Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-50
342 A nemzetgyűlés 50, ülése 1922. tulajdonkép keresetet, jövedelmet konstruálni nem volna lehetséges. Ennélfogva kérem ennek a módositásnak elvetését. Ami Szentpáli és Pakots t. képviselő urak javaslatait illeti, itt is sajnálatomra arra az álláspontra kell helyezkednem, hogy ezek a módosítások ne vétessenek fel a javaslatba. A helyzet t. i. az, hogy mindazokat a szempontokat, amelyeket ők kifejezésre juttattak, kifejezésre juttatja ezidőszerint is és a jövőre nézve is kifejezésre fogja juttatni a jövedelemadóról szóló törvényjavaslat. Ebben a javaslatban azonban nézetem szerint ezeknek a szempontoknak ily módon való figyelembevétele nem volna helyénvaló. A társulati adóztatásnál, ott, ahol a társulatokat megterheljük egy jövedelemadószerű megterheltetéssel, amely az ő egész megterheltetósüket képezi, figyelembe vettük ugy a leltár felújításának a dolgát, mint pedig ezeket az adólevonásokat. Itt azonban azzal kell számolnunk és azt kell figyelembe vennünk, hogy ez csak kezdő adója az illetőnek, amely aránylag alacsony összegben van megállapítva ; ehhez még hozzájárul a jövedelemadó, amely az illető teljes megterheltetését kiadja. Ami különösen a leltárfelujitási alap kérdését illeti, megjegyzem, hogy ez ezidőszerint sincs meg kereseti adótörvényünkben ; a szabályszerű évi tartalékolásnak, a leírásnak, a karbantartásnak, a pótlásnak és az ezekre fordított összegek leírásának lehetősége ugy a jelenlegi törvényben mint pedig a most benyújtott törvényjavaslatban megvan. Ennél tovább menni nem lehetne azért, mert ebben az esetben igen nehéz helyzetbe hoznók az adminisztrációt, olyan kijátszásoknak adnánk teret, amelyek igen egyenlőtlenné tehetnék az adóztatást. Figyelembe veendő ugyanis az, hogy itt nem kizárólag könyvet vezető emberekről van szó, hanem jórészben olyanokról is, akik nem vezetnek könyvet ; figyelembe veendő másrészt az is, hogy ez a könyvelési kötelezettség nem általános, és nem mindenkorra szóló, ugy hogy az egyik évben, ha vezetett könyvet, azon az alapon történik az adóztatás, a másik évben esetleg nem vezet, mert nem köteles, akkor nem azon az alapon történik, hanem egy becslés, egy megállapítás alapján. Mihelyt pedig becslésről, az általános kép megállapításáról van szó, abban az esetben egy ilyen elasztikus rendelkezés felvétele rendkívül bizonytalanná tenné az alapot. Nagyban és egészben hasonló indokok szólnak a másik módosítás ellen is, amely az adólevonások iránt kívánna rendelkezni. Ebben a tekintetben t. i. a helyzet ugy áll, hogy a jövedelemadónál ezek a levonások figyelembevétetnek és épen arra való tekintettel, mert itt bizonyos mérvig mégis csak hozadéki törvényekről van szó, ami épen itt is kifejezésre jut, sem a földnél, sem a háznál, sem ennél az adónál nem vettem figyelembe magát az adót, amelyet azután majd a jövedelemadónál megfelelő apasztóhn ssept. hó 14-én, csütörtökön. tételként számításba fogunk venni. Ha itt is levonnám és ott is, akkor tulajdonképen kétszeres levonásról lenne szó; tehát ugy áll a helyzet, hogy nem kétszeres megadóztatásnak, hanem kétszeres levonás elkerülésének kérdése forog tulajdonképen szóban. Mindezekre való tekintettel kérném, hogy méltóztassanak a szakasznak ebben a szövegezésében megállapodni és azt változatlanul, illetőleg Gaal Gaston képviselő ur már Emiltett kiegészítésével elfogadni, amely — mondom — bizonyos enyhítést tartalmaz, nézetem szerint egész akceptábilisan. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Először felteszem a szakaszt eredeti szövegében. Ha nem méltóztatnak elfogadni a szakasz eredeti szövegét, akkor felteszem azt Gaal Gaston képviselő ur módosításával, azután szavazásra bocsátom Propper Sándor képviselő ur módosítását és végül Szentpáli István képviselő ur javaslatát. Kérdem a t. Házat : méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni ? (Nem !) Kérdem a t. Házat: méltóztatnak-e az eredeti szöveget Gaal Gaston képviselő ur módosításával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadottnak jelentem ki. Kérdem a t. Házat : méltóztatik-e Propper Sándor képviselő ur módosítását elfogadni ? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a módosítást elutasítja. Kérdem a t. Házat, hogy a Szentpáli István képviselő ur által benyújtott pótlást méltóztatnak-e elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A Ház a pótlást elutasítja. Következik a 12. §. Kérem a jegyző urat, méltóztassék felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 12. és 13. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 14. §-t). Elnök : Szólásra jelentkezett ? Forgács Miklós jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Tulajdonképen tárgytalan volna a módosításom, mert kapcsolatos a 11. §-szal; amennyiben ott előterjesztett módosításomat nem fogadták el, erről lemondok. Elnök: Szólni senki sem kivan, a szakasz megtámadva nincs, igy azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 15. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 15. §-t). Strausz István! Strausz István : T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat az általános kereseti adóból elért jövedelmeket a községek r és városok háztartásának kívánja f entartani. En ennek az * adójövedelemnek egyenletes megoszlása szempontjából kívánok ehhez a szakaszhoz hozzászólni. A paragrafus szerint a helyhez kötött foglalkozások, üzletek után az adóalany a foglalkozások helyén adózik,
