Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-53
456 A nemzetgyűlés 53. ülése 1922. egészitést igényelnek. Épen ezért kérte a jelentés előadója azt, hogy a felhatalmazás olyképen adassék meg, hogy mi egyes pótlásokat, amenynyiben azok nem hatnak ki az érdemre, még a munka folyamán megtehessük. Nem látom annak semmi akadályát, hogy egyes kérdések, amelyeket a t. képviselő ur felhozott — igy a természetbeni javadalmazással kapcsolatban, azután a munkásokra eső teljesítménnyel kapcsolatban — akkor, amikor a kérdőivek feldolgoztatnak, tttt megfelelőleg tekintetbe vétessenek. Azt azonban nagyon kérném, hogy az inditványt ne méltóztassanak elfogadni, mert . valószínű, hogy más, hasonló adatok is lesznek még a feldolgozás folyamán, és én nagyon kérném, hogy erre nekünk szabad kéz engedtessék. Tisztelettel kérem a jelentés tudomásulvételét. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Elnök : A vitát bezárom. Kivan az előadó ur szólni ? Horánszky Dezső előadó : Nem ! Elnök : Az előadó ur szólni nem kivan. Peyer Károly képviselő ur egy módosítást adott be. Mivel azonban jelentésről van szó s ezt a jelentést vagy tudomásul venni, vagy elvetni lehet, ezért kérném a képviselő urat, hogy a kereskedelemügyi minister ur felvilágosításai után talán méltóztatnék visszavonni az indítványát. Peyer Károly : Miután a kereskedelemügyi minister ur kilátásba helyezte, hogy ezek a szempontok, amelyeket én az indítványomban kifejezésre juttattam, az összeállításnál figyelembe vétetnek, indítványomat visszavonom. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : tudomásul veszi-e a m. kir. központi statisztikai hivatal által módosított alakban végrehajtandó hitelintézeti, részvénytársasági és ipari termelési statisztikai adatgyűjtések tárgyában beadott kereskedelemügyi ministeri jelentést, igen vagy nem ? Kérem azokat a "képviselő urakat, akik a jelentést tudomásulveszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A Ház a jelentést tudomásul vette. Napirend szerint következik az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az áruraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságának kedvezményes lerovásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. (írom. 73, 76) Mielőtt a javaslat tárgyalását megkezdenénk, jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a pénzügyminister ur a házszabályok 214. §-a alapján a javaslat tárgyalásának tartamára megbízottjaként dr. Vargha Imre államtitkár urat jelölte meg. A törvényjavaslat tárgyalását megkezdjük. Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Az ingatlanok, felszerelési tárgyak, áruraktárak, évi szeptember hó 18-án, hétfőn. , ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságának kedvezményes lerovásáról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag legyen szabad a következő ismertetést előadnom : Azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy az előző napokban letárgyalt súlyos adótörvényjavaslatekkal szemben, amelyek a teherviselőképesség legvégső határáig igyekeznek igénybevenni a polgárság áldozatkészségét, az előttünk fekvő törvényjavaslat mindenesetre szimpatikusabb fogadtatásában fog részesülni, mivel ezen törvényjavaslat nem terlíek súlyosbítását, hanem a régibb törvényekben megszabott súlyos terheken való könnyítést jelent, illetőleg a vagyonváltságkötelezettekre nézve bizonyos kedvezményeket biztosit. Ugyanis a vagyonváltságról szóló 1921 : XLV. te, az úgynevezett II. vagyonváltságtörvény még a múlt év szeptember hó 7-én életbelépett, de annak kivetése nem volt eszközölhető, mert a törvény végrehajtásának rendkívül nagy anyaga mellett a jelenlegi pénzügyi adminisztrációs szemótyzet nem tudott azzal is megbirkózni, akkor, amikor a folyó adóknál mutatkozó hátralékokat kellett neki feldolgoznia. Ez volt az oka annak, hogy az eredeti törvényben a gazdatársadalom részére biztosított 1000 koronás búzaárban való fizetési kedvezményt csak ugy voltak képesek az adózó polgárok igénybevenni, hogy a vagyonváltság kivetését megelőzőleg önként ajánlották fel fizetési készségüket az államkincstárnak. Bár a pénzügyi kormány minden lehetőt elkövetett - eddig is arra nézve, hogy a vagyonváltságtörvény végrehajtása, illetőleg a váltságösszeg számszerű kivetése minél előbb megtörténhessék, mivel azonban az egyéni kivetés rendkívül nagy munkát vesz igénybe, igy a legnagyobb igyekezet! mellett sem remélhető, hogy ez a törvény a jövő év közepénél hamarább végre lesz hajtva, illetve, hogy annak egyenkénti kivetése megtörténhessék. Már pedig az adózó polgárok elsőrendű érdeke az, hogy minél előbb szabadulhassanak a fejük fölött Damokles-kardként függő vagyonváltság kötelezettsége alól, s ez indította a pénzügyi kormányt arra, hogy különösen a gazdatársadalomnak bizonyos lényeges könnyítéseket, kedvezményeket biztosítson azért, hogy ezáltal alkalmat nyújtson nekik, hogy minél előbb leróhassak önkéntes fizetéssel vagyonváltságkötelezettségüket. De másrészt az államkincstárnak is elsőrendű érdeke, hogy a vagyonváltságból várható összeg minél előbb befolyjék az állam kasszájába, mivel a vagyonváltságból befolyó összegekből kivan az államkincstár visszatérítendő előlegeket nyújtani az állami üzemek kiadásaira. Az 1921/22.-ik költségvetési évben ugyanis a költségvetési előirányzatban az állam rendes folyó háztartási kiadásai külön választattak az állami üzemek kiadásaitól, s igy az állami üzemek költségvetésében van most már gondoskodás arról,
