Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-67

226 A nemzetgyűlés 67. ülése 1922, évi december hó 7-én, csütörtökön. fogadni: az előadó ur által tett módositás értelmében-e, vagy pedig más értelemben. Mondom, nekem egy felhatalmazás, amely erre irányul, mindenesetre alapot és módot szolgáltat arra, hogy a kérdéssel foglalkozzam, amely kérdéssel különben is óhajtottam már foglalkozni szélesebb körben, és amennyiben foglalkozásom eredményeként azt fogom látni, hogy szélesebb felhatalmazásra van szükségem, mint aminőt a t. Ház most megszavaz, módomban lesz kérni ezt a szélesebbkörü felhatalmazást. Amennyiben pedig ugy alakulna a helyzet, hogy nincs erre szükség, akkor mindenesetre nem venném igénybe a felhatalmazást. Mivel tehát — mint mondottam — ebben a tekintetben kialakult véleményem és tervezetem még nincs, kérem a t. Hárat, úgy méltóztassék a szakaszt elfogadni, ahogy azt a legjobbnak méltóztatik gondolni. Rakovszky István: T. Nemzetgyűlés! Elnök: A képviselő ur a 24. §-hoz kivan szólni ? Rakovszky István: Ehhez a szakaszhoz kívánok hozzászólni. Azoknál az indokoknál fogva, amelyeket G-aal Gaston t. barátom kifejtett, az ő szóbelileg tett módositványát elfogadom, és hogy házszabályszerüleg is szavazás alá lehessen bocsátani, Írásban adom be a módositványt a 24. §-hoz (olvassa): »Az előadó ur módositványából a „pénzintézetek" szó töröltessék.« Elnök : Kivan még valaki felszólalni ? (Nem !) Minthogy szólni senki sem kivan, a vitát bezárom' a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 24. §-hoz kétrendbeli módositás adatott be és pedig az előadó ur által és Rakovszky István képviselő ur által. Kérem a jegyző urat, hogy az előadó ur módositványát felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa Örffy Imre előadó módositványát a 24. §-hoz). Elnök: A másik Rakovszky képviselő ur módositványa. Kérem a jegyző urat, méltóztassék felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa Rakovszky István módositványát a 24. §-hoz). Elnök: T. Nemzetgyűlés ! A szakaszhoz két módositás adatott be. Ugy fogom feltenni a kérdést, hogy először az eredeti szöveggel szembeállítom mindkét módosítást. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor az előadó ur által javasolt pótlással szemben felteszem a másik módositást. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Helyeslés.) Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e elfogadni az eredeti szöveget? (Nem.) Nem méltóztatik elfogadni. Kérdem most: elméltóztatik-e fogadni az előadó ur által javasolt szöveget szemben a Rakovszky István képviselő ur által javasolt szöveggel? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják az előadó ur által javasolt szöveget, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés a Rakovszky István képviselő ur által beadott szövegben fogadta el a 24. §-t. Következik a 25. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 25. §4.) : Urbanics Kálmán ! Urbanics Kálmán: T. Nemzetgyűlés! A 25. § utolsó bekezdésének utolsó mondata akónt rendelkezik, hogyha az adózó a befizetés alkalmával adóivét is beküldte, az adóiv ugy küldetik részére vissza, hogy a beküldött adó összegéből levonatik a portó és csak a levonás után maradt összeg számoltatik el adóban. Minthogy ez félreértésre adhat okot, t. i. hogy, aki például beküld 200 koronát adóban, ós mikor visszakapja az adóivet, látja, hogy csak 195 koronát számoltak el adóban, azt fogja hinni, hogy az 5 koronát elsikkasztották és meggyanúsítja az adókezelő közegeket, ezért javasolom, hogy az utolsó mondat helyett a következők iktattassanak be (olvassa) : »Ha az adózó a befizetés alkalmával adóivét is beküldi, tartozik ahhoz a visszaküldéshez szükséges, megcímzett és felbélyegezett borítékot csatolni, amit ha elmulasztana, az adóiv postán, portóköteles levélben költségére küldendő vissza.« Elnök: Kivan még valaki szólni? Forgács Miklós jegyző : Hegyeshalmy Lajos ! Hegyeshalmy Lajos: T. Nemzetgyűlés! Ennek a szakasznak 5. bekezdése értelmében az az adót az adófizető félnek a postatakarékpénztár utján is be lehet fizetni. Ez a rendelkezés a fővárosban tudtommal már hosszabb ideje érvényben volt, és a pénzügyminister ur ezt a könnyítést most a vidékre is kiterjeszteni kívánja. A magam részéről a pénzügyminister urnák ezt az intencióját a legteljesebb mértékben helyeslem, csupán azt óhajtanám, hogy minden községre nézve tétessék kötelességgé, hogy magának a postatakarékpénztárnál csekkszámlát nyittasson. Ezt kívánatosnak tartom nemcsak azért, hogy mindenütt lehessen a postatakarékpénztár utján adót befizetni, hanem azért is, hogy a községek a postatakarékpénztár utján teljesítsék eeyéb fizetéseiket is. Mert nagy érdekek fűződnek ahhoz, különösen a mai időkben, hogy a fizetések mentől nagyobb számban a készfizetési eszközök nélkül teljesíthetők legyenek. Az adóknak a postatakarékpénztár ut;án való fizetése a felekre nézve különösen itt a fővárosban óriási nagy előnyt jelent. Aki már megpróbálta egyszer elmenni az adóhivatalba az adónegyed végén és ott adót akart fizetni, az rögtön tisztába jön azzal, hogy milyen nagy kedvezményt nyújt a kormányzat, amikor lehetővé tette, hogy a postatakarékpénztár utján fizessék be az adót, mert az adóhivatalnál ilyenkor órákig kell várni, mig az illetőre rákerül a sor, hogy előírják az adóját és hogy a pénztárnál az adót lefizethesse. Itt is azonban csak ugy lehet adót fizetni, hogy a pénzt az ember