Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-66

170 A nemzetgyűlés 66. ülése 1922. vételeket alaposan megfontolva paragrafusokba öltöztetni és a részletes vita során a megfelelő helyeken javaslatba hozni, kérem általánosságban a javaslat elfogadását. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök : Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. A közjogi bizottság előadója kivan sürgős jelentest tenni. Hadházy Zsigmond előadó : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel van szerencsém beterjeszteni a közjogi bizottság jelentését a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 106. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzni. Kegyeskedjék egyúttal ennek a javaslatnak tárgyalására a sürgősséget kimondani. (Helyeslés.) Elnök: A jelentés ki fog nyomatni és szét fog osztatni. Egyben kérdem a t. Nemzetgyűlést : hozzájárul-e a javaslat sürgős tárgyalásához? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot s a javaslat tárgyalása iránt napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. Következik a napirend tárgyában való határozathozatal. Inditványózom, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését folyó hő 7-én délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának megszakításával : 1. a soproni népszavazás emlékének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat; 2. a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat elfogadásáról általánosságban való határozathozatal, s a javaslat részletes tárgyalása ; 3. biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről és egyes közhiteli kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat; 4. az éjjeli munkának egyes iparokban való eltiltásáról szóló törvényjavaslat; 5. a sütőipari munkának szabályozásáról szóló törvényjavaslat és végül 6. a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja él.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felszólítani az első interpelláló képviselő urat. Csík József jegyző: Szabó József! Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Méltóztatnak emlékezni még, hogy nem régen, talán másfél hónappal ezelőtt Salgótarjánban a bányáévi december hú 6-án, szerdán. szók között négy hétig sztrájk volt. A sztrájk oka annak idején ugy lett beállítva, hogy az a harmadik pótműszak eltörlésére irányul. A bányamunkások ugyanis annak idején nyolcórai munkaidő mellett háromszor egy héten külön nyolcórai munkát teljesítettek. Ezt ők sérelmesnek találták s akkor követelték a harmadik nyolc órának, tehát a harmadik pőtműszaknak eltörlését. A bányatársaságok és a szénügyek kormánybiztosa arra való hivatkozással, hogy a szénre mindenkor nagy szükség van, a harmadik pótműszak eltörlésébe nem egyezett bele, s épen ezért a sztrájk négy hétig tartott. Akkor támadták ezért a lapok a szociáldemokrata párt szakszervezetének vezetőségét, különösen amiatt, hogy itt nem gazdasági érdekek vezetnek a sztrájkban, hanem politikai okok. Az én meggyőződésem is ez volt, de mivel bizonyítékokat nem tudtam erre nézve szolgáltatni, nem állottam a támadók közé. Nekem is az volt a meggyőződésem, hogy a szociáldemokrata szakszervezet ezt a sztrájkot nem annyira a pótműszak eltörlése, mint inkább az emigránskérdés megoldása, az internálótábor feloszlatása és a numerus clausus-törvény eltörlése érdekében csinálja. Az volt az én impresszióm, hogy a szociáldemokrata szakszervezetek nemcsak Salgótarjánban akarták ezt a sztrájkot lebonyolítani, hanem csonka Magyarország minden bányaterületén, hogy ez/el a kormányra mintegy külső nyomást gyakoroljanak. Ha annak idején tényleg azt hittük, hogy a sztrájk oka gazdasági kérdés ; ha elhittük, hogy tényleg nem politikai okok vezetik a szakszervezetet a sztrájk irányításában : akkor ma egészen kiábrándulunk ebből a hitből, kiábrándulunk azért, mert amikor a sztrájknak vége lett, a munkások visszamentek ismételten a munkahelyükre és a harmadik pótműszakot továbbra is végezték, tehát teljesen eredménytelenül fejeződött be a sztrájk. Sőt, azóta megjelent a munkások között Peyer Károly képviselő ur, a szociáldemokrata szakszervezetek vezetője és felajánlotta a szénkormánybiztos urnák, hogy ő hajlandó a munkások között agitációt folytatni azért, .hogy a többtermelést valami módon előmozditsa. A kormánybiztos ur természetesen szívesen fogadta ezt az ajánlatot, az agitáció eredménye azonban elmaradt, amint azt Peyer képviselő ur maga is bevallotta később a szénkormánybiztos ur előtt, de hozzátette, hogy bár ez az agitáció nem vezetett sikerre, mégis egy más megoldást ajánl a szénkormánybiztos urnák; ez a megoldás pedig a következő : ajánlani fogja ő a bányászmunkásoknak, hogy ezt a harmadik pótműszakot, amelyet most végeznek, toldják meg egy negyedik műszakkal, tehát még egyszer nyolc órával dolgozzanak többet hetenkint és ezt a munkát végezzék egész március hó