a közfigyelmet feihivjam, és azt az energiát, amely a kormányból ennek a kér­désnek a megoldására — ugy látszik — hiány­zik, lehetőleg pótoljam és az ország közvéle­ménye által kényszerítsem a kormányzatot, hogy az országot pusztító jelenlegi helyzetnek egyszer már véget vessen. Szóltam azután még a tisztviselői karnak egy szerencsére nagyon csekély részéről. Sajnos azonban, ezek azok a tisztviselők, akikről tulaj­donképen beszélek, a legmagasabb állásokban levő azok a tisztviselők, akik a maguk erkölcsi fel­fogásával összeegyeztethetőnek tartják azt, hogy állásukból kifolyólag — mert nem X. Y. szemé­lyére van szükségük a nagybankoknak és nagy­vállalatoknak, hanem arra a tisztviselőre, aki állásánál fogva hatalmat képvisel (Ügy van! Ugy van ! a bal- és a szélsöbalóldalon.) — olyan vállalatoknál, amelyeknek anyagi sorsát illetőleg tettekkel lehetnek tényezők, — hiszen egy-egy magasabb tisztviselőnek egy tollvonásától függ­het az, hogy egyik-másik ilyen vállalat millió­kat nyerjen — az összefórhetlenségi törvény betűjével és szellemével általam ellentétesnek tartott viszonyt fogadjanak el. (Ugy van ! Ugy van ! a hal- és a szélsöbalóldalon. ) Ha a mélyen t. képviselő ur felszólalásom­nak e része ellen tiltakozott és azoknak a tiszt­viselőknek nevében jelentette ki azt, hogy vissza­utasítja támadásomat, akik ebben magukat találva érezhették, ezzel szemben én egész sze­rényen, de határozottan annyit jelentek csak ki, hogy az én felfogásomat — álláspontom han­goztatásánál — semmi más nem vezeti, mint az az erkölcsi érzés, ^amelyet már a bölcsőből hoz­tam magammal, (Elénk helyeslés a bal- és a szélső­baloldalon.) továbbá az ország érdekei iránti önzetlen kötelességtudás. (Éljenzés a bal- és a szélsöbalóldalon.) Ha a t. képviselő ur vagy bárki más azt hiszi, hogy ettől engem holmi tiltakozásokkal el lehet téríteni, erre egyszerűen és röviden kijelentem, hogy ezt a kérdést eddig is nyíltan és bátran tettem szóvá, amikor annak szükségét láttam, és — ha méltóztatik tilta­kozni, ha nem méltóztatik tiltakozni, — amig a parlamentben itt vagyok, minden egyes alka­lommal, amikor arra sor kerül, ezután is szóvá fogom tenni (Élénk helyeslés a bal- és a szélsö­balóldalon.) és nem nyugszom addig, amig ezt az erkölcsi mételyt a magyar közéletből kiirtani nem sikerül. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon ) Nagy Ernő : Ezek a legkorruptabbak ! Rassay Károly : Az elnökigazgatói állások és a többi! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Gaal Gaston : A szakasszal magával nem kívánok hosszasabban foglalkozni, szükségesnek tartom azonban még újólag is felhívni a figyel­met arra a lavinára, amelyet ez a szakasz meg­indít. A 86. § első pontja ugyanis a köyetke­NAPLO VI. évi december hó 12-én, kedden. 273 zőket mondja (olvassa) : »Azok a községek (városi adóhivatalok), amelyek az adókivetési összes előmunkálatokat, a hatáskörükbe utalt kivetési teendőket, valamint az adófőkönyvek lezárását a kitűzött határidőben és helyesen látják el, továbbá az év végéig a folyó évi helyesbített adótartozás legalább 90%-ának megfelelő összeget szállítanak be az állam­pénztárba és végül a más helyről behajtás cél­jából átutalt köztartozások behajtása körül is kellő tevékenységet fejtenek ki — az együttesen kezelt állami egyenes adókból tényleg beszállí­tott összeg Va^o-ának megfelelő jutalomban részesittetnek « Megjegyzem, hogy ez a pont a községekről beszél, de mindjárt a második pont megmondja, hogy ez a Va °/o nem a község jutalma lesz, hanem a község köteles azt ki­osztani azok között a tisztviselők között, akik az adót behajtották. Fábián Béla: Uj adóügyi útmutató hivatal. Gaal Gaston : Azt kérdezem, miért tartja a község vagy az állam a tisztviselőt? Azért tartja, hogy a kötelességét teljesítse? (Nagy zaj és felkiáltások a bal- és a szélsöbalóldalon : Hogy korteskedjen! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Gaal Gaston : Azt hiszem, hogy amit itt a t. minister ur a törvényjavaslatban körülírt, hogy a »kitűzött határidőig«, »helyesen járjon el«, hogy »kellő tevékenységet« fejtsen ki, ez az illető köztisztviselőnek a fizetéséért ellenszolgál­tatásképen járó kötelessége. (Ugy van! Ugy van ! a bal- és a szélsöbalóldalon.) Belevinni egy nagy társadalmi osztálynak, különösen olyan osztálynak, amely államerkölcsi szempontokat is kell hogy őrizzen, a tisztviselőknek lelkébe azt a tudatot, hogy a kötelességteljesítés nem a fizetésért kötelességük, hanem azt csak akkor tartoznak »jól«, »helyesen« és »kellő mórték­ben« megtenni, ha azért még külön borravalót is kapnak, ezt én nagyon veszedelmesnek, de a tisztviselőkre nézve dehonesztálónak is tartom. (Helyeslés a bal- és a szélsöbalóldalon.) Drozdy Győző : A forgalmi adónál milliókat szereznek ! Fábián Béla: Adóügjd utmutatóhivatal. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő ur. Gaal Gaston : A jó tisztviselő kötelességét ismeri és teljesiti külön borravaló nélkül is. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsöbalóldalon.) Horváth Zoltán : Balkánra való ! Fábián Béla: A könyvek lefoglalása! Gaal Gaston : Az általános vitában már utaltam arra . . . (Zaj.) Tankovics János : Ha nem tud megélni ! Peyer Károly: Adjanak nekik fizetést, de ne borravalót ! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, A közbeszólást a házszabályok tiltják. Gaal Gaston : Ha egyszer megszoktatjuk a tisztviselői kart arra, hogy kötelességét csak 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom