Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-67
"A nemzetgyűlés 67. ülése 1922. évi december hó 7-én, csütörtökön. 225 szittessék ki (olvassa) : »A községi pénztári kezelés könnyítése és egyszerűsítése, továbbá a készpénzforgalom lehető csökkentése céljából a pénzügyminister a belügyministerrel egyetértve kiadandó rendelettel szabályozott feltételek mellett megengedheti, hogy a község az ennek a törvénynek rendelkezései alá tartozó közszolgáltatások beszedésével valamely az állam közvetlen felügyelete és ellenőrzése alatt álló központ kötelékébe tartozó hitelszövetkezetet vagy pénzintézetet biz hasson meg.« Elnök : Kivan valaki szólni ? Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Tulajdonképen az én tegnapi felszólalásom eredménye az előadó ur módosítása, melyet én nagy megnyugvással és köszönettel honorálok, mert nagy súlyt helyezek arra, hogy az adókezelésbe bizonyos arra érdemes társadalmi alakulatok bevonassanak, és igy az összhang a társadalom és az adókezelési közegek között ápoltassék. De Kissé zavarban vagyok, mert nagyobb ajándékot kaptam, mint amekkorát kértem. (Derültség) Én t. i. ennél a kérdésnél kizárólag a hitelszövetkezetre gondoltam, mint altruista intézményre, amely abszolúte nem üzérkedés céljából alakult, hanem kizárólag jótékonyságot gyakorol Hogy ez nálunk nemcsak jogcím a szövetkezetek bizonyos fajtáinál, ezt bebizonyította 20—25 éves működésük, amely alatt az 0. K. H. kötelékébe tartozó falusi hitelszövetkezetekre egyetlenegy alkalommal sem lehetett rábizonyítani, hogy az altruizmus útjáról letért volna. Ezekre tehát én nyugodtan bizom a a községi pénztár kezelését, megtalálom minden garanciáját annak a gondolatnak, amelyet Innék a kérdésnek feltevésénél kerestem. De, amint mondom, az előadó ur javaslata tovább megy, pénzintézetekről is beszél. Bocsánatot kérek, nekem itt alapos aggályaim vannak. Ha mi ezt a jogot, amely kétségtelenül olyan jog lesz, amely bizonyos viszonylatokban a nagyobb községekben, vagy pláne a városokban óriási anyagi hasznot is jelent, szabadjára bocsátjuk és közprédájává tesszük bizonyos városi pénzintézetek versengésének, akkor nagyon rövid idő alatt azt fogjuk tapasztalni, hogy a legborzalmasabb nyomást fogják a városi képviselőtestületekre gyakorolni azok a tagok, akik a pénzintézeteknél is érdekelve vannak, abból a célból, hogy ezt a nagy jogot és mindenesetre anyagilag is előnyös szituációt az egymással versengő különféle merkantil pénzintézetek közül melyik kapja meg. Nem hiszem, hogy a minister urnák az volna az intenciója, hogy ezt a versengést lehetővé tegye. En ettől nagyon féltem azt a gondolatot is, amelyet felvetni kívántam, amelynek tisztán altruista és községi céljai vannak, és épen ezért nagyon kérem a minister urat, szíveskedjék talán ezt a »pénzintézetek« szót törölni ebből a módosításból, mert amennyiben nem méltóztatik törölni, amilyen örömmel és büszkén vállalom az apaságát a gondolatnak, annyira tiltakozom ennek a gyermeknek az apasága ellen. Nánássy Andor : A község maga kezelje. Gaal Gaston : A község maga kezeli a pénzét, nem köteles kiadni a kezéből még ott sem, ahol hitelszövetkezet van. De ha a község akarja, akkor azokon a korlátokon belül, amelyeket a ministeri rendelet fog megállapítani, olyan határozatot is hozhat, hogy a hitelszövetkezetre bizza. Tisztelettel kérem a minister urat, szíveskedjék az előadó ur módosításából a pénzintézeteket kiküszöbölni. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, akkor a vitát bezárom. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Kérném talán még nem bezárni a vitát, még a vita bezárása előtt óhajtanék felszólalni. (Halljuk !) Amikor az előadó úrral ezt a módosítást megszövegeztük, abból indultam ki, hogy ne egy intézetet említsünk csak, amelynél ilyen befizetések eszközölhetők, hanem valamivel szélesebbre vegyük a felhatalmazás körét. A községeket illetőleg elsősorban az 0. K. H. tagjai jönnek tekintetbe, de figyelembe jöhetnek már most is ós figyelembe jöhetnek a közel jövőben talán már meglevő ilyen községi takarékpénztárak is, amelyekre gondolni kell ; hiszen ha jól emlékszem, körülbelül tizenegy máris működik, azonkívül pedig ami a városok szempontjából már inkább bir jelentőséggel, esetleg figyelembe jöhetnek a Pénzintézeti Központ tagjai, amennyiben t. i. a szabályozás igy történnék meg. Hiszen a helyzet például a vagyonváltságok befizetésénél ezidőszerint is az, hogy a Pénzintézeti Központ külső szerveit is igénybe vesszük, az igaz, hogy nem közvetlenül, hanem egy bizonyos közvetett módon, épen hogy a hitelezések, amelyek ilyen vagyonváltság-lerovásnál szükségesek, továbbá a pénz befolyása megfelelően egyesittessenek és ennélfogva a cirkuláció kevesbittessék. Erre a két viszonylatra gondoltam és igyekeztem a szakaszt valamivel bővebben megszövegezni az előadó úrral. Megjegyzem azonban, hogy mivel még nem alakult ki egészen a gondolat, és a rendeleti szabályozás, amelynek a szöveg szerint is fentartandó lesz a kérdés, ennél a rendeleti szabályozásnál, azt hiszem, sikerülni fog érvényre juttatni azokat az intenciókat, amelyeket a Ház ma, amikor a kérdés felett dönt, szem előtt tart ós amelyeket én magam is szem előtt tartok. Ha azt méltóztatnak gondolni, hogy bármilyen tekintetben akár szükittessék, akár bővíttessék a felhatalmazás köre, méltóztassanak megfelelő módosítást benyújtani az előadó ur által proponált szöveghez. A magam részéről teljesen a t. Házra óhajtom bizni azt is, hogy méltóztatnak-e általában elfogadni a szakaszt vagy nem, és hogy milyen módosítással méltóztatnak el»