Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-53

A nemzetgyűlés 53. ülése 1922. évi szeptember hő 18-án, hétfőn. 455 munkások bérezése tekintetében jelenleg fennáll. Főleg hibásnak tartom azt, hogy összefoglalva kérnek adatokat a bányákra és kohókra vonatkozólag, azok munkásaira, fizetéseikre és létszámukra vonatkozólag, mert hiszen ugy a bányákat, mint a kohókat különválasztva kell kezelni és külön kell róluk adatokat gyűjteni. Főképen fontos ez ma, amikor csonka Magyarországon csak nagyon kis számban vannak kohórnunkásgk, ugy hogy az adatgyűjtés inkább csak a bányamunkásokra szoritkozhatik. A bérek tekintetében is igen helytelen megállapítással találkozunk a javaslatban. A javaslat t. i. figyelmen kivül hagyja azt a körülményt, hogy a magyar bányamunkások ma fizetésüknek úgyszólván kétharmadrészét természetben kapják és csak egyharmadrészét kapják készpénzben. Ha a vállalatok azokat a rovatokat fogják kitölteni, amelyeket a statisztikai hivatal bocsát rendelkezésükre, ebben az esetekben hamis adatokat fogunk kapni, mert hiányozni fog a kimutatás a fizetéseknek kétharmad részéről. Tudom, hogy a kérdőiveken van egy rovat, mely a természetbeni ellátásra vonatkozik, hogy mit kapnak a munkások természetben, de a számszerű pontos adatok ott nem tüntethetők fel. Épen azért megállapitandónak tartom, hogy a munkásnak természetben adott élelme és egyéb kedvezménye milyen nagy összeget tesz ki, s hogy évenkint miképen jut ez a munkabérhez viszonyítva kifejezésre. A termelésre vonatkozólag szintén hiányosak ezek a rovatok, t. i. a c) pontban »Munkások« rovata alatt csak vájár-munkást, egyéb bányamunkást, kohómunkást és ipari szakmunkást állapit meg. A külföldi ide vonatkozó statisztikák sokkal részletesebben osztályozzák a munkásokat. Fontos például, hogy a vájárok mellett a segédvájár, csillés és egyéb munkások létszáma és napi keresete is kimutattassék. De főképen hibáztatom és az adatgyűjtés nagy hiányának tartom, hogy ennek alapján nem állapitható meg, hogy Magyarországon az egy munkásra eső teljesítmény mennyi; már pedig ez a jövőben a külföldi munkások teljesítményével való összehasonlítás szempontjából igen fontos körülmény. Fontosnak tartanám tehát, hogy erre vonatkozólag vagy pótlólag adatnának ki ívek, vagy a jövőben ez figyelembe vétessék, mert ezek hiányában ez az egész adatgyűjtés nem fogja azt a célt szolgálni, amelyet tulajdonképen szolgálni kivan. Fontos azonkívül a munkaidőre vonatkozólag is, hogy megállapitást nyerjen, mennyi az egy munkásra eső műszakok és pótműszakok száma évenként, hogy ez is összehasonlításul szolgáljon egyrészt Magyarországon egyik évnek a másikhoz való arányát illetőleg, viszont a magyar termelést és a magyar munkaidőt össze lehessen hasonlítani a külföldi, ugyanilyen szakmában dolgozó munkások munkaidejével. Erre vonatkozólag bátorkodom a következő indítványt benyújtani : (Olvassa) »Indítványozom, hogy a javaslat II. §-a »tisztviselő- és munkáslétszám, illetmények és bérek« rovatában külön kimutatás készítendő a bánya- és külön a kohómunkásokról, A bányamunkásokra vonatkozólag ugyanazon szakasz c) pontja »munkások« rovata megváltoztatandó, és a javaslatban feltüntetett idő meghagyásával a rovatokba felveendő : vájár, segédvájár, csillés, egyéb munkások és ipari szakmunkások. A III. § »üzemi idő, munkaidő« fejezetbe uj rovatok veendők fel a teljesített műszakok számáról, hogy egy munkásra évenként hány rendes és hány pótműszak esik. A YI. §-ban uj rovatok veendők fel, amelyekből az egy munkásra eső teljesítmény megállapítható, külön a vájár- és külön az összmunkásokra vonatkozólag.« Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Senki sincs följegyezve. Elnök : Kiván-e valaki szólni ? (Nem !) A kereskedelemügyi minister ur kíván nyilatkozni. Walkó Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Egész röviden leszek bátor az elhangzottakra reflektálni. (Halljuk! balfelöl.) Mindenekelőtt a Kenéz Béla t. képviselő ur által felhozottakra vonatkozólag megnyugtatólag mondhatom, hogy mi mindenképen azon vagyunk, hogy a statisztikai kiadványok minél hamarább jelenjenek meg és épen azért helyeztem arra nagy súlyt, hogy még a parlamenti szünet előtt vegye tudomásul a t. Xemzetgyülés ezt a jelentést, mert nagyon sürgősnek tartottam azt, hogy épen az ipari termelés fokozása szempontjából minél előbb álljanak adatok rendelkezésünkre. Ezért nem akartam várni arra az időre, amig ismét összeül a parlament. (Helyeslés jobbfelöl.) Természetesen azon leszünk, hogy mihelyt az anyag együtt van, az minél gyorsabban, minél megfelelőbb formában publikáltassék. Ugyanigy igyekszünk arra is, hogy a múltból még hátramaradt kiadványaink minél hamarább megjelenjenek. Ami Propper Sándor képviselő ur által felhozottakat illeti, bátorkodom hangsúlyozni azt, amit a jelentés beterjesztése alkalmával mondottam, hogy most, amikor én ezt a jelentést beterjesztem, nincs szó részletes munkatervről, itt csakis arról van szó, hogy a törvényben foglalt felhatalmazásból folyólag mi a sürgős szükségre tekintettel egyes adatokat szeretnénk legsürgősebben megkapni. Mindazok a kérdések, amelyeket Propper képviselő ur felvetett, bőven tárgyalhatók lesznek akkor, amikor a költségvetés kapcsán a statisztikai hivatalnak munkatervét fogjuk előterjeszteni, úgyhogy ezekre nem is kívánok a mai napon bővebben reflektálni. (Helyeslés jobb felől és a középen.) Ami a Peyer Károly képviselő ur által felhozottakat illeti, a dolog ugy áll, hogy mindenesetre vannak a különböző kérdőivekben még egyes olyan pontok, amelyek esetleg ki-