Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-67

218 A nemzetgyűlés 67. ülése 1922. évi december hó 7-én, csütörtökön. módosítást tartalmaz, ugyancsak az első bekezdésnél külön az ő javaslatát. Kérem tehát a t. Nemzetgyűlést, el méltóztatik-e fogadni az 5. § első bekezdését az előadó ur által javasolt módosítással. (Igen!) Többség ; a nemzetgyűlés az első bekezdést ebben az értelemben fogadja el. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, el méltóztatik-e fogadni Esztergályos képviselő urnák az 5. § első bekezdésére vonatkozó pótlását, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés tehát az Esztergályos János képviselő ur által javasolt módosítást mellőzte. A második és harmadik bekezdések meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A negyedik bekezdésre vonatkozólag kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e ezt a bekezdést az előadó ur által javasolt módosítással elfogadni? (Igen!) Többség. A Ház a negyedik bekezdést az előadó ur által javasolt módosítással fogadta el. Az ötödik bekezdésre vonatkozólag kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e azt az előadó ur által javasolt módosítással elfogadni ? (Igen !) Többség. A nemzetgyűlés az ötödik bekezdést ilyen értelemben elfogadta. A szakasz többi része meg nem támadtatván, azokat elfogadottnak jelentem ki. Következik a 6. §. Kérem a jegyző urat, méltóztassék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 6. §-t) : Az előadó ur kíván szólani. Örffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! E szakasznak második és ötödik bekezdéséhez van indítványom. Gaal Gaston képviselő ur kifogás tárgyává tette a »faggatás« szót, épen azért olyan szövegezést kívánok indítványozni, amely ezt a kifejezést elkerüli. Ennélfogva a 6. §. második bekezdésében a második mondat kezdete a következőképen lesz szövegezendő (olvassa): »Ezen eljárás során a családi viszonyokba avatkozni nem szabad«, tehát elhagyandók lennének a következő szavak : »a faggatást és a családi viszonyokba avatkozást kerülni kell.« A másik indítványom az ötödik bekezdésre vonatkozik. Itt tulajdon képen átsző vegezésről van szó, amely lényegben nem érinti a rendelkezést. Eszerint az uj szöveg következőképen hangzanék (olvassa) : »A könyvvizsgálat eredményét a pénzügyigazgatóság, szabadon mérlegeli és amennyiben a könyvek vezetését nem találja megbízhatónak, a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján határoz.« Ez tehát csak stiláris módosítás Elnök : Urbanics Kálmán képviselő ur kivan szólni. Urbanics Kálmán: T. Nemzetgyűlés! A magyar tételes joggal az áll összhangban és a joggyakorlatnak is az felel meg, hogy akkor, amikor valakinek az ügyében tanukat hallgatnak ki, a tanúkihallgatásnál az illető érdekelt fél jelen lehessen, Minthogy a 6, § erre nézve konkrét rendelkezést tartalmaz, javaslom, hôgy a 6. § második bekezdésének első mondata után a következő szavak szúrassanak be (olvassa): »A tanúkihallgatás helyéről és idejéről az adózót értesíteni kell, ki azon akár személyesen, akár igazolt meghatalmazottja utján részt vehet, a tanúhoz kérdéseket intézhet, annak vallomását illetőleg észrevételeit előadhatja, távolmaradása azonban az eljárást nem akadályozhatja.« Ugyancsak a 6. § kilencedik bekezdésére nézve is óhajtok módosítást tenni. Minthogy a tanú és a szakértő beidézésével és meghallgatásával költségek is merülnek fel, nem elegendő az, hogyha a tanuknak és szakértőknek csak a napidíja téríttetik meg, hanem kívánatosnak tartom, hogy azok költségei is megtéríttessenek. Azért javaslom, hogy a 6. § kilencedik bekezdésében a »mennyi napidíjat« szavak után »költségmegtérítést« szó szurassék be. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Senki sem!) Senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister: Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az ajánlott módosításokkal, tehát ugy az előadó ur, mint az Urbanics képviselő ur által ajánlott módosításokkal méltóztassék a szakaszt elfogadni. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 6. §-t részeire fogom bontani. Az első bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéshez két módosítást javasoltak: az egyiket az előadó ur, a másikat pedig Urbanics Kálmán képviselő ur nyújtotta be. Itt akként fogom feltenni a kérdést, hogy méltóztatnak-e a második bekezdést eredeti szövegében elfogadni. Ezután fogom szavazásra feltenni külön az Urbanics Kálmán képviselő ur módosítását. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a második bekezdést az eredeti szöveggel szemben az előadó ur által javasolt módosítással elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A bekezdést az előadó ur által javasolt módosítással együtt elfogadottnak jelentem ki. Most kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a második bekezdésre vonatkozólag elfogadni Urbanics Kálmán képviselő ur javaslatát? (Igen!) Urbanics Kálmán képviselő ur módosítása elfogadtatott. A harmadik és negyedik bekezdések meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Az ötödik bekezdéshez az előadó ur adott be egy módosítást. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az ötödik bekezdést az eredeti szöveggel szemben az előadó ur által javasolt