Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-53

A nemzetgyűlés 53. ülése 1922. évi szeptember hó 18-án, hétfőn. 459 egészen röviden ismertetni az 1921 : XLV. törvénycikk tételes rendelkezéseit a kötelességekre és jogokra vonatkozólag, amelyek a vagyonváltságkötelezettek különféle kategóriái részéçe felállíttattak, illetve biztosíttattak. Mint méltóztatnak tudni, a földbirtoknál az 1921 : XLV. te. 4. §-a azt mondja ki, hogy alapja a földbirtokvágyon váltságának a kataszteri tiszta jövedelem. A kivető hatóság, amely a fizetendő vagyonváltságot megállapítja, a pénzügyigazgatóság. A pénzügy igazgatóság határozata ellen 30 napon belül felebbezéssel élhetek és felebbezésem maga után vonja azt, hogy a rám kivetett vagyonváltságnak csak a felerészét tartozom 30 napon belül lefizetni, másik felerészére vonatkozólag a felebbezési határidő birtokon belüli állapotokat tereint, vagyis azt az előnyt biztosítja nekem a törvény, hogy mindannak a vagyonváltságnak, amelyet a pénzügyigazgatóság rám kivetett, felerészét csak azután tartozom megfizetni, ha felebbezésem jogerősen elutasittatott. Ami az esedékességet illeti, a törvény 15. §-a kimondja azt, hogy a kivetés után 30 napon belül tartozom fizetni. A fizetés módozataira nézve négy módozatot állapit meg : fizethetek készpénzzel, fizethetek záloglevelekkel, fizethetek földrészlettel és fizethetek végül 15 éves amortizációval, amikor a teher a birtokomra bekebeleztetik. E között a négy módozat között nekem választási jogom van. Ha a készpénzfizetést választom — azt mondja a törvény 53. §-a — ebben az esetben jogom van azt három egyenlő részletben és pedig az első részletet három hónap múlva, a másik kettőt pedig mindig az illető év végéig, megfizetni. Ha 30 napon belül az egészet kifizetem annak ellenéje, hogy jogom van három évig fizetni, akkor 5% térítést kapok. Ha ezt a három éves módozatot választom, mindössze 5% késedelmi kamatot kell fizetnem, amennyiben a terminusokat be nem tartom. Ha a betáblázási módozatot választom, akkor 15 év alatt fizetem és pedig mindig félévenként 5% kamat mellett. Szóval a földbirtokra vonatkozólag az idézett alaptörvény ekként intézkedik. Az üres telkekre vonatkozólag -— a városi házhelyekről van szó — a törvény 4. §-ának második pontja azt mondja, hogy az üres telkek azon értéke után számitható a vagyonadó, amely értékkel 1921 március 1-én bírtak. A kivető hatóság a pénzügy igazgatóság, a jogorvoslat ép olyan, mint a földbirtoknál volt, az esedékesség ugyancsak olyan, mint a földbirtoknál volt. A fizetési módozat pedig az, hogy fizethetek készpénzzel, vagy záloglevelekben és amennyiben készpénzzel fizetek, ezzel ugyanaz a kedvezmény jár, mint amelyik a földbirtoknál is járt, hogy t. i. három ér alatt fizethetem meg és pedig az első részletet három hónapon belül, a másik két részletet pedig mindig az illető év végén, amennyiben pedig késem, ugyancsak 5% késedelmi kamatot fizetek. Ha betábláztatik — joga van a kincstárnak betábláztatni — választhatom ugyanazt a módozatot, amelyet a földbirtoknál választhatok. A szőlőbirtoknál azt mondja a törvény, hogy mindazok a területek tartoznak szőlővagy onváltságot fizetni, amelyek 1917. év óta vannak beültetve, vagyis amelyek, minthogy a törvény 1921. évben hozatott, négyévesek. A kivető hatóság, a jogorvoslat, az esedékesség ugyanaz, mint az előbbieknél, a fizetési módozat pedig az, hogy fizethetek készpénzben, záloglevelekkel vagy telekkönyvi biztosítékkal. Ezek között a fizetési módozatok között mindhárom birtokkategóriának, amelyeket eddig felhoztam, joga van 30 napon belül választani és erről nyilatkozni. Ha a szőlőbirtokos a készpénzfizetést választja, akkor joga van az esedékességtől számított fél év alatt két egyenlő részletben befizetni ; amennyiben a betáblázást választja, joga van neki épugy, mint a földbirtokosnak, 15 év alatt féléves részletekben befizetni a vagyonváltságot. Az erdőbirtoknál a vagyonváltság alapja annak megbecsült értéke. A megbecsülésre nézve a törvény 4L §-a külön rendelkezik, hogy miután az erdőbecslés nagyon komplikált művelet, állami bizottságokat állit fel, amelyekben résztvesz a föklmivelésügyi ministerium, résztvesz a pénzügyministeriuin és résztvesz az illető gazdának a szakértője, és csak ilyen bizottságok működése után, az általuk megállapított becsérték alapján kerülhet a sor arra, hogy a pénzügyigazgatóság az adóalapot megállapítsa. A jogorvoslatra teljesen ugyanaz a helyzet az erdőbirtoknál, mint a többi kategóriáknál ; az esedékesség ugyancsak a jogerős kivetéstől számított 30 nap. A fizetés módja tekintetében épugy választhat a három vagy négy kategória között, mint a földbirtok : fizethet készpénzzel, záloglevelekkel vagy betáblázással. Amennyiben készpénzzel fizet, az esedékességtől számított két év alatt nyolc egyenlő részletben van joga fizetni, amennyiben pedig betáblázás alakjában akar fizetni, épugy 15 év alatt fizethet félévenkint, mint az egyéb földbirtok. Ami a gazdasági felszerelések kérdését illeti, az alaptörvény ugy intézkedik, hogy a vagyonváltságnak az alapja az élő és holt leltár értéke, még pedig az 1921 április 1-ei átlag szerint. A kivető hatóság a pénzügyigazgatóság. A földbirtok gazdasági felszerelésére nézve külön kimondja a törvény, hogy ennek vagyonváltsága a földbirtokkal együtt vetendő ki,, amiből világosan látszik, hogy a földbirtokosnak a felszerelésére nézve ugyanazok a jogai vannak, mint a minő jogai a földbirtokra nézve fennállnak. A kivető hatóság itt is a pénzügyigazgatóság. A jogorvoslat tekintetében ugyanazok a rendelkezések vannak, mint a többi vagyon tekintetében és az esedékesség szempontjából szintén. A fizetési módja: készpénzben fizetendő és egy év alatt négy egyenlő részletben, amennyiben pedig zálogbiztositásra van szükség, a 88. § 58*