Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-45
56 A nemzetgyűlés 45. ülése 1,922. évi szeptember hó 5-én, kedden. hogy ez a búza, amelyet mi ma fizetünk, nem ugyanaz a búza, amit mi békében fizettünk, de az a föld sem ugyanaz, az időjárás sem ugyanaz, és végül : az emberek sem ugyanazok. Ha veszem csonka Magyarország termését az 1911—1915, évi átlagban, akkor búzában termett átlagosan: 7"63, rozsban 6'82, árpában 7'85, cukorrépában 147 métermázsa katasztrális holdankint. Ha most veszem az átlagtermést, akkor már csak 4 métermázsa 72 kilogramm termett buzában átlag, 4"90 métermázsa rozsban, 4'75 mm. árpában és 93 mm. cukorrépában. Végeredményben tehát a különbség az 1911 —1915. évi termések és az 1920. évi termés között buzában 72%, rozsban 72%, árpában 62% és cukorrépában 60%. Ha pedig veszem áremelkedésre nézve a búzának az áremelkedését 100-ban, akkor különféle egyéb cikkek ehhez a 100-hoz a következő módon viszonylanák : a rozs 89'94, — különben a törtszámokat elhagyom, — a cukorrépa 71, a bab 86, a tej 63, a gyapjú 88 ; ellenben a baltacím példának okáért 143, a bükkönymag 212, a korpa 130, a napraforgópogácsa 159, az ásványi szuperfoszfát 136, a Thomas-salak 151, a porosz szén első osztálya 290, ez ugyan túlhaladott álláspont, de az arányszám mégis körülbelül ugyanaz marad. Itt van még. egy érdekes szám, a csizma például 233. Ezzel csak azt akarom dokumentálni, hogy a búza nem ugyanaz, ami 1914-ben volt és a föld sem ugyanaz, mert a háborús gazdálkodás következtében a föld termőképessége apadt és a rezsiköltségek is tetemesen megváltoztak azóta, úgyhogy pl. a háború előtt egyik birtoknál, középüzemnél, amely 25 gazdaság átlagából van összeállítva, 100% bevétellel szemben 62% ment kiadásra és 38% ment a jövedelemre. Nagy üzemnél, mely 22 gazdaságból van összeállítva, 66*01% ment a kiadásra és 33.19% a jövedelemre. A háború után p. o. 1921. évi zárlat szerint egy 529 katasztrális hold nagyságú birtoknál Somogy megyében 92% a kiadás és 8% a jövedelem. Egy másik gazdaságnál Heves megyében — fele bérlet, fele saját — 1218 katasztrális hold mellett 63% a kiadás, 37% a bevétel. Egy bérletnél Csongrád megyében 89% a kiadás, 11% a bevétel. Ezzel megint csak azt akartam dokumentálni, hogy a termelési költségek is megváltoztak, ennek folytán mi sokkal több adót fizetünk és fogunk fizetni, mint amennyit fizettünk a békevilágban. S ezt természetesen helyesnek és szükségesnek tartom, és pedig azért, mert utóvégre a háborús veszteségekkel, a háború és a kommunizmus által okozott károkkal számolnunk kell. (Ugy van! a középen.) - S amidőn most áttérek az adózás mérvére, legyen szabad kijelentenem azt — hivatkozva egy 25 évi praxisra — hogy ezt az 5 kg. adókoronánkénti búzamennyiséget el lehet és el kell birnij különösen céltudatosabb, tudományosabb, intenzív gazdálkodás mellett, s feltétlenül elbírja azt az én nézetem szerint a nagyobb birtok. Meskó Zoítán: Ugy van! Gr. Hoyos Miksa : S itt rámutatok egy igen különös dologra. Azt állítom nevezetesen, hogy Magyarország egész földadóját ki lehetett volna az idén fizetni az üszök által okozott károk mennyiségéből. (Ugy van! jobb felől) Méltóztassék azt venni, hogy ha a gazdák helyesen, rendesen pácolták volna a gabonájukat, akkor már ezen igy elveszett és általam csak 12%-ra kalkulált mennyiségből, illetőleg ennek a kárnak megelőzése által ki lehetett volna fizetni Magyarország egész földadóját. (Ugy van! jobb felől.) Borgulya Pál: Az állam a hibás! Miért nem ad gazdasági szakoktatást! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Hoyos Miksa: Egyik-másik képviselőtársam azt a szemrehányást tette nekem, hogyan lehet az, hogy én most ezt a földadótörvényjavaslatot magamévá teszem akkor, amikor én két kiló adókulcsról beszéltem, sőt a mezőgazdasági kamarának memorandumát, amelyben négy kiló búza volt felemlítve, aláirtam. Erre az a válaszom, hogy akkor, amikor a pénzügyminister tőlem öt kilót kér, nem fogok neki nyolc kilót felajánlani, hanem amikor meggyőződtem arról, hogy erre az összegre neki szüksége van ... Szomjas Gusztáv : Helyes, ez a lényeges ! Gr. Hoyos Miksa : . .. mikor meggyőződtem arról, hogy azokat a kisebb alanyokat mentesíteni kívánja az erősebbek terhére, s mikor meg voltam győződve arról, hogy ezt keresztül is tudja és fogja vinni, akkor én hazafias kötelességemnek tartottam ezt az öt kilót a magam részéről elfogadni és ennek megszerzését neki lehetővé tenni. (Helyeslés és éljenzés jobb felől.) Ezzel tulajdonképen elmondtam volna azt, amit erről a kérdésről el akartam mondani. Legyen szabad azonban felszólalásomat olyan néhány szóval befejeznem, amelyet a faluhoz akarnék intézni, (Halljuk ! Halljuk !) a magyar emberek azon százezreihez és millióihoz, akiknek tudom hogy egy bizonyos keserűségük van a szivük mélyében a város ellen. Kétségtelen tény az, hogy a régi rendszer alatt sok minden történt, ami egyedül és kizárólag jóformán a városnak kedvezett, úgyhogy a falu lemaradt (Ugy van! jobb felől), s ez áll különösen kulturális szempontból. (Úgy van! jobbfelöl.) Ez fáj a falunak s ez kivált egy bizonyos keserűséget és féltékenységet a várossal szemben akkor, amikor fokozottabb adózásról van szó. A falu a város nélkül, a város a nélkül nem tud meglenni. (Ugy van! Ugy van!) Ezzel legyen tisztában mindenki! De én mondom, hogy ezt a kultúrát fokozottabb mértékben a falunak is kell juttatni. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán.) Azt a kultúrát, amely szerény nézetem szerint az egyedüli