Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-52
A nemzetgijülés 52. ülése 1922. évi szeptember hó 16-án, szombaton. 439 sitését, mert nem rendelkezik olyan detektivekkel, akik ezt kinyomoznák, egyébként is azt mondta, hogy nem tartozik hatáskörébe ilyen igazolvány kiállítása. Erre megkísérelték az illetők a külföldi állam hatóságaihoz fordulni. Azok azt a választ adták, hogy hogyan jönnek ők ahhoz, hogy a magyar állam részére igazolványt állítsanak ki arról, hogy az illető nem tanúsított a magyar állam elleni magatartást? Arról, hogy kommunista cselekmény miatt eljárás nincsen ellenük, hajlandók igazolványt kiállítani, minthogy a kommunista bűncselekményeket ők is megfigyelés alatt tartják és számontartják azokat, akik ilyen mozgalomban résztvesznek, erről tehát hajlandók igazolványt adni. Arról azonban, hogy a magyar állam elleni magatartást tanúsítottak, nem adhatnak bizonyítványt, mert ez soha egyetlen külföldi állam hatóságát nem érdekelte, ez után nem nyomozott, e miatt nem tartott nyilván embereket, ilyen bizonyítványt tehát nem tud kiadni, legfeljebb akkor, ha az illető ellen rendszeres nyomozást folytatna le, azt pedig egy külföldi állami hatóságtól mégsem lehet várni, hogy rendszeres nyomozási eljárást folytasson le magyar alattvalók érdekében csak azért, hogy a kormánynak ezt a lehetetlen követelését teljesítse. Rassay Károly: Azt a külföldi állam nem tudja elbírálni! Propper Sándor : Idegen jogi terület ! Hogy jön ahhoz ? Györki Imre : Egyébként ezt a kérdést talán mégsem kellene igy, egyéni kérelmek alapján elbírálni, hanem a politikai józanság azt követelné, hogy a kormány ennek a kérdésnek egyszer már nézzen elébe, vegye revizió alá azoknak ügyét, akik kénytelenek voltak az ország közállapotai miatt, ebből az országból annakidején eltávozni, tegye lehetővé azt, hogy azok az emberek, akik ellen semmiféle eljárás folyamatban nem volt, hazatérhessenek ide családjukhoz és itt elhelyezkedést nyerjenek, mert mindenféle józan megítélés is azt kívánja, hogy ezek az emberek mielőbb hazatérjenek és részt vegyenek ennek az országnak újraépítő munkájában. Most t. Nemzetgyűlés, mikor arról van szó, hogy a nemzetgyűlés hosszabb szünetre megy, én azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordulok a kormányhoz, méltóztassék ezt a kérdést a szünet előtt revizió tárgyává tenni, méltóztassék felfogását ebben a kérdésben megváltoztatni és ugy az internálás megszüntetése, mint az amnesztia becsületes végrehajtása és az emigráltak hazahozatala érdekében a szünet alatt olyan intézkedést tenni, hogy az országban ez a kérdés nyugvópontra jusson és akkor, amikor őszszel a nemzetgyűlés újból összeül, erről a ^érdesről ebben a Házban többé szó se essék. Én a következő interpellációt terjesztem a belügyi és igazságügyi minister urakhoz. (Olvassa) : »1. Van-e tudomása a belügyminister urnák, hogy az internálási eljárás alatt lévőkkel szemben a rendőrhatóságok minden esetben alkalmazzák az előzeles őrizetbevételt, holott a ministeri utasítás szerint az őrizetbevételt csak rendkívül indokolt esetben alkalmazható? 2. Van-e tudomása a belügyminister urnák, hogy az internálási eljárás oly hosszadalmas, hogy egyesek 8—10 hétig vannak rendőri, őrizetben, míg ügyük elintézést nyer? 3. Van-e tudomása a belügyminister urnák, hogy még ma is vannak oly internáltak, akik több, mint két év óta vannak az internálótáborban ? 4. Hajlandó-e a belügyminister ur a politikai felfogás és magatartás miatt az internálást megszüntetni ?« Az igazságügyininister úrhoz a következő kérdéseket intézem. (Olvassa) : »1. Hajlandó-e az igazságügyminister ur az 1921 december 22-én kiadott kegyelmi elhatározás alapján revizió alá venni a kegyelemmel el nem intézettek ügyét és a kegyelmi rendelkezést ezekre is végrehajtani ? 2. Hajlandó-e az igazságügyminister ur a fent hivatkozott kegyelmi rendelkezés alapján oly intézkedést tenni, amelyek alapján az emigráltak ügye megvizsgáltassék, hogy azok mielőbb hazatérhessenek ?« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök ". Az interpelláció kiadatik a belügyi és igazságügyi minister uraknak. Ki a következő interpelláló ? Csik József jegyző: Pakots József! Pakots József: T. Nemzetgyűlés! Három interpellációt jegyeztem be ; minthogy azonban mind a három ugyanegy témakörben mozog, méltóztassanak megengedni, hogy tekintettel az idő előrehaladott voltára is, mind a hármat összevonva terjesszem az illetékes minister urak elé. Nagyon sajnálom, hogy ilyen kulturtéma tárgyalásánál nem lehet szerencsém a Háznak több tagjához, mert sajnos, nagyon ritkán van alkalmunk ebben a szomorú házban kultirtémákat feszegetni, holott az volna az ideális állapot, ha az országházában csakis kulturális témákat beszélnénk meg és a gazdasági alapokat és a konszolidáció alapjait megvetve, azt a luxust üzhetnők, hogy építményeket rakhassunk a magyar állami és társadalmi rend házára, a művészet építményeit, a fejlődő, a gyönyörű, a boldog élet nagyszerű díszeit. Ezt azonban, érzem, most utópia. Amidőn szerény szavammal egy képviselőiben igen szerény művészetnek teszem szóvá ügyét, szinte lehetetlen, hogy meg ne sajduljon az ember szive, mikor a kérdés mélyére nézve látja, hogy milyen kevés érzéket tanusit a magyar közvélemény és a magyar társadalmi élet a magyar színészet jelenlegi helyzete iránt, a magyar színészet iránt, amely a magyar kulturhistóriába beirta a nevét, amely a magyar kulturfejlődés történetét egymaga irta hosszú ideig és hozzájárult ahhoz,
