Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-50

S38 A nemzetgyűlés 50. ülése 1922. Szabó Imre képviselő urat és végül az Orszá­gos Kivándorlási Tanácsba Várnai Dániel kép­viselő urat megválasztottnak jelentem ki. Felkérem Ulain Ferenc képviselő urat, amennyiben jelen van, hogy az esküt tegye le. A képviselő ur nincs jelen. Hegymegi Kiss Pál: A házszabályokra való hivatkozásra az eskü letétele előtt szót kérek. Elnök : Milyen címen kivan szólni a kép­viselő ur? Hegymegi-Kiss Pál : A házszabályokhoz ! Elnök : A szó megilleti. Hegymegi-Kiss Pál : Tisztelettel bátor vagyok megemlíteni a t. Nemzetgyűlésnek, hogy tagja vagyok annak a biráló bizottságnak, amely előtt fekszik TJlain képviselő ur végleges igazol­tatása. Ez a kérdés még nincs eldöntve, ennél­fogva megemlitem, hogy a házszabályok értelmé­ben Illáin Ferenc képviselő ur biráló bizottsági tag nem lehet. (Ugy van! half elöl.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! A képviselő ur által tett kifogás tényleg alapos, mert a ház­szabályok rendelkezése szerint a bírálóbizottság­nak végleg nem igazolt képviselő tagja nem lehet. Miután a képviselő ur a végleg igazolt képviselők névjegyzékébe tényleg még felvéve nincs és végleg igazolt képviselőnek általában még ki nem jelentetett, bírálóbizottsági taggá történt megválasztását érvénytelennek jelentem ki és helyére a nemzetgyűlés a végleg igazolt kép­viselők sorából más tagot fog választani. Felkérem Eckhardt Tibor képviselő arat, a házszabályok 33. §-ában előirt eskü letételére. (Nincs itt!) A képviselő ur nincs jelen. Napirend szerint következnék az általános kereseti adóról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Minthogy a pénzügyminister ur nincs jelen, mert a bizottságban egyébként van hivatalosan elfoglalva, az ülést ez okból 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Az igazságügyi és pénzügyi bizottság elő­adója kivan jelentést tenni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém az igazságügyi és | énzügyi bizottság együttes jelentését a fizetési eszközökkel elkö­vetett visszaélésekről szóló 67. törvényjavaslat tárgyában benyújtani. (Éljenzés.) Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szét­osztatni és tárgyalására nézve a sürgősséget kimondani. (Helyeslés. Felkiáltások balfelöl: Felolvasni !) Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak tárgyalására nézve a sürgős­ség kimondatik. Napirend szerint következik az általános kereseti adóról szóló javaslat részletes tárgyalása (Trom. 36, 63) és pedig az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. évi szept. hő 14-én, csütörtökön. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvény­javaslat 5. §-át.) Szentpáli István! Szentpáli István: T. Nemzetgyűlés! Az 5. §-ban foglalt intézkedést, amely a külföldről származó jövedelmet adóztatja meg, igazság­talannak és helytelennek tartom, először adózási, másodszor közgazdasági szempontból azért, mert a külföldről származó jövedelem külföldön két­ségtelenül meg lesz adóztatva s meg lesz adóz­tatva itt belföldön is, ennélfogva kétszeri adó­zásnak lesz alávetve. De másodszor és főleg közgazdasági szempontból azért helytelen ez az intézkedés, mert ha valutánkat meg akarjuk javitani, akkor kétségtelenül arra kell töreked­nünk, hogy minél nagyobb kivitelt érjünk el és a külföldről is minél több jövedelmet hoz­zunk be. Ez az intézkedés ezt meg fogja aka­dályozni, mert sokan tartózkodni fognak külföldi vállalkozásoktól. Szerintem ez is egyik láncszeme helytelen pénzügyi politikánknak, amely egyrész­ről a kivitelt elő akarja mozdítani, de másrész­ről magas kiviteli illetékekkel megakadályozza. En tehát általános közgazdasági szempont­ból is kérem, hogy ezt a szakaszt törölni mél­tóztassék. Elnök : Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur kivan szólni. Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről tisztelettel inditványozom, hogy az 5. § 2. bekezdésének 5. sorában »adót már fizet« szavak után pont tétessék s a bekezdés hátralévő része elhagyassák. Ezen 5. § szerint ugyanis azok a vállalatok, amelyeknek külföldön is tevékenységük van, összes jövedelmük után belföldön adóznak. A 2. bekezdés csakis abban az esetben ad ez alól felmentést, ha az illető vállalat már kül­földön jövedelemadót és ennek az adónak meg­felelő kereseti adót fizetett, feltételezve azonban azt, hogy a két állam között viszonosság áll fenn. / Én ennek a viszonosságnak, mint kelléknek a fentartását a mai időben kifogásolom. Itt különösen a kis-entente államairól van sző. Nagyon jól tudjuk, hogy az itteni vállalataink ott lévő fiókjai gazdasági és kulturális szem­pontból s egyáltalában a magyarság szempont­jából nagyon fontos, hogy fenmaradjanak. Mivel pedig a viszonossági szerződések megkötése a mai időkben nehezen megy, sőt értesülésem szerint csak Olaszországgal van ma ilyen szer­ződés megkötve, ennélfogva én azért, hogy ezen vállalatok külföldi fiókjainak fenmaradása biz­tosittassék, amely cél elsősorban a magyarság érdeke is, a viszonosságra vonatkozó rendelkezést kihagynám, s igy természetesen a bekezdés hátralévő részét is törlendőnek vélném. Igaz ugyan, hogy a pénzügyministernek mód nyujtatik ebben a bekezdésben arra, hogy viszonosság hiányában is megfelelő rendelkezé­seket alkalmazzon, azonban mivel az illetékes szakkörök aggályoskodnak s ezen aggályuk helyt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom