Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-67

A nemzetgyűlés 67. ülése 1922. évi december fió 7-én, csütörtökön. 211 Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és bevezetését, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa az 1. §4): Báró Ka?s Albert ! B. Kaas Albert : T. Nemzetgyűlés ! Rövid pár szóval stiláris módositast vagyok bátor a Ház elé terjeszteni. Ugy érzem, hogy bizony logikátlanság van abban, hogy a hűséget iktassuk törvénybe, különösen akkor, amikor előttünk fekszik a honalapit ás ezeréves emlékének törvénybe iktatásánál az a mondatszerkezet, ahogyan régebben mindig felfogta a magyar törvénykozás az ilyen emléknek törvénybe iktatását. Ott az állam ezeréves fennállásának emlékét »örök időkre« iktatták törvénybe, s ennek analogiáj aképen bátor vagyok azt az indítványt terjeszteni a Ház elé, hogy a »hűséget« szó után »örök emlékezetül« szavak iktattassanak be. Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék indítványát Írásban benyújtani. Kíván még valald szólni ? (Senki!) Ha senki sem.kivan szólni, a vitát bezárom. À ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Bethlen István ministerelnók : T. Nemzetgyűlés ! A módosításhoz a magam részéről hozzájárulok. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést akképen fogom feltenni, hogy rnéltóztatik-e az 1. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem. Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni, fel fogom tenni a kérdést, hogy méltóztatnak-e az 1. §-t báró Kaas Albert képviselő ur módosításával elfogadni. Tehát felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az 1. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadja el. Most kérdem: méltóztatik-e az 1. §-t báró Kaas Albert képviselő ur módosításával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A nemzetgyűlés az l. §-t báró Kaas Albert képviselő ur módosításával fogadja el. Következik a 2. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 2—4. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnák). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Rupert Rezső képviselő ur a házszabályok 215. §-ának a) pontja alapján személyes megtámadt at ás címén kért szót. Rupert Rezső : Tisztelt Nemzetgyűlés ! (Halljuk! Halljuk! a szüsöbaloldalon.) Bocsánatot kérek, hogy itt at. Nemzetgyűlésnek idejét pár pillanatra igénybe veszem, de szolgáljon mentségemül az, hogy ezt provokációra teszem. Nem én kezdettem, hanem egyik tisztelt képviselőtársát, Bogya János, aki most nincs jelen, — s ezt nagyon sajnálom, —kezdette azt, hogy engem egyszerűen gyilkossággal vádolt meg. Beláthatja a tisztelt Nemzetgyűlés, hogy nekem ennélfogva okom és jogom van ebben a kérdésben felszólalni, mert hiszen súlyosabb vádat, azt hiszem, senkinek a fejéhez sem vágtak. Nem intézhetem el ezt a kérdést csupán azzal, amivel a múltkor elintéztem, hogy egyszerűen egy elmebeteg ember tényének tekintettem a dolgot, mert hiszen végre akadhatnak Bogya Jánosokhoz hasonlók, akik hasonlóképen vélekednek. Velük szemben az igazságot le kell nekem szögeznem. (Ugy van! a szMsőbaloldalon.) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Már a rrult szerdán szó volt erről a kérdésről. Akkor Bogya János képviselő ur helyett, aki következetesen bujkált, hogy azzal a váddal, amelyet az interpellációskönyvbe bejegyzett, előjöjjön, magam voltam kénytelen az ő interpellációját elintézni, elmondani és arra egyúttal válaszolni is. Azóta a t. képviselő ur nóvumokat hozott fel és megismételte azt a vádat, amelyet én akkor a helyette elmondott interpellációmban megemlítettem. A novum az ő felszólalásában, amellyel engem erkölcsi integritásomban megtámadott, az, hogy én azelőtt ébredő vezér, int ranzige ns politikus voltam, hogy egy beszédem után Devecser hallgató közönsége beverte az ottani zsidók ablakait. Ez nemcsak az én megtámadt at ásómat, hanem Dsvecser közönségének megtámadását is jelenti, s nekem, mint a devecseri kerület képviselőjének, kötelességem ezt a közönséget is megvédelmezni ilyen gálád rágalom ellen. (Helyeslés a szélsőbaloldalon./ Tisztelt Nemzetgyűlés! Devecser kerületéről tudvalevő, hogy azt józan, hazafias nép lakja. Hiszen mikor Tapolcán és Celldömölkön Bogya Jánosék társai megindították a pogromot, az a pogrom az én becsületes, józanul hazafias kerületem népe földjének határán megállott, mintha ugy vágták volna el borotvával. Egyszer azonban épen a tapolcai, diszeli és celldömölki pogromok hatása alatt megtörtént az, hogy egy Kisszámú csőcselék, amely azelőtt a kommunizmus alatt is a kórusát szolgáltatta a kommunistáknak, (Ugy van! a szélsobaloldalon.) pálinkára megszomjazott és ott néhány zsidó kereskedőnek boltját és lakását feltörte. Véletlenül ott voltam Devecserben, s a szolgabíró hozzám futott, hogy jöjiek segítségre és akadályozzam meg az atrocitásokat. Erre természetesen rögtön a helyszínére mentem, szükség reám azonban nem volt, mert a devecseri kisgazdák fütykösökkel a kezükben elintézték a pogromesináldkat. (Felkiáltások a szélsobaloldalon : Nagyon helyesen !) Hogy mi Devecser népének a felfogása, s ennélfogva milyen lehet az enyém is, aki közülük származom és aki minden idegszálammal hozzájuk vagyok kötve, erre jellemző példa épen az, hogy aznap éjjel mégis, hogy megkíméljük FAPLO TL m