Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-68

A nemzetgyűlés 68. ülése 1922. évi december hó 11-ón, hátfőn, Scitovszky Béla elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Gaál Endre napirend előtti felszólalása. — A soproni népszavazás emlé­kének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Kállay Tibor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 5ő perekor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovits György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat Csik József jegyző ur, a javaslátok ellen felszólalókat pedig Forgács Miklós jegyző ur jegyzi. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek a fővárosi közmunkák tanácsa elnökének átiratát, amellyel az 1870 ; X. te. 27. §-ára hivatkozva, az 1916—22. évi működéséről szóló hivatalos jelentésének 25 nyomtatott példányát megküldi. A fővárosi közmunkák tanácsának hivatalos jelentése irattárba helyeztetik, ahol a képviselő urak által megtekinthető. Bemutatom Csanád vármegye közönségének feliratát a vármegyei számvevőségek visszaállí­tása tárgyában; Szeged város közönségének feliratát a kato­nai laktanyák bérének rendezése tárgyában. A feliratok a házszabályok 242. §-a értel­mében, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett, kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Gaál Endre képviselő ur napirend előtti felszólalásra kért tőlem engedélyt. Én az engedélyt neki megadtam. G-aál Endre képviselő urat illeti a szó. Gaál Endre: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Benárd Ágost képviselőtársam a nemzetgyűlés legutóbbi' ülésén a népjóléti mi­nister úrhoz interpellációt intézett, amelynek tárgya a gyógyszertártulajdonosok és a gyógy­szerészsegédek közötti harc és egyes gyógyszeré­szek visszaélései voltak. Betegségem miatt nem lehettem ezen az ülésen jelen, és ezért tiszte­lettel kérem, hogy mint a Magyarországi Gyógy­NAP£Ú VI. szerész-Egyesületnek és a Budapesti d-yőgy­szerész-Testületnek elnöke, ezt a kérdést nem­csak a gyógyszerészi kar reputációja, hanem a közérdek szempontjából is megvilágíthassam. (Zaj. Halljuk! Halljuk! half elől.) Méltóztassa­nak türelemmel lenni, amit ón mondok, az köz­érdek is. Mindenekelőtt azt kérdezem, hogy kitől kapta az interpelláló képviselő ur ezeket az in­formációkat ? Erre az interpelláció szövege meg­adja a választ, hogy a Gyógyszerészsegédek Szö­vetségétől. T. Nemzetgyűlés ! Mindannyian méltóztattak a lapokból olvasni, hogy az utóbbi időben a gyógyszertártulajdonosok és a gyógyszerészsegé­dek között bizonyos, kontroverziák merültek fel, amelyeket Benárd Ágost t. képviselőtársam ugy tüntet fel, mintha a gyógyszertárfculajdonosok valami rettenetes módon kiuzsoráznák a gjógy­szerészsegédeket. Interpellációjában a követke­zőket mondja a képviselő ur (olvassa) : »Hogy a gyógyszertártulajdonosok egy része miként viseli szivén az alkalmazottak sorsát, azt köny­nyen elképzelhetjük, ha megismerjük azokat a visszaéléseket, amelyeket ők egyszerűen anyagi okokból a közegészség rovására, valamennyiünk egészsége, sőt élete rovására is elkövetni ké­pesek.« Azt mondja továbbá interpellációjában, hogy egy suszterinasnak több fizetése van, mint egy gyógyszerészsegédnek. T. Nemzetgyűlési Hogy mennyi fizetése van egy suszterinasnak, azt én nem tudom, de hogy egy gyógyszerészsegédnek több fizetése van mint egy curiai bírónak, azt állítom. Még tovább megyek. Nincs ma Magyarországon egyetlen foglalkozási ág, egyetlen egy társadalmi pálya, ahol annyi szabadidőt élveznének a munkában álló egyének, mint a gyógyszerész­segédek. Egy gyógyszerészsegédnek a vasárnap délutánjaival ós a heti szabadnapjaival, továbbá «4

Next

/
Oldalképek
Tartalom