Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-68
A nemzetgyűlés 68. ülése 1922. évi december hó 11-én, hétfőn. 249 En tehát kérném ennek a rendelkezésnek a fentartását azzal a megjegyzéssel, hogy a végrehajtási utasításban mindenesetre gondoskodni kívánok annak a határozott hangsúlyozásáról, hogy ez csakis a nyomdai és papirosköltség megtérítésére vonatkozhatik. Propper Sándor: Ez sem kell! Kállay Tibor pénzügyminister ; Megjegyzem, hogy ennek főleg csak Budapest városban, illetőleg a nagyobb városokban van jelentősége, ahol a más, általánosan szokásos módok szerinti felhívás nem mindenkor vezethet a megfelelő eredményre. Mondom, nagyon szívesen hozzájárulnék a szövegnek olyan módosításához, — mint már az egyik előző szakaszban is megtettük — hogy csakis a nyomtatvány költsége téríttessék meg, de épen azért, mert ezt már egy előző szakaszban biztosítottuk, itt is kívánatosnak tartanám biztosítani és kérném talán tudomásul venni, hogy gondoskodni kívánok az ilyen értelmű végrehajtásról. Kérném tehát az eredeti szöveg elfogadását. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 36. § 1—4. pontjáig bezárólag meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Az 5. pontra vonatkozólag Esztergályos képviselő ur módosító indítványt tett, amennyiben ennek a pontnak törlését kérte. Ez ellentétben áll az eredeti szöveggel. A kérdést tehát ugy fogom feltenni, hogy méltóztatik-e a nemzetgyűlésnek az eredeti szöveget elfogadni. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, Esztergályos képviselő ur módosító indítványa elesik, amennyiben pedig nem méltóztatnak elfogadni az eredeti szöveget, akkor Esztergályos képviselő ur indítványa fogadtatván el, az 5. pont töröltetik. A 6. pontot illetőleg, minthogy az eredeti szöveg ellentétben van Esztergályos képviselő ur módosításával, a kérdést aképen fogom feltenni, hogy a 6. pontot eredeti szövegében méltóztatik-e elfogadni, szemben Esztergályos képviselő űr módosításával. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatik elfogadni, akkor Esztergályos képviselő ur indítványa elesik, amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatik elfogadni, Esztergályos képviselő ur indítványát fogom elfogadottnak kijelenteni. Felteszem tehát a kérdést az 5. pontra vonatkozólag. Méltóztatik-e a 36. § 5. pontját eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Esztergályos képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen ? Nem ?) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szövegezésében fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az 5, pont eredeti szövegezésében fogadtatván el, Esztergályos képviselő ur módosítása elesik. Következik a 6. pont. Méltóztatnak-e a 6. pontot eredeti szövegezésében elfogadni Esztergályos képviselő ur módosításával szemben } igen vagy nem ? (Igen ! Nem, !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség ! A 6. pontot tehát eredeti szövegében elfogadottnak jelentem ki. Pikler Emii : Alig tizenöten vannak az urak. Ez a többség! (Zaj balfelöl.) Gaal Gaston *. A házszabályokhoz kérek szót ! Elnök : Tessék ! Gaal Gaston : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Amikor ilyen fontos, az ország adósó közönségének vérébe vágó törvényjavaslatot tárgyalunk, a legkevesebb, amit megkívánhatunk a nemzetgyűléstől az, hogy ezeknek a határozatoknak meghozatalánál határozatképes számban méltóztassanak résztvenni. Kérem az elnök urat, szíveskedjék megállapítani, vájjon a nemzetgyűlés határozatképes számban van-e együtt? Elnök : A házszabályok értelmében elrendelem a képviselő urak megszámlálását. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. Bodó János jegyző (megszámlálja a képviselőket) : Harminchárom ! Elnök : A Ház nem határozatképes, mivel csak harminchárom képviselő ur van jelen. Az ülést tizenöt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a 37. §. Csik József jegyző (olvassa a 37—38. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 39. §4) : Urbanics Kálmán ! Urbanics Kálmán : T. Nemzetgyűlés ! A 39. § harmadik, utolsó bekezdése azt a jogot statuálja, hogy a végrehajtó a végrehajtást szenvedő lakását és tartályait felnyittathatja, kutatásokat eszközölhet, sőt szükség esetén azt megmotoztathatja. Minthogy a 40. § imperative előírja, hogy a végrehajtó elsősorban »készpénzt, értékpapírt, arany- és ezüstnemüt kell hogy keressen, és csak másodsorban a szolgálati, illetőleg munkabérviszonyból származó illetményt avagy ellátási díjat, harmadsorban készpénzköveteléseket, különösen a házbéreket, a haszonbéreket, a pénzintézeteknél elhelyezett vagy magánosoknak kölcsön adott tőkét s egyéb bármi címen a hátralékost megillető követeléseket, végül negyedsorban a hátralékos ingóságait«, ebből az következik, hogy ha a végrehajtó egy lakásba bemegy és ott nem kap elegendő készpénzt, az esetben elsősorban készpénz és értékpapír után köteles kutatni. Amint én tudom, a törvényjavaslatnak nem ez az intenciója. Épen azért indítványozom, hogy a 39. §-nak ez az utolsó bekezdése megváltoztattassák. Hangsúlyozni kívánom azonban azt, hogy mivel a múltban igen sok esetben előfordult, hogy egyesek a végrehajtó elől bujdokolva lakásukat bezáratták, azért nehogy ennek a