Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-50

A nemzetgyűlés 50. ülése 1922. Bessenyey Zenó : T. Nemzetgyűlés ! Nehogy Graal G-aston képviselőtársam megint megelőzzön, van szerencsém a 19. § negyedik pontjánál már elfogadott módositó inditvány konzekvenciájaképen a 39. § második bekezdéséhez a következő uj rendelkezést javasolni (olvassa) : »1. Aki a 19. § negyedik bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján megállapított könyvvezetési kötelezettsége dacára könyveket nem vezet.« A pótlás következtében a szöveg mostani első pontja második pont, a mostani második pont pedig a harmadik pont lesz. Elnök." Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Minthogy szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A 39. §-hoz Bessenyey Zenó képviselő ur adott be módositást. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy az eredeti szöveget szembe fogom állítani Bessenyey Zenó képviselő ur módosított szövegévei. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztátik-e változatlanul elfogadni az eredeti szöveget, igen, vagy nem? (Nem!) A nemzetgyűlés a 39. §-t Bessenyey Zenó képviselő ur által módosított szövegében fogadja el. Következik a 40. §. Csik József jegyző (olvassa a 40. §-t, a IV. cím 41. §-t, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 42. §-t). Elnök : G-aal Gaston képviselő urat illeti a szó. Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! A 42. § eredeti szövegében egy olyan rendelkezést tartalmaz, amely tulajdonképen nem is logikus és amely az adózónak bizonyos vexálásával jár. Nem logikus azért, mert ha az adó vallomást nekem a községi elöljáróságnál kell beadnom, akkor igen természetes, hogy az adó törlése iránti kórvényt is ugyanannál a hatóságnál adjam be. Minél több hatóságot kreálunk, annál nagyobbá tesszük a zavart, pedig a törvénykezési dolgokban különben sem jártas falusi nép ugy sem tudja már, micsoda dologért merre menjen. Ezért minden hosszabb és bővebb indokolás helyett kérem a mélyen tisztelt Házat, szíveskedjék a szakasz ezen szavai helyett : »pénzügyi igazgatóságnál (adófelügyelőnél)« a következő szöveget beiktatni : »községi elöljáróságnál, városi adóhivatalnál, kerületi adószámviteli hivatalnál«. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Ehhez hasonló módositást már megállapítottunk a tárgyalás előbbi folyamán ugy, hogy ez tulajdonképen csak egy konzekvenciája az ott már elfoglalt álláspontunknak. A módositás ellen tehát nem kívánok észrevételt tenni, sőt szükségesnek tartom a felvételét, tekintettel hn szept. hó 14-én, csütörtökön, 363 egy másik paragrafusnál már hozott határozatunkra. Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 42. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben a Gaal Gaston képviselő ur módositó indítványával? (Nem!) Akkor Gaal Gaston képviselő ur által módosított szövegében fogadtatott el a 42. §. Következik a 43. §. Csik József jegyző (olvassa a h-3. §-t). Elnök: Szólásra következik? Csik József jegyző: Graal Gaston! Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Ennek a szakasznak 6. pontjában van egy olyan kifejezés, amely megint zavarokra és félreértésekre adhat alkalmat. T. i. így szól (olvassa) : »A kivetett összeget az adóköteles fél a határozatnak kézbesítését követő 15 nap alatt köteles befizetni.« Nem mondja meg azonban a szakasz határozottan és világosan azt, melyik hatóság milyen határozatának, t. i. mikor lesz annyira jogerőssé a határozat, hogy a fél 15 nap alatt már fizetni tartozik. Ezért tiszteletteljesen azt indítványozom, hogy a »határozat« szót törölve, e helyett a következő szöveget vegyük fel (olvassa) : »A kivetett összeget az adóköteles fél az adófelszólamlási bizottság határozatának kézbesítését követő 15 nap alatt stb. stb.« Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Ezt a módositó indítványt részemről nem fogadhatom el azért, mert nem a felszólamlási bizottság határozatáról van itt szó. Azt hiszem, a szöveg megérthető, ha folytatólagosan olvassa az ember, tehát az 5. bekezdést bocsátja elől és azután kezdi a 6. bekezdést. Az 5. bekezdésben az van mondva: A község (város) határozata ellen a bizottsághoz van fellebbezésnek helye, amelyet a határozat kézbesítését követő harminc nap alatt kell beadni. Ebben a mondatban a »határozat« szó természetszerűleg a község határozatára vonatkozik. Ugyancsak folytatólag a 6. bekezdésben ismét van szó határozatról, tehát erről a határozatról, mert hiszen más határozatról még egyáltalában nem volt szó. Ez a módosítás tehát azt jelentené, hogy az adóösszeget, amely így megállapíttatik, csak az adófelszólamlási bizottságnak igen későn bekövetkező határozata után kellene befizetni, már pedig az intenció ezekben az esetekben épen az, hogy egy azonnali befizetés lehetősége biztosíttassák. T. i. az adóveszélyeztetés esetéről van szó, azokról az egészen kivételes, speciális esetekről, amikor gyorsan, az általános kivetési eljárástól eltérően évközben kell adót kivetni azért, mert az illető eltávozásától kell tartani. Annak idején különösen a 46»