Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.

Ülésnapok - 1922-59

A nemzetgyűlés 59. ülése 1922. évi november hó 23-án, csütörtökön. 167 Fábián Béla : Személyes megtámadtatás címén. Elnök : A képviselő urat megilleti a szó. {Nagy zaj és felkiáltások a jobbóldalon. Nem támadta senki.) Fábián Béla : Majd megmondom, hogy ki támadott meg ! (Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök : A képviselő ur magát megtámadva érzi és én neki a szót a 215. § alapján meg­adom. Méltóztassék szólani. Fábián Béla: T. Nemzetgyűlés! Barla­Szabó képviselő ur a nemzetgyűlés tegnapi ülé­sén, amikor bizonyos panamavádakról volt sző, igazgatósági tagságokról... Rupert Rezső: Nem vádak, hanem tények! Fábián Béla : . . . átkiáltott ide és azt mon­dotta, hogy a székesfővárosnál is elhelyezkedtek a fővárosnak bizonyos pártunkkal viszonyban levő funkcionárusai igazgatósági tagságokban. Erre mi azt kiáltottuk, hogy »hazugság«. Erre onnan átkiáltott a képviselő ur és erre célzott mai felszólalása is, hogy Vázsonyi Vilmos, pár­tunk vezére, — akiről azt hiszem, ebben a nem­zetgyűlésben nem lehet ember, aki el nem is­meri, hogy 25 éves közéleti működése alatt a magyar puritánságnak és becsületességnek pél­dája volt (ügy van! Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) aki ebben az országban közéletet élt nemcsak anélkül, hogy vagyont szerzett volna, hanem ugy, hogy koldusszegény maradt, — Vázsonyi a rokonait helyezte el a fővárosnál. A mai napon a képviselő ur ezt törekedett felszólalásával igazolni és sikerült neki két »azt mondják« esetet felhozni. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Ez nem személyes kérdés !) Tehát nem igazgatósági tagságokról van szó, mint ahogy tegnap mondotta. Minthogy nekünk az ellenzéknek akkor is, amikor többségben va­gyunk, az a felfogásunk, hogy politikai erkölcs és magánerkölcs el nem különíthető, és hogy sem atyafiságunkat, sem rokonságunkat, sem semmiféle velünk akár üzleti, akár magán­összeköttetésben lévő embereinket igazgatósági tagságokban el nem helyezzük, csak azt az egyet kérem a képviselő nrtól, legyen szíves és ismé­telje meg ugyanazt, amit itt a képviselőházban elmondott, kint és.én a magyar független bíró­ság mellett meg vagyok Győződve arról, hogy a t. képviselő ur a Markó-utcában bizonyos időre elhelyezést fog találni. (Derültség. Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Ez személyes kérdés ? Vázsonyiról beszéli.) Elnök : Csendet kérek ! Fábián Béla : Itt a becsületében támadtak meg egy embert ! (Nagy zaj a jobboldalon.) Hedry Lőrinc : Akkor az beszéljen szemé­lyes kérdésben ! Védőügyvéd vagy micsoda ? B. Podmaniczky Endre : Vázsonyi felel majd' rá ! (Felkiáltások a jobboldalon ; Fogadat­Imi prókátor! Nagy zaj.) -. Kiss Menyhért : Nem lehet igy fenyegetni és terrorizálni itt valakit! Fábián Béla : Az a kijelentés, hogy valakit bíróság elé állítok, nem terror. Becsületes ember, ha valakit megvádol, maga is a bíróság elé megy. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Majd Vázsonyi!) En csak arra kérem a kép­viselő urat, hogy ezeket a dolgokat, amiket elmondott az orvosi kinevezésekre vonatkozólag, amelyekről meg vagyok Győződve, hogy Vázsonyi­nak tudomása sem volt . . , (Nagy zaj a jobb­oldalon.) Hedry Lőrinc: Mi köze hozzá magának! B. Podmaniczky Endre: Vázsonyi majd felel! Fábián Béla : . . . ismételje meg kint, hogy azokért a bíróság elé állíthassuk. (Nagy zaj.) B. Podmaniczky Endre : Micsoda hang ez ! Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző: Kiss Menyhért! Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! Nem a házszabályokhoz szólok, hanem a törvényjavas­lathoz fogok beszélni. Csak sajnálkozásomat tu­dom kifejezni, hogy olyan nyugodt tárgyilagos beszédre, amelyben két pozitiv tényt jelentett be Barla-Szabó képviselő, akinek szavahihetősé­gében nem lehet kétség . . . (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon. Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Rupert Rezső : »Azt mondják«, arra hivat­kozott! (Zaj.) Kiss Menyhért: . . . Fábián képviselő ur ily módon válaszolt, holott azt hiszem, nem kérte fel senki sem rá. (Ugy van! Ugy van! a jobb­oldalon.) Fábián Béla: Önnek mi köze hozzá? (Nagy zaj és félkiáltások a szélsöbaloldalon : Mi köze hozzá ?) Kiss Menyhért : Erre nem mondhatok mást, mint hogy valóban fogadatlan prókátor. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. ) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Meskó Zoltán : Vázsonyinak nem is kell védőügyvéd ! B. Podmaniczky Endre : Majd felel rá ! Fábián Béla : Nem kell Vázsonyit védeni ! (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon és a középen : Akkor miért védi !) Hedry Lőrinc : Rászorul a maga védelmére ? (Nagy zaj.) Fábián Béla' Nem szorul rá, csak meg vol­tam Győződve, hogy az urak vissza fogják uta­sítani ezt a rágalmat és nem tették! (Félkiál­tások a jobboldalon : Majd Vázsonyi !) Elnök : Fábián képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A ministerelnök ur hód­mezővásárhelyi beszédében kormányprogrammot adott és ebben egy rendkívül fontos kijelentést tett, amelyet örömmel üdvözöltek országszerte mindenfelé. T. i. bejelentette a ministerelnök ur, hogy a legközelebbi kormányteendők közé tartó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom