Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-67

À nemzetgyűlés 67. ülése 1922. évi december hó 7-én, csütörtökön. 217 eredeti szövege elesik. Ugyancsak itt szembe fogom állítani a szöveggel Esztergályos képviselő ur javaslatát, minthogy az az a) pont törlésére vonatkozik. Amennyiben a nemzetgyűlés az előadó ur által javasolt módosítással fogadja el a szöveget, természetesen elesik Esztergályos képviselő ur javaslata. A 2. bekezdésnél szintén ugy fogom feltenni a kérdést, hogy az előadó ur által javasolt módosítást szembeállítom az eredeti szöveggel. Akik tehát az előadő ur által javasolt módosítással kivánják elfogadni a szöveget, igennel fognak szavazni és abban az esetben, ha a többség emellett jelentkezik, a szöveget az előadó ur által javasolt módosítással jelentem ki elfogadottnak. A többi bekezdést senki sem támadta meg. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 4. § 1. bekezdését az előadó ur által javasolt módosítással elfogadni, szemben Esztergályos képviselő ur javaslatával, igen vagy nem? (Igen!) Többség. Az 1. bekezdés tehát az előadó ur által javasolt szövegben fogadtatott el szemben Esztergályos képviselő ur javaslatával. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e elfogadni a második bekezdést az előadó ur által javasolt módosítással ? (Igen !) A többség a 4. §. második bekezdését az előadó ur által javasolt módosítással fogadta el. A többi bekezdés megtámadva nem lévén, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Következik az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa as 5. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Örffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Az 5. §. ötödik bekezdésében sajtóhiba folytán kimaradt a »pénzügyigazgatóság« szó. Kérném tehát ennek a szónak beszúrását, és akkor a mondat igy fog hangzani (olvassa): »Azt, aki szabályszerű idézés dacára sem tesz eleget az első bekezdésben körülirt kötelezettségének, a pénzügyigazgatóság 50.000 koronáig terjedhető.. .« stb. Másik módosításom az 5. §. első bekezdésére vonatkozik, amelyet a következőkkel kérek kiegészíteni (olvassa) : »Ha a fél nem lakik a pénzügyigazgatöság székhelyén, ugy az a lakóhelyének községi elöljáróságához idézendő«. Ez ugyanabból az intencióból történik, mint az előző szakasznál, hogy a fél a lehetőség szerint megkíméltessék az utazástól és a költséges zaklatásoktól. Elnök: Kíván valaki szólani? Esztergályos János: Szót kérek! T. Nemzetgyűlés! Miután az 5. § teljesen azonos a 4. § szál, amely becitálni, illetve zaklatni kívánja az adóhátralékosokat a pénzügyigazgatóság által, tisztelettel kérem az 5. § 1. pontjának megváltoztatását. Ez a pont ugyanis a következőképen hangzik (olvassa): »A pénzügyigazgatóság bárkit személyes megjelenésre kötelezhet. . . stb.« Én a személyes kötelezettséget törölni kívánom és ezért kérem a következő módosítás elfogadását (olvassa) : »A pénzügyigazgatóság bárkit meghallgathat anélkül, hogy a saját avagy másnak adóügyében felvilágosítást vagy pedig bevallást adjon.« Ez ugyanazt a célt szolgálja, mint a 4. §-nál beadott módosításom. Mentesíteni kívánom a hátralékosokat attól, hogy a pénzügyigazgatóság felhívására időt mulasszanak, hátrányt szenvedjenek és különböző zaklatásoknak legyenek kitéve. Kérem javaslatom elfogadását. Elnök : Az előadó ur kíván szólani. Örffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Még egy módosításom van. Az 5. § 4. bekezdésének utolsóelőtti sorában sajtóhiba folytán »tartozására« szó van. Ennek helyére kérem a »kamatozására« szót beirni. Elnök : Kivan még valaki szólani ? Esztergályos János : Az 5. §-hoz még egyszer kérek szót. Elnök : A házszabályok értelmében ehhez nincs joga a képviselő urnák. Esztergályos János : Azt hittem, pontonkínt tárgyaljuk a szakaszt. Elnök : Szakaszonkint tárgyaljuk. Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A pénzügyminister ur kíván szólni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Csupán annak a felvilágosításnak érdekében óhajtom néhány pillanatra igénybevenni a t. Nemzetgyűlés türelmét, hogy amikor ennél a rendelkezésnél és az előző paragrafus rendelkezésénél is arról van szó, hogy a pénzügyigazgató beidézhet és meghallgathat feleket a saját adóügyükben, nem a hátralékosokról van szó. Nem az a célunk, hogy azt, aki adóval hátralékban van, becitáljuk és prédikációt tartsunk neki, hanem cél, hogy ha valamely ügy elintézéséhez szükség van az illetővel való szóbeli tárgyalásra, ennek a szóbeli tárgyalásnak meg legyen adva a lehetősége. Nem értem, miért beszélünk folyton hátralékosokról? A hátralék rendben lévő kérdés, ott nincs mit szóbelileg tárgyalni. Csak ezt kívántam felvilágosításul megjegyezni. Elnök ". A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Az előadó ur háromrendbeli módosítást adott be, az 1., a 4 és az 5. bekezdéshez. A szakasz többi bekezdése nem támadtatott meg. Ezenkívül Esztergályos János képviselő ur adott be módosító javaslatot. A kérdést a következőképen kívánom feltenni : részeire bontom a szakaszt és először fel fogom tenni a kérdést az első bekezdésre vonatkozólag és pedig ugy, hogy méltóztatnak-e elfogadni az előadó ur módosításával az 1. § első bekezdését, szemben az eredeti szöveggel. Amennyiben a t. Nemzetgyűlés ezt az előadó ur módosításával fogadja el, akkor az eredeti szöveg elesik Azután szavazásra fogom bocsátani, miután Esztergályos képviselő ur javaslata