Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-52

434 A nemzetgyűlés 52. ütése 1922. évi szeptember hó l6-án, szombaton. nem történt, minthogy Nagybecskerek megszál­lása után Torontál vármegye tisztviselői kara Kiszomborba menekült, és lévén ott teljes nyo­morúságban, megfosztva az ellátásnak, az élel­mezésnek minden eszközétől, az ottani föld­birtokostól bérletet kért. Az ottani földbirtokos a tisztviselőknek a bérletet meg is adta, és pedig egy, abban az időben teljesen méltányos és szo­kásos áron. Kiss Menyhért: Miért zárták ki más járás tisztviselőit és a községi tisztviselőket? % Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztas­sék csendben maradni, hisz ugy is van szólási joga. Rakovszky Iván belügyminister : Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy két évvel ezelőtt egy mázsa holdankinti bér nem volt valami csekély. Az, hogy épen ez a 10 tisztviselő bérelte ki ezt a földet és nem a többi is, azt hiszem, csak a képviselő ur ellen bizonyit, hiszen ha a földbirtokos ajándékadása által a tisztviselői kar jóindulatát akarta volna a maga részére megnyerni, akkor valószinüleg az egész tiszt­viselői kar megvesztegettette volna magát és nem épen ez a 10 tisztviselő állott volna csak össze, akiknek, ugy látszik, meg volt a föld bérletéhez való tehetségük akár anyagilag, akár máskép. Kiss Menyhért : Egy fillért nem adtak oda ! Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztas­sék csendben lenni és megvárni, mig reá kerül a sor. Rakovszky Iván belügyminister: Ismét két heterogén fogalmat kapcsolt össze a képviselő ur, amikor a bérlet ügyét tárgyalva hozzátette, hogy a tisztviselői kar, illetőleg nem is az egész tisztviselői kar, hanem a vármegyei főjegyző a földbirtokreformmal szemben ellenállást fejtett ki. A tisztviselői kar valami nagyon nagy ellen­állást nem fejthetett ki a földreformmal szem­ben és így visszaélést nem követhetett el, mert hiszen az igen t. képviselő ur maga mondta, hogy épen Torontál vármegyében és különösen Kiszomborban a földreform már végrehajtatott, hollott az ország legnagyobb részében ez még nem történt meg. Ezekből a külsőségekből kény­telen vagyok arra következtetni, hogy igenis a tisztviselői kar a maga kötelességét hiven tel­jesitette, és ha talán itt külső befolyásokról lehet szó, ugy látom, hogy sokkal inkább a képviselő urnák, mint Rónay földbirtokosnak a 1 lefolyása alatt állott, mert ugy tudom ugyanis, hogy a képviselő ur sürgette és forszírozta ott a földbirtokreform sürgős végrehajtását. A kép­viselő ur sem fogja azt állitani, hogy ezért sike­rült rávenni a tisztviselői kart, hogy az eljárás gyorsan befejeztessék, mert megvesztegetették magukat. A tisztviselői kar teljesítette a köte­lességét és a földbirtokreform ma már be van fejezve. Az egyedüli komolyan vehető vádja az igen t. képviselő urnák az, hogy azok a tisztviselők, akik ezen a birtokon két katasztrális, holdnál többet birnak haszonbérletben, állítólag mégis természetbeni ellátásban részesülnének. Ez sza­bálytalan s ha ez igy van, ezt meg kell szüntetni és a magam részéről mindenesetre gondoskodni fogok róla, hogy megállapittassék, hogy vájjon azok. akik a bérletet birják igénybe veszik-e a természetbeni ellátást. Ha igénybe veszik azt, mindenesetre be fogjuk szüntetni, a mulasztó tisztviselőkkel szemben pedig — mert hiszen esetleg a beszerzési csoport vezetője vagy más alkalmazottja lehet hibás — a megtorló lépé­seket megtesszük. Mindenesetre egyre kérem az igen tisztelt képviselő urat, hogy akkor, amikor csak egy ilyen mesterségesen megkonstruált vesztegetési vádról lehet szó, akkor, amikor még a képviselő ur saját érzése szerint is csak egy esztétikai, egy ízlésbeli vádról, de nem büntetőjogi vádról van szó, ne méltóztassék itt a képviselőházban, ahonnan minden szó a nyilvánosságra kerül, a a büntetőjogból felolvasásokat tartani, hiszen józan ember a képviselő ur által felhozottakban nem is láthat büntetőjogba ütköző cselekményt. Méltóztassék meggondolni, hogy ezek a tiszt­viselők hazájukból elűzve egy csonka vármegyé­ben bizonytalan jövő elé néznek, mert hiszen ők is tudhatják, hogy ezeket az apró vár­megyéket tovább az állam fenn nem tarthatja, és ennek ellenére kötelességüket mégis teljesitik és igy nem érdemlik meg, hogy a nyilvánosság előtt ilyen súlyos és könnyelmű váddal illessék őket. (Élénk helyeslés.) A magam részéről Jankó Ágostont, Torontál vármegye alispánját, ugy ismerem, mint egyik legkiválóbb közigazgatási szakemberünket, akinek működése ellen idáig semmi szempontból vád fel nem merült. Ha ezek a tisztviselők, hogy a maguk nehéz sorsán segítsenek, hivatali teen­dőiken kivül gazdasági tevékenységet is folytatnak és bérletet vesznek ki, mindaddig, amig bebi­zonyítva niűcs, hogy annak fejében szíves­ségeket, elnézést vagy a hivatalos eljárásban való igazságtalanságot helyeznének kilátásba, olcsóbban vagy teljesen méltánytalan áron tény­leg ajándékba vettek ki földet bérletbe, a meg­vesztegetés vádját nemcsak hogy nem látom bebizonyítva, de azzal szemben ezeket a tiszt­viselőket a, leghatározattabban meg kell védel­meznem. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök : A képviselő urat most már meg­illeti a szó ! Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! Az igen t. belügyminister ur válaszát nem veszem tudo­másul a következő okoknál fogva, Elismerte az igen t. minister ur, hogy ezek a tisztviselők nyomorúságuk folytán gazdasági tevékenységet fejtettek ki, és ezért a gazdasági tevékenység kifejtéséért nem akarja őket felelősségre vonni. Megjegyzem azonban, hogy ez a gazdasági tevé­kenység a nullával egyenlő, mert tisztán és kizárólag csak arra terjedt ki, hogy elfogadták

Next

/
Oldalképek
Tartalom