Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-50

364 A nemzetgyűlés 50. ülése 1922, siberekre való tekintettel vettük fel ezt a paragrafust, illetőleg ehhez hasonló paragrafust a jövedelmi adótörvénybe és itt épen az volt az intenció, hogy ilyenkor a legrövidebb idő alatt bonyolódhassak le az eljárás. Tehát épen ezeknél az eseteknél szükséges, hogy az elsőfokú határozat után már megtörténjék* a befizetés, ennélfogva amennyiben korrekciónak, vagy precizirozásnak volna helye, nem a felszólamlási bizottság, hanem a község határozatát kellene mondani. Be azt hiszem, hogy a szöveg ebben a megvilágításban is teljesen érthető és talán ezzel a kijelentéssel is hozzájárulok ahhoz, ha netán kétely volna abban a tekintetben, hogy a község és nem a felszólamlási bizottság határozata értendő. Gaal Gaston : Vegyük bele, akkor visszavonom. Legyen világos. Kállay Tibor pénziigyminister : Kérem, az ellen nincs észrevételem, hogy a »község« szó bevétessék. Gaal Gaston : Amennyiben a minister ur ahhoz hozzájárul a szöveg világossá tételére, hogy a G. pontban a »határozat« szó elé bevétessék a »község« szó . . . Elnök : Kérem ezt a szöveget írásban ! Gaal Gaston : ... akkor indítványomat viszszavonom. Elnök : Kérem Írásban a módosítás szövegét, mert nem vehetem másként figyelembe. Az előadó ur kivan szólni? Temesváry Imre előadó : Magamévá teszem. Elnök : Következik a határozathozatal. A 43. § első öt bekezdése meg nem tamadtatván, azokat elfogadottnak jelentem ki. Gaal G-aston képviselő ur indítványát viszszavonta. Szembe fogom állítani a most benyújtott módosítással az eredeti szöveget. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 43. §-t eredeti szövegezésében elfogadni? (Nem!) Akkor méltóztatik-e az előadó ur által most benyújtott módosítással együtt elfogadni a 43. §-t ? (Igen !) Ilyen értelemben fogadtatott el. Következik a 44. §. Csik József jegyző (olvassa a 44. és 45. §4, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4b. §-t). Elnök : Kiván-e valaki szólni ? Csik József jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! A 46. § az ebben a törvényben, amely az ezen törvény alapján beszedendő, illetőleg befolyó adóösszegek rendeltetése felől intézkedik. Ez a szakasz kimondja azt, hogy mindaz az adó, amely ezen törvény alapján behajtatik, azt a községet vagy várost illeti meg, amelyben az adózó a 15. § rendelkezései szerint adózni tartozik. Felszólalásaimban ugy az általános vitánál, mint a részleteknél is már kifejtettem azt az óriási igazságtalanságot és diszparitást, ameévi szept. hő 14-én, csütörtökön. lyet ez a rendelkezés az egyes községek között előidéz, amennyiben olyan foglalkozási ágakból keletkező jövedelmek után is, amelyek jövedelme többnyire az egész országból jön össze, a közadók mégis azt a várost illetik meg, amelyikben véletlenül lakik adózó fél, aki ezeket a jövedelmeket összegyűjtötte. Ebből egy olyan óriási diszparitás következik, — mint előbb is Emiltettem — hogy Budapest egy nemzeti ajándékot kap és hogy a vidéki városok is bizonyos előnyösebb helyzetben lesznek szemben a falvakkal, holott a falvak, különösen pedig egyes falvai az országnak valósággal desperátus helyzetben lesznek, mert hiszen ezen a címen az ő közterheikhez jóformán senki sem járul hozzá. Ezek alapján, amiket most és már előzőleg is elmondottam, bátor vagyok a következő javaslatot tenni : ezen szakasz szövege töröltessék és helyébe az alábbi uj szöveg veendő fel (olvassa :) »Az általános keresetiadó egész jövedelméből egy országos községi államsegélyalap létesítendő, amely a községek között közterheik csökkentésére évről-évre teljes összegében arányosan felosztatik. A felosztás mérve és aránya tekintetében külön törvény alkotandó.« Elnök : Kivan még valaki szólni ? Senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Kérem ennek a szakasznak eredeti szövegében való elfogadását, mert azt hiszem, hogy igen nagy nyugtalanságot és elégedetlenséget keltene az ország különböző községei és városai körében az, ha nem biztositanók mindegyiknek a saját jövedelmét, hanem külön alapokból osztanék ki az egyes községek részére ezeket a jövedelmeket. Azt a nehézséget, amelyet Gaal Gaston t. képviselő ur emlit, ón is érzem, de azt hiszem, hogy ez elsősorban a munkások adójára vonatkozik, amelyre igyekezni fogunk majd megfelelő megoldást találni a községi törvényben. Ami a vállalatokat illeti, amennyiben az ilyen nagyon kisszámú és jelentéktelen esetre vonatkozólag a községi törvény megalkotása alkalmával azt látnók, hogy tényleg ebben a tekintetben is intézkedésre van szükség, ez oly speciális dolog lehet, amelyre, azt hiszem, ráérünk majd ott intézkedni. Ami pedig a társulatok adózását illeti, — mert hiszen ez a fontos tulajdonképen, hiszen nagyobb kereseti adó alá eső magáncégek alig lesznek, amelyeknél ez a kérdés teljes súlyával felmerülhet, — erre nézve úgyis megvan a módunk a társulati adótörvény értelmében, hogy ezeknek az adóknak a megosztását, ott, ahol szükséges, megcsináljuk. Kérem tehát az eredeti szöveg elfogadását. Elnök : Következik a határozathozatal. A 46. §-al ellentétben áll Gaal Gaston képviselő ur módosító indítványa. Kérdem a t. Nemzet-