Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-46
A nemzetgyűlés 46. ülése 1922. ur ennek le tudja vonni a konzekvenciáit ugy, hogy ebbe nem megy bele és állásából eltávozhatik, nekünk azonban ez igen csekély vigasz, mert általa még nem tudunk megmenekülni a reparáció fizetésétől. Politikailag kifogásolom az adójavaslatok beterjesztésének módját és körülményeit. A kormány a választások kiírásakor bizonyára tudatában volt annak, hogy milyen pénzügyi reformokkal kivan a nemzetgyűlés elé lépni és a pénzügyminister urnák is bizonyára megvolt a maga adózási terve. Azt hiszem, hogy megkövetelte volna a politikai morál, hogy az igen tisztelt kormány adó javaslatainak legalább körvonalait, legalább a lényegét feltárta volna a választók előtt, amit nem tett meg és talán még kevésbé felel meg annak a politikai etikának, amelyet elvártunk volna tőle, az a mise en scène, mellyel az adójavaslatok beterjesztését egy óriási sajtó-campagne-nyal előzött meg az egész nem agrár napi sajtó. Kérdem, hogy tulajdonképen földmivelő Magyarországon hol van az agrár napisajtó. Az egész sajtó beharangozta az adójavaslatok szükségességét, dicsérte a javaslatokat, a gazdákat, főleg a nagybirtokosokat pedig hetek óta ugy állította be, mint akik nem fizetnek elegendő adót, hangoztatta, hogy végre megtalálták azt a kulcsot, a buzavalutát, amellyel az eddig a közterhekben részt nem vett földműves lakosságot a kellő teherviselésre fogja szorítani. Csodálatosképen a legszélsőbb liberális, demokrata, sőt szociáldemokrata újságok egy húron pendültek e kérdésben a kormány úgynevezett agrár lapjaival. Ez után a bevezetés után a kormány benyújtotta adójavaslatait anélkül, hogy azok a szokásos szakértekezleteken kellő időben keresztülmentek volna. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Gazdaszövetség és a többi érdekképviseletek ezt a panaszt rögtön hangoztatták, hogy ők egy hét alatt nem képesek ezen adójavaslatokról véleményt mondani. Ez tényleg teljesen szokatlan eljárás volt az agrárkörökkel szemben, midőn ugyanakkor a nagybankok köreiben rég ín ismerték ezen adójavaslatok tervét. Az immár nem szokatlan és azért csak röviden említem meg, hogy a kormány ilyen fontos javaslatokat épen a nyár derekán kivan keresztülhajtani, amikor épen a gazdaközönség van legjobban elfoglalva és nyolcórás üléseken hajtja keresztül, holott megérdemelte volna a tárgy komolysága, hogy nyugodtan tárgyaljuk és vitázzunk fölötte. (Ugy van! Ugy van!) A vitáte fölött úgysem lehet sokáig elnyújtani ; ez lehetetlenség. Politikailag kifogásolom még azt is, hogy ezek a javaslatok ismét előidézik azt a diszharmóniát, amely az egyes földmivelőosztályok között fennáll, illetve fennállott a múltban, kivált a baloldali és főleg szocialista izgatásra, amelyek egymással szembehelyezték a kisbirtokost, a középbirtokost és a nagybirtokost. Pedig évi szeptember hó 6-án, szerdán. 85 tudvalevő és megdönthetetlen tétel, hogy az összes birtokkategóriáknak egyforma közös érdekeik vannak, és csak politikai konkolyhintés és a magyar nép között való ellenségeskedés szitása ennek az ellentétnek a hangoztatása. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezt hirdették a radikálisok, a forradalmárok Károlyi Mihálytól és Búza Barnától kezdve Kun Béláig, és sajnos, ezen javaslatok benyújtásával legalább burkolva, tényleg a kormány is arra a térre lép, hogy a javaslatokat könnyebben vigye keresztül, Kénytelen ugyanazt az adó-demagógiát követni, amelyet Hegedűs Lóránt kezdett meg, hogy javaslatait keresztülforszirozza, amitől már indemnitási beszédemben óva intettem a t. pénzügyminister urat. Az egész adótervezeten nézetem szerint végigvonul Teleszkynek merkantil kommunista pénzügyi politikája, amelyet már a háborúban kezdett meg. Nem tudom, hol fog ez megállni, de ez a pénzügyi politika mindennek nevezhető, csak nem agrár pénzügyi politikának! (Ugy van ! jobb felől) Hiszen lehet valaki a merkantil adópolitikának is hive ós nyilt támogatója, de akkor ne takaródzzék agrár köpönyeggel, (Ugy van! balfelöl.) mert hiszen ez ma teljesen ugyanaz, mint a kormánynak keresztény cégér alatt csinált nem nagyon keresztény politikája. (Igaz! Ugy van! balfelöl) T. Nemzetgyűlés ! Nem is várhatunk agrár politikát ettől a t. kormánytól. Azt hiszem, ma a t. földmivelésügyi minister ur az egyetlen a kormányban, akit a földhöz köt valami. A többi urak nem hiszem, hogy mint földbirtokosok, — akár kis- akár közép- akár nagybirtokosok — szerepelnének. Felkiáltások a középen : A bélügyminister r ur ! A minister elnök ur ! Zaj.) Lehetséges! Én nem ismerem annyira a minister ur vagyoni körülményeit.! Sajnos, csonka Magyarországon birtoka nincs és igy a csonka Magyarország földadója őt közvetlenül nem érinti. Lehet, hogy tévedek. (Egy hang jobb felöl: Viszont nem is kereskedő! ügy van! Derültség jobb felől.) Arra akarok rámutatni : én nem követelem azt, hogy egy kabinetben csupa földbirtokos legyen, kis- vagy nagybirtokos, de jellemző erre az állítólagos agrár kormányra, hogy tényleg a földhöz nem köti őt semmi, az igen t. földmivelésügyi minister urat kivéve, aki azt hiszem azért ül ma a földmivelésügyi ministeri székben, hogy épen ezen súlyos adójavaslatot keresztülvezesse. Erre rámutattam indemnitási beszédemben is. Áttérve magukra az adójavaslatokra, el kell ismernem, hogy az arányos adózás elve, az állam- ' háztartás egyensúlyának érdeke megkívánja, hogy a földadó lényegesen és nagyon emeltessék. Ez olyan tétel, amelyet, azt hiszem, minden birtokos, legyen kis- vagy nagybirtokos, készséggel elismer és senki sem zárkózik el attól, hogy a földadó lényegesen emeltessék. Azt hiszem azonban, ezt a földadőemelést rögtön a
