Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-67

224 A nemzetgyűlés 67. ülése 1922. évi december hó 7-én, csütörtökön. Szinte kézen fekszik az, hogy különösen a mobil üzletágak, így a kereskedők stb., akiknek nagy tőkére van szükségük, ezeket a nagy tőkéket adóban nem fizetik be, hanem inkább megfize­tik az 5°/o-o5 késedelmi kamatot, sőt félek attól, hogy még a 8°/o-os késedelmi kamat is kevés lesz ennek megakadályozására. Ezért kérem a t. képviselő urat, gondolja meg jól az indítványát, és én azt hiszem, hogy ha jól meg méltóztatik gondolni, akkor be tetszik látni, hogy az, amit indítványozni méltóztatott, nem a kisemberek javára, hanem épen azok javára szolgálna, akiket legkevésbbé akar támo­gatni. A magam részéről az eredeti szöveget foga­dom el azzal a módosítással, amelyet az előadó ur terjesztett elő, s amely a kiáltó igazságtalan­ságot megszünteti. (Helyeslés.) Esztergályos János: T. Nemzetgyűlés! Elnök : Mi címen kivan a képviselő ur szó­lani? Vissza akarja vonni módosítását? Esztergályos János : Nem Csak meg akarom magyarázni, hogy az indítványom el nem foga­dása nem a kis emberek, hanem épen azok érde­kében történik, akiket Gaal Gaston t. képviselő­társam emiitett. (Felkiáltások jobbfelöl: Nem lehet !) Elnök: A képviselő urnák ezen a címen nincs joga szólani! Kivan még valaki e szakaszhoz hozzászó­lani ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvá­nitom. Következik a határozathozatal. A 21. § első bekezdéséhez kétrendbeli mó­dosító javaslat adatott be. Az egyik az előadó uré. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az előadó ur módosító javaslatát felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a módosítást). Elnök : A másik módosítást Esztergályos János képviselő ur nyújtotta be. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a módosítást). Elnök : Mind a két indítvány a szövegnek bizonyos módosítását tartalmazza. A kérdést ugy kívánom feltenni, hogy az előadó ur javas­latát fogom szavazásra bocsátani ugy, hogy részeire bontom a szakaszt. Először az első bekezdést fogom szavazásra feltenni ugy, hogy az 1. bekezdés szövegét az előadó ur által java­solt módosítással fogom szembe állítani az eredeti szöveggel és csak azután fogom feltenni a kér­dést Esztergályos János képviselő ur módosítá­sára vonatkozólag, hogy igy a nemzetgyűlés minden javaslatról határozhasson. Gaal Gaston : A kérdés feltevéséhez kérek szót. Elnök: Méltóztassék. Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Minthogy a házszabályok előírják azt, hogy a kérdés oly­kép teendő fel, hogy a képviselők igennel és nemmel szavazhassanak, ezenfelül előírják azt, hogy az egymással szemben álló indítványok a szavazásnál egymással szembe állíttassanak, méltóztassék megengedni, hogy ennél a kérdés­nél megmondhassam a véleményemet, amely ellenkezik a t. einök ur felfogásával. Ha ugy szavaznánk, amint a t. elnök ur akarja feltenni a kérdést, akkor megtörténhetik, hogy már elfogadtuk az előadó ur indítványát, amely tulajdonképen ellentétes Esztergályos János képviselő ur javaslatával, hiszen az ere­deti szöveg 8°/o-ot proponál, Esztergályos János képviselő ur pedig 5°/o-ot, igy tehát az ujabb szavazás az Esztergályos-féle indítványra feles­leges volna. Méltóztassék az elnök urnák a kérdést talán olyképen feltenni, hogy szembeállítaná először az eredeti szöveget az összes indítvá­nyokkal ; amennyiben a Ház nem fogadja el az eredeti szöveget, akkor méltóztassék szembeállí­tani az előadó ur által ajánlott módositást Esztergályos képviselő ur módosításával, amelyek szemben állanak egymással. Ha a Ház elfogadja az előadó ur módosítását, akkor ezzel elveti Esztergályos képviselő ur indítványát, ha pedig nem fogadja el az előadó ur javaslatát, akkor Esztergályos képviselő ur módosítását fogadja el. (Helyeslés.) Igy két szavazással megszabadulunk a kérdéstől, holott amúgy háromszor kellene szavazni, és pedig olyan dologra is, amelyről előbb már határoztunk. (Helyeslés.) Elnök : Egyáltalán semmi kifogásom az ellen, hogy a kérdés ugy tétessék fel, amint Gaal Gaston képviselő ur kívánja, mert nekem az a célom, hogy a nemzetgyűlés minden javaslatról szavazhasson ugy, amint a házszabályok előírják. Elsősorban fel fogom tehát tenni a kérdést az eredeti szövegre, szemben a két módosító in­dítvánnyal. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatik elfogadni, fel fogom tenni a kérdést az előadó ur által javasolt szövegre, szemben Esztergályos képviselő ur módosításával. Méltóz­tatik a kérdés ily feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 21. § első bekezdésének eredeti szövegét el­fogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadja el. Most felteszem a kérdést, méltóztatik-e el­fogadni az előadó ur által javasolt szöveget, szemben Esztergályos János képviselő ur módo­sításával? (Igen!) A Ház az előadó ur módo­sítását fogadja el és ezzel elesik Esztergályos képviselő ur módosítása. A 21. § további bekez­dései meg nem támadtatván, azokat elfogadó*" taknak jelentem ki. Következik a 22. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 22. és 23. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 24. §4). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Örfy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Abból a célból, hogy a községi pénztári kezelés meg­könnyittessék és bizonyos megbízható közgazda­sági alakulatok is bevonhatók legyenek, javaslom, hogy a 24. § a következő uj bekezdéssel egér

Next

/
Oldalképek
Tartalom