Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-52

41A A nemzetgyűlés 52. ülése 1922. évi ha nem is kell, azért, hogy ne romoljék a pénze} stb. Mindenkit tehát az a tény üldöz, hogy aj korona leromlik, szabadulok a koronától, eladom,-* csak ne legyen koronám s ennek következtében ; a pénzrezervoárok a bankokban nem gyüjthetik; össze a pénzt, mert semmi sem csalja oda,' nem csalja oda megfelelő magas kamat ésj miután a pénz elértéktelenedésére kell számítani,természetes, hogy a pénzt senki sem akarja! gyűjteni. Itt van ennek a rettenetes állapotnak; az eredménye. s Ha nincs infláció; ha egyszer tudja a kö-; zönség, hogy stabil a korona, és ha a bank meg-< felelő kamatot ad, akkor beviszi a pénzt a bankba. 1 Amig azonban ez meg nem történik, nem viszi; be a pénzt. Nincs pénzszűke, van pénz bőven,! csak ez a pénzrezervoár nem tud dolgozni.! Abba a kényszerhelyzetbe kell tehát hozni aj pénzrezervoárt, hogy dolgozzék. Mikor dolgozik ? j Nem dolgozik akkor, ha a jegyintézettől folyto-j nosan kap milliárdot, milliárd után, ellenben S dolgozik, amint nem kap onnan bankjegyet, mert! akkor azt mondja: nincs bankjegyem, tehát fel-j hajtom a követelésemet attól a kereskedőtől, j akinek adtam 1, 5 vagy 10 millió koronát, ésj fel fogja szólítani, hogy fizesse vissza a pénzt.! A kereskedő kénytelen lesz az árut talán olcsób-; ban eladni csak azért, hogy fizethesse a tartó- J zását. Ha a bank egy ipari vállalatnak adott! kölcsön pénzt, akkor ugyanezt csinálja : kénysze- \ riti azt a vállalatot is, hogy ekéit vagy egyéb j cikkeit olcsóbban eladja, csak azért, hogy pénzt' kapjon és fizethessen, s akkor az a bank, amely) pénzt hitelezett, vagy spekulánsoknak adott pénzt t értékpapírokra, ezeket a pénzeket visszaszívja és? igy a rezervoárba visszagyûlik a pénz. Csald az esetben lesz tehát kényszerülve pénzt kériS teni és magát megtölteni pénzzel, mint bank-í rezervoár, ha tényleg kényszerhelyzetbe kerül,! mert nem kap már pénzt a jegyintézettől. ! Talán itt van a lényege ennek az egész? okoskodásnak, amelyről beszélek. A vállalkozó,? a gyáros, a bank, mint vállalat-tulajdonosabban a pillanatban, amint nem kapja meg ezt ; az értéktelen pénzt a jegyintézettől, miután \ fenn akarja tartani üzemét, kényszerülve lesz j kimenni Svájcba, vagy Franciaországba, vagy

! Amerikába és bármily nagy áldozatok árán isi külföldi kölcsönt behozni. Hozza tehát be ő a j külföldi kölcsönt, javítsa fel ő a külföldi köl- j csőn révén a nemzeti termelést. Ez a helyes \ pénzügyi politika. Ha ezt meg tudja csinálni, j jó, ha nem tudja megcsinálni, akkor szűkíteni I fogja a termelést, de egyebet nem lehet ! tennünk. Még egy dolog van, amire fel kell hivnom : a figyelmet. A bankoknak trezorjában rend-; szerint rengeteg mennyiségű valuta van elhe- j lyezve. Ha a bank nem kap pénzt a jegy- i intézettől, nagyon természetes, hogy kényszer- ; helyzetbe kerül s mivel már stabilnak érzi a ] koronát, ki tudja dobni a piacra a dollárt, és ennek következtében a dollárnak értéke jesik. * szeptember hó Ifi-án, szombaton. Nánássy Andor : Mivel veszi meg a dollárt ? Ulain Ferenc : Ott van ; az már elraktározott pénzállománya! Én tehát nem tehetek róla, megint csak oda térek vissza, hogy az a valami, amit én oly homályosnak, olyan ijesztőnek tartok ... Meskó Zoltán : Beszéljen világosabban Î Ulain Ferenc : ... semmi egyéb, mint az infláció. Ennek az inflációnak nem volna szabad folytatódnia, ha csakugyan áll tény, amely a kimutatásokban van, hogy maga az állam egy esztendő leforgása alatt csak 7'5 milliárdot vett igénybe. Én látom azokat a sziszifuszi próbálkozásokat, amelyeket a pénzügyminister ur végez. Behozza

1 a buzavalutás törvényt, nem törődve azzal, hogy népszerűtlenné teszi önmagát, a kormányt, a pártot ; behozza és mi megszavazzuk. Megcsinálta a devizaközpontot, nem törődve azzal, hogy rengeteg sok embernek fog kellemetlen érzést okozni vele, és mi helyeseljük, hogy megcsinálta. És mi az eredmény ? Annak ellenére, hogy magára veszi a legnagyobb ellenszenvet, népszerűtlenné teszi talán a politikai rendszerét, — nem áll meg a korona, azért, mert folytonosan nyomják és adják ki a papirost, nem az állam céljaira, hanem egyéb célokra. Nánássy Andor: A közgazdasági élet is állami érdek ! Ulain Ferenc: Ugyan kérem! Tessék egy kissé a dolog felett gondolkozni, majd rájön az igazságra. Eddig még arról gondolkoztam, hogy talán tévedek, de ugyanezt mondja a Pénzintézeti Központ elnöke is. Tegnap jelent meg Az Újságban egy intervju Schober államtitkártól ; ő is azt mondja, hogy a magángazdaság céljaira megy ki a pénz. ügy látszik tehát, hogy ez csakugyan való dolog. Tehát ne menjen ki, mert a magángazdaságnak nem lehet feladata és nincs is joga ahhoz, hogy tönkre tegye az állam hitelét. Hiszen abban a törvényben, amellyel a jegyintézet felállíttatott, ki van mondva, hogy az egész jegyallományért az állam a vagyonával szavatol, ez egy függő adósság. Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy csak formailag igaz, hogy a termelés számára kérik a jegy intézettől a pénzt. Fel kell hivnom a figyelmet arra, hogyde facto csak a legritkább esetben, vagy legalább is nem nagyon gyakori esetben veszi azt igazán a termelés igénybe, hanem a pénzt spekulativ célokra veszik igénybe. Méltóztassanak most csak ezt az egy dolgot, mint különösen érdekeset megfigyelni. Körülbelül négy hét óta a tőzsdén állandó értékpapir-hausse van. Miért van ez ? Minthogy a deviza-központot felállították, nem lehet már a gseftelést, a spekulációt valutában megcsinálni, tehát az az istentelen spekulativ düh, amely 5—6000 emberben él ebben az országban, ott tombolja ki magát, ahol szabad spekulálni: ráveti magát az értélj-