Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-66

200 A nemzetgyűlés 66. ülése 1922, neje egyedül volt otthon, akivel közölték, hogy nyomban kilakoltatják karhatalommal a szabad ég alá. A szegény úrnő égnek emelt, összekulcsolt kezekkel könyörgött, esdekelt irgalomért, hogy csak legalább reggelig hagyják a lakásban, éjnek idején ne tegyék ki a szabad ég alá. Könyörgését durván visszautasították, ekkor őrjöngve végig­szaladt az utcán, segítségért kiabálva. A karhata­lom nem ismerve irgalmat, éjnek idején a havas, lucskos sárba, a szabad ég alá rakták ki mindenes­tül. A szegény urinőt ájuldozva, jó emberek, kik később tudomást szereztek az esetről, vették oltal­mukba és a halomra hányt összes holmijaival födél alá hordták a falu minden irányában. Mély fel­háborodással és megbotránkozással látjuk ezen ér­demes igazgató ellen folytatott irgalmatlan üldö­zést, mi ellen tiltakozunk és óvást emelünk. Sú­lyosbítja a hatóság ezen eljárását, hogy ezen brutalitás egy 36 éve működő tanitót ért, akit fáradhatatlan szorgalmáért a kultuszminister több­ször kitüntetésben részesített. Nagyságos képviselő ur ! Hát ennyire jutottunk, hogy az érdemet igy jutalmazzák ? És mi mégis bízunk, hogy jönni fog egy szebb kor. Jelentésünket kérjük közölni mind­azokkal, akiket illet. Maradtunk Nagyságod tiszte­lői : Boku Vilmos, a kisgazda- és munkáspárt elnöke, Búza Károly.« (Zaj és felkiáltások jobbfelől : Halljuk ! az interpellációt !) Szabó Sándor : Ez fegyelmi dolog ! Kiss Menyhért: Nem fegyelmi dolog kérem. Kidobtak, kilakoltattak egy embert, aki magyar nyelvet tanitott szerb vidéken 36 évig és aki dol­gozott a magyar kultúráért. Politikai okból üldö­zik ezt az embert. Ez nem fegyelmi ügy. Szabó Sándor : Tessék a lakáshatósághoz for­dulni. (Zaj.) Kiss Menyhért : Majd megcsináljuk ! A magyar Neveléstudományi Társulat elnök­ségétől a következő levelet kaptam (olvassa) : »Nagyságos képviselő ur ! Szervo Fülöp kis­zombori állami iskolai igazgató-tanító, mint a Magyar Neveléstudományi Társulat rendes tagja, jogos erkölcsi felháborodással arról értesítette az alulirott elnökséget, hogy amióta Kiszomborban a nemzetgyűlési képviselőválasztások lezajlottak, a legembertelenebb üldözéseknek van kitéve, pusz­tán csak azért, mert nem szavazott a hivatalos jelöltre, hanem meggyőződését és hazafia« érzését követve, nagyságodra adta szavazatát. (Zaj és fél­kiáltások a jobboldalon : Egyoldalú beállítás !) Noha Szervo Fülöp a magyar állameszmét és a magyar nyelv ügyét nem magyarajku vidéken 36 esztendőn át oly lelkesen szolgálta, hogy felet­tes hatósága őt több izben kitüntetésre méltatta, most minden ok nélkül, bár eddig egy nagy tanító­testület igazgatója volt, mégis tanyai tanítói állásra helyezték át, azzal a kötelezettséggel, hogy most, a tanév közepén, nyolc nap alatt foglalja el uj állását. Az embertelen hajsza által meggyötört igaz­gató-tanítót ez a kegyetlen intézkedés ágyba dön­évi december hó 6-án, szerdón. tötte, mire a minister négyheti halasztást adott az uj állás elfoglalására. Ámde a hivatali közegek még ezt az intézkedést sem respektálták. Novem­ber 30-án az afrikai négerek vadságát és kegyet­lenségét is megszégyenítő brutalitással.. .« (Zaj és felkiáltások a jobboldalon .* Nana ! Hogy lehet ilyesmit mondani!) Graeffl Jenő : Borzasztó, rémes dolog ! Nem ide való ! Szabó Sándor; Rémes dolog, ugyan kérem! Kiss Menyhért: Szabó Sándor képviselő ur nyugtassa meg a képviselőtársait azzal, hogy ko­moly emberek írták ezt. (Zaj. Továbbolvas) : »...berohantak Szervo Fülöpnek az állami elemi iskola épületében levő lakásába és sötétben, sza­kadó hóban. . .« Erdélyi Aladár : Amikor a hó szakad, nem szo­kott sötét lenni ! Kiss Menyhért : ». . . kidobták minden bútorát, ruháját, fehérneműjét, élelmiszereit, szóval min­dent, ami a lakásban volt, az udvarra. Miután a tanítók természetbeni laka S cl <&z 1868 : XXXVIII. törvénycikk értelmében neki oly járandósága, amelytől őt a törvény lábbaltiprása nélkül meg­fosztani nem lehet, és miután Szervo Fülöpnek tél közepén történt, oknélküli áthelyezése és ki­lakoltatása az iskolának, a tanítóságnak, sőt az egész közoktatásügy érdekének oly súlyos meg­sértése, amilyent jogállamban tűrni nem lehet, és miután ily brutális eljárással a magyar kultúrát szolgálni és az ország talpraállását előmozdítani nem lehet, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Elég ! Elég!) kötelességet teljesítünk, amidőn erkölcsi felháborodással tiltakozunk az iskola érdekében a magyarországi tanítóság nevében, de még a jog, a tisztesség és a legprimitívebb emberi érzés nevé­ben is a Szervo Fülöppel szemben elkövetett tör­vénytelen eljárás és brutális üldözés ellen, és kér­jük Nagyságodat, hogy e tiltakozásunknak a nem­zetgyűlés szine előtt is kifejezést adni kegyesked­jék. A Magyar Neveléstudományi Társulat nevé­ben: dr. Gockler Lajos. Az állami t anit ók országos egyesülete is foglal­kozott a Szabó képviselő által annyira kigúnyolt üggyel. . ; (Zaj./ Szabó Sándor : Amit el akar mondani a kép­viselő ur, azt úgyis elmondja, tudjuk, hogy nincs olyan hatalom, amely megállítsa. Csak tessék. Kiss Menyhért: Végtelenül csodálom, hogy egy tanítónak, egy állami tisztviselőnek üldözteté­sét olyan könnyed bonhomiával és kézlegyintéssel tudja elintézni a képviselő ur. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Szabó Sándor; Hiszen mi figyelemmel hall­gatjuk. Kiss Menyhért; Ha a személyeskedéseket figyelemmel hallgatják, akkor ezt százszorta na­gyobb figyelemmel kell hallgatni. Erre legyen az országnak ideje, mert a XX. században politikai üldöztetéseket csinálni nem lehet. (Felkiáltások jobbfelől r Mindenki szabadon gyakorolhatja szava­zati jogát !) Inkább mondják M, hogy állami t anit6

Next

/
Oldalképek
Tartalom