Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-45
54 A nemzetgyűlés 45. ülése 1922. i Nagy erkölcsi tőkék megmentéséről van szó, amikor meg kell adnunk azt, amit a pénzügyminister ur kért és pedig gyorsan kell megadnunk, mert ezeket az erkölcsi tőkéket, amelyek veszélyben forognak, ugy agyon lehet ütni, hogy azokat azután soha többé feltámasztani nem lehet, (ügy van! Ügy van!) Ehhez mindenkinek, aki teheti és igy a gazdának is és ha szükséges, megfeszített erővel hozzá kell járulnia. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy csak azért szedjenek fokozottabb mértékben adót, hogy az állam a tisztviselők jelenlegi státusát fen tarthassa, sőt teljes tudatában vagyok annak és szükségesnek is tartom, hogy a tisztviselői létszám a jelenlegi csonka Magyarországhoz mérten apasztassék, hogy a tisztviselők és a hasonló viszonyok közt élők nehéz problémájának keményen szembenézzünk és azt mielőbb ugy az állam érdekeinek, mint az érdekelt felek szempontjainak megfelelőleg célszerűen és okosan megoldjuk ; de kifejezésre akartam juttatni azon nézetemet, hogy azok, akik az állam szolgálatában fognak maradni és általánosságban mindazok, akik akár fejükkel, akár kezükkel keresik mindennapi kenyerüket, kell hogy a mai nehéz megélhetési viszonyokhoz arányosított ellenértékben részesüljenek. (Helyeslés a jobboldalon.) Amikor most áttérek magának a földadótörvényjavaslatnak taglalására, elsősorban is meg kell állapitanom, hogy nem látom abban azt a neki imputait tendenciát, hogy egyrészt faluellenes, másrészt merkantil érdekeket szolgáló ; hanem egyedül a pénzügyministernek azt a kötelességszerű törekvését, hogy az állami bevételeket fokozza, az adózást a földbirtoknál is a jövedelemhez arányosítsa. A pénzügyminister által Nagy Emil t. képviselőtársam részéről benyújtott indítvány következtében inaugurált degresszió, azt hiszem, elég világosan rámutat a pénzügyminister urnák arra a tendenciájára, hogy a kisembereket kívánja mentesíteni az erősebbekkel, a nagyobb teherbírásuakkal szemben. (Helyeslés a jobboldalon.) Jóllehet a progresszivitásnak, ott, ahol az helyénvaló, hive vagyok, a földadónál abszurdumnak tartom. A praxisban ugyan el tudnék képzelni egy olyan adóztatási formát, olyan adóztatási kulcsot, hogy a progresszivitás jövedelemmel kapcsolatosan már itt jöjjön kifejezésre, de abszolúte helytelennek és igazságtalannak tartom azt, hogy először a földet, mint ilyent, adóztassuk meg progresszive, másodszor a földből eredő jövedelmet ugyancsak a progresszivitás alapján. Ezeket a kérdéseket azonban nem szabad csupán szavakkal, hogy ne mondjam : jelszavakkal elintézni, hanem a plajbászt kell kézbevenni és alaposan kalkulálni. Es ha előveszem Eőri-Szabó Dezső igen t. képviselőtársamnak erre vonatkozó javaslatát, és ha az általa ugyancsak erős mértékben alkalmazott progresszivitásnak számokban, 9Â6évi szeptember hó 5-én, kedden, eredményben adok kifejezést, akkor mit látok ? Először is azt látom, hogy az ő végeredménye majdnem 2 milliárd koronával kevesebb, mint a pénzügyminiszter ur redukált igénye, másodsorban pedig azt látom, hogy fiskális szempontból és a bevételeknek hol és milyen mértékben való fokozása szempontjából a progresszivitás egyenesen a kisemberek ellen beszél a nagybirtok javára. Azt hiszem, Eőri-Szabó Dezső t. képviselőtársam bizonyára nem ezt akarta elérni. Legyen szabad az erre vonatkozó adatokat egészen röviden előadnom. Csonka-Magyarországon van 0—5 holdig terjedő kategória 1,368.000 katasztrális hold terület, 5—10 holdig 1,520.000 katasztrális kold, 10—50 holdig 4,864.000 katasztrális hold, 50—100 holdig 1,064.000 katasztrális hold, 100—1000 holdig 3,648.000 katasztrális hold és 1000 holdon felül — itt nem birtam megbízható adatokat szerezni magamnak, hanem csak az 1000 holdon felüli birtokokat tudtam egy kategóriába venni — van összesen 2,236.000 katasztrális hold föld. 0 az általa javasolt progresszivitás alapján azt indítványozta, hogy 0—5 holdig az illetők csak annyi adót fizessenek, mint amennyit eddig fizettek. En kataszteri holclankint 11 korona tiszta jövedelmet vettem alapul, vagyis 3,009.000 koronát, — csak kerekszámokról beszélek — 5—10 holdig ugyancsak 11 korona átlagos kataszteri tiszta jövedelmet vettem fel és itt a 2 kilogrammos búza alapján kijön 468,160.000 korona, 10—50 holdig 3 kilogrammos búza alapján 2.042,000.000 korona. Ezzel most 'szembe akarom állítani az 1000 holdon felüli birtokokat. Itt a 2,236.000 katasztrális hold földről van szó és kataszteri tiszta jövedelemként holdankint 8 koronát vettem fel, amire a buzakulcs alapján 7 kilogramm búza esnék, tehát fizetne 2.142,000.000 koronát. Világosan kitűnik tehát, kogy végeredményben az adóösszeg pontosan 1"6 milliárddal a pénzügyminister ur tervei alatt maradna, másrészt pedig amikor a 4'8 millió hold kisbirtok 2 milliárdnyi földadót fizet, a 27 millió holdnyi 1000 holdon felüli birtok 2'1 milliárdot fizet. Ilyen vonatkozásban tehát nézetem szerint itt progresszivitásról beszélni nem lehet. Szerény nézetem szerint egyébként is mindegy annak az adózónak, aki a rája kivetett adót nehezen tudja megfizetni, hogy a nagyobb adózó mennyivel fizet többet, mint ő. Meskó Zoltán : Az államnak nem mindegy ! Gr. Hoyos Miksa : Az államnak nem mindegy. Az államnak az kell, hogy minél többet... Meskó Zoltán : Onnan kell venni, ahol lehet ! Gr. Hoyos Miksa : Fiskális szempontból az államnak az kell, hogy minél több nagybirtok legyen, mert voltam bátor bebizonyítani számadatok alapján, hogy a 2*7 millió hold nagybirtok 2"1 milliárd koronát fizet, holott a 4*8 millió hold kisbirtok csupán 2*04 milliárdot.
