Nemzetgyűlési napló, 1922. V. kötet • 1922. október 20. - 1926. november 28.
Ülésnapok - 1922-58
À nemzetgyűlés 58. ülése 1922. kára s az lett a dolog vége, hogy Podhorszky nyugalmazott államtitkár ur lett Magyarország tőzegdiktátora. Ezentúl minden az ő kezeinek nyomát mutatta és minden a tőzegdiktátor akarata és gusztusa szerint fejlődött. A tanulmányi szindikátusból nem lett semmi. A tanulmányi szindikátus madárijesztőjét csak azért kellett a tőzegtáblák közepére állítani, hogy a bankokat, a magyar érdekeltségeket egy Kissé elriasszák onnan, mert a dolog vége az lett, hogy a tőzegmezőket mégis csak magánérdekeltség kezébe adták; Podhorszky nyugalmazott államtitkár ur tőzegszakértő és tőzegdiktátor hozott ugyanis egy érdekeltséget, ezzel az érdekeltséggel állott azután szóba a ministerelnök ur. Propper Sándor: Talán nemes valutát hoztak ? ! Pikler Emil: Magyarokból áll, ugy-e? Rupert Rezső: Ez az érdekeltség az Alpenländische Torfindustriegesellschaft, melyet képviselnek dr. Pachmann és dr. Witteck urak. Pikler Emil: Árpáddal jöttek be a hazába. Rupert Rezső: Ez az Alpenländische Torfindustriegesellschaft, ugy látszik, azért, hogy némi faji és nemzeti szinezete is legyen a dolognak, maga mellé vette társul, csakhogy tesséklássék, a Déli Vasút Társaságot és Tószegi Freundot, a Polgári serfőzde főrészvényesét. Most már a tanulmányi bizottságból egy ilyen tárgyaló szindikátus, tárgyaló-bizottság lett, mellyel az állam, illetve annak nevében a szakministerek bevonása nélkül ministerelnöki hegemóniával gróf Bethlen ur intézkedett. Megállapodás jött létre ezzel a kis szindikátussal abban, hogy alapítanak egy hatvanmilliós alaptőkéjű részvénytársaságot, (hatvanmillió) magyar koronás alaptőkéjű részvénytársaságban participai ez az osztrák szindikátus negyven millióval, az állam pedig húsz millióval. Az állam participálása olyképen történik, hogy az állam átengedi a már üzemben levő tőzegtelepeit és átengedi ennek a társaságnak a tőzegtelepen levő összes berendezéseket. Most méltóztassék csak majd szépen figyelni, hogy a tanulmányi szindikátusból mi lett, hogy milyen üzletet kötött itt az állam nevében az államnak súlyos megkárosításával a ministerelnök ur. (Mozgás.) Két állami tőzegtelep volt. Ezek — mondom — már akkor teljesen üzemben voltak, termeltek, produkáltak, árusítottak tőzeget. Két ilyen tőzegtelepe volt az államnak; az egyik Keszthely mellett Fenékpusztán, a herceg Festetichféle birtokon, a másik pedig Székesfehérvár közelében Nádasladányon, a gróf Nádasdy-féle birtokon. A fenékpusztai tőzegtelep, melynek átlagos tőzegvastagsága 2 m. 40 cm., tehát egyike Európa legnagyobb tőzegtelepeinek, 7000 katasztrális hold volt. Az államnak erre 30 éves kihasználási joga volt. Annyi a tőzeg rajta, évi november hó 22-én, szerdán. 125 hogy úgyszólván nem is lehet kitermelni. Ezenkívül még itt Fenékpusztán volt az államnak további 3000 katasztrális holdra opciós joga. A másik, állami üzemben levő jól felszerelt dolgozó tőzegtelep, a nádasladányi, 600 katasztrális hold. Ennél a tőzegvastagság átlagosan körülbelül 2 méter. T. Nemzetgyűlés ! Most egyelőre a részletekkel, az invesztíció értékelésével nem vesződve, egy pillanatig megállok itt, nem beszélek arról, hogy az államnak meglehetősen alacsony, méltányos terragium mellett ez a legalább 30 éves tőzegkihasználási joga volt, megállok itt és taglalom azt, hogy ez a jog milyen rengeteg sokat ér. Méltóztatnak tudni, hogy a tőzeg a földnek a szinén terül el, csak épen hozzá kell nyúlni, el kell onnan venni, úgyszólván bele kell dobni lapáttal a vagonba. (Elénk ellenmondásoh a jobboldalon és a középen.) Kész érték az, amely a földön hever. (Zaj és ellenmondás a jobboldalon.) Ne méltóztassanak apró kis dolgokba, kis kérdésekbe belekapaszkodni; a bányászattal összehasonlítva mondom igy, relativitást akarok felállítani, hogy a föld mélyéből nehéz feltárással felhozott szénnel szemben azt lehet mondani, hogy szinte csak ugy kell belapátolni, mert ott van a földnek felszínén. Természetesen azt mindenki tudja, én is tudom, hogy ez a kitermelés miképen, milyen manipulációkkal történik, hiszen számokkal meg is értetem, hogy mit akarok mondani. Elfogadom az 50% termelési költséget a turfára, tehát ne méltóztassék azt gondolni, hogy olyképen akarom a kérdést beállítani, mintha ingyenbe kerülne ez, amig a vagonba jut. Elfogadok 50% rezsit, amig a vagonba rakják a tőzeget, hogy az értékének 50°/o-át felemésztette. Ekkor is mi az eredmény? Ma 45.000 koronába kerül egy vagon tőzeg. A termelésre 50%-ot leszámítva, — ami igen kedvező számítás azoknak javára, akik nem igen szívesen hallgatják azt, amit mondok — akkor is minden vagonon 22.500 korona tiszta haszon mutatkozik. Eddig 5000 vagont termeltek évenkint ezeken a tőzegmezőkön. 5000 vagon véve egy évben, maga a tiszta haszon 112,500.000 koronát tesz ki, mondom, akkor, ha már a legpesszimisztikusabban számítom ki a rezsi-kiadást. Rakovszky Iván beliigymínister : A tény, hogy ráfizet. Rupert Rezső: Hogy ez 30 évre mennyit tesz ki, tessék ezt a számot 30-cal megszorozni. Mennyit tehet ki ez a szám akkor, ha valóra válik ennek a szindikátusnak, illetve most már megalakult részvénytársaságnak terve, hogy évenkint 100.000 vagont fognak kidobni azokból a mezőkből. Megmérhetetlen milliókról, milliárdokról van szó, amelyek tisztán csak ebben a kihasználási jogban feküdtek, és amelyek ellenében a kormány a ministerelnök ur által kötött szerződés révén kapott a megalakított részvénytársaságból 20 millió korona névértékű részvényt.
