Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-45

A nemzetgyűlés 45. ülése 1922. Szomjas Gusztáv: Ezt mondjuk mi is! Figyelni kell ! Gr. Hoyos Miksa : Nézetem szerint az első dolog a kis embert mentesíteni és az adózást számára elviselhetővé tenni. Várnay Dániel, Farkas István és Propper Sándor szociáldemokrata képviselő urak a földes telekérdékadóról beszéltek és ezt az adórendszert tartják az egyedüli helyesnek. Nem tudom, milyen intenzive foglalkoztak ezekkel az adóeszmékkel, nem tudom, mennyire gondolták végig ennek az adórendszernek összes eshetőségeit és lehetőségeit. A magam részéről egészen objektive csak azt kivánom megjegyezni: lehet, hogy ez az adóteória a jövő zenéje. Á magam részéről bizonyos vonatkozásokban helyeselni is tudom, de Magyarországon ma és a közel jövőben egyenesen végzetes dolognak tartanám, különösen azért, mert nincs is időnk arra, hogy ezt keresztülvigyük. Ez az adórendszer a képzettebb, a nagyobb tőkével rendelkező embereknek, szóval az erősebb alanyoknak kedvez a kevesebb tudással és kevesebb tőkével rendelkező, gyengébb emberekkel szemben. Ez a nagybirtok malmára hajtja tulajdonképen a vizet, annak a nagybirtoknak malmára, amelyet Farkas képviselő ur ugyancsak alaposan helybenhagyott» Mi pedig nem ezt akarjak, hanem ellenkezőleg, a földbirtok helyesebb megosztását tűztük ki célul, (Helyeslés. TJgy van! jobbfelöl.) minél több önálló, fejlődőképes és különösen magyar érzésű exisztencia létesítését. (TJgy van ! Taps jobb felöl.) A nagybirtok abban a megvilágításban, amelyben azt feltüntették, természetesen nem ér semmit, de én azt mondom, hogy aki a nagybirtoknak nagy úttörő munkáját mezőgazdasági életünkben, mezőgazdasági fejlődésünkben és az állattenyésztés terén el nem ismeri, az vagy nem ismerős a helyzettel, vagy pedig nem akarja azt elismerni. Vagyok bátor a leghatározottabban kijelenteni, hogy amig ebben az országban a speciálisan gazdasági kérdéseket általánosságban, politikai szempontból, és különösen pártpolitikai szempontból világítják meg, addig ebben az országban megértés nem lesz, de egészséges és helyes gazdasági fejlődés sem lesz! (TJgy van! Taps jobbfélöl.) A sokat lebecsmórelt földkataszterrel nem akarok foglalkozni, megtette azt már a maga részéről Halász igen t. képviselőtársam. Csak annyit kívánok megjegyezni, hogy ha nem is ideális kalkulációs alap, nagyban és egészben mégis egy megfelelő bázist alkot, annál is inkább, mert ezek a szembetűnő eltérések a kórvényezesek ^következtében eliminálhatók, reparálhatok. En nem félek attól, amitől szintén többen tartanak, hogy az entente a fokozottabb mértékben befolyó adókra reparáció címén rátegye a kezét. Nein félek pedig azért, mert meg vagyok győződve, sőt tudomásom is van arról, hogy az entente a mi pénzügyi viszonyainkkal évi szeptember hó 5-én, kedden. 55 teljesen tisztában van és ha ő reparációt kivan tőlünk és minket véglegesen tönkre akar tenni, ahhoz neki nem kellenek az adókulcsok, azt anélkül is megteheti. (TJgy van!) Szomjas Gusztáv : Láttuk az oláhokat ! Gr. Hoyos Miksa : Kétségtelen tény, hogy a földadótörvényjavaslatot a jövedelem- és vagyonadóról szóló 1920. évi XXXIII. te. módosítása nélkül megszavazni nem lehet, egyszerűen azért, mert azt a hármas adót egyetlenegy birtokos sem birná el. Gaal Gaston : Lehet, csak meg kell próbálni.. Gr. Hoyos Miksa: Majd megpróbáljuk, ha szükséges lesz ! Miután azonban erre vonatkozólag a pénzügyminister úrtól abszolúte megfelelő garanciákat kaptunk, ez az aggály az én részemről teljesen elesik és pusztán a buzavalutában eszközlendő adófizetésről és annak mérvéről lehet még szó. Meg akarom azonban itt mindjárt kérni a pénzügyminister urat, — miként több más képviselőtársam is megtette már —• hogy a létminimum megállapításánál határozza el magát arra, hogy a létminimum legalább is Qgj közönséges gazdasági cseléd konvenciójának egyenértékeképen legyen megállapítva. (Altalános helyeslés.) Jól tudom, hogy a buzavalutában való adófizetés a kérdésnek nem ideális megoldása ; de tekintettel arra, hogy a búza egész gazdasági és közgazdasági életünkben mégis egy megfelelő kalkulációs bázist alkot, tekintettel továbbá arra, hogy mint ilyen a nézetem szerint legmegfelelőbben és legjobban használható fel értékmérőként, én a magam részéről a buzavalutában való kalkulációt elfogadom. (Helyeslés jobbfelöl.) Lehetne ugyan itt más, különféle, hogy ugy mondjam, indexszámokról és egyéb számokról beszélni, de tekintettel arra, hogy azokat az indexszámokat, vagy egyéb számokat ugyancsak meg kellene állapítani és azok nem maguktól adódnak, szerény nézetem szerint ez a módszer semmivel sincs előnyben a búzában megállapítandó kalkulációs alappal szemben, (TJgy van! a középen.) mivel a búza maximális árát utóvégre is az élet maga szabályozza. Én tehát elfogadom a buzavalutában való adózást, de nem tehetem magamóvá, illetve nem tettem magamóvá a törvényjavaslat 6. §-ához fűzött indokolásban kifejtett azon nézetet, hogy azáltal, hogy a gazda ma búzában fizeti az adóját ós számításba véve azt, hogy egyrészt az országos betegápolási adó, másrészt pedig az általános jövedelmi- és pótadó töröltetik, ma a gazda kevesebb adót fizet, mint fizetett volt békében. Es ezt, igen t. Nemzetgyűlés, hangsúlyozni kivánom, különösen a nagyközönség tájékoztatására, amely mindig azt hiszi, hogy a gazda ma sokkal kevesebb adót fizet, mint a mennyit békevilágban fizetett. Erre vonatkozólag kénytelen vagyok szíves türelmüket egészen röviden, egy pár percig igénybe venni, csak azért, bogy bebizonyítsam,