Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

332 A nemzetgyűlés 49. ülése 1922. -évi szeptember hő 13-án, szerdán. meglehetős zavarok keletkeznek. T. i. a főszolgabírói hivatalok, a rendőri kirendeltségek és rendőrka pitányságók tévesen értelmezik a ministeri rendeletet és olyan intenciókat visznek abba, ami nincs meg benne. Erre nézve csak egypár végzést hozok fel. Magyaróvár főszolgabirája a vasszakmáhcz tartozó gyári munkások gyűlését betiltja, mert azt mondja : »nem. veszi azt tudomásul a 6000-es rendelet értelmiben — hiszen ez nem is vonatkozik ide — azért, mert Mosón községben a vasmunkások országos szövetségének hatósági jóváhagyással működő helyi cso pert ja nincs, igy nincsen tudomása arról, hogy ilyen egyesület működnék, azért a bejelentés nem vehető tudomásul.» A főszolgabiró a helyi csoporttól kivan alapszabályt, mikor az országos egyesületnek van alapszabálya, amelyben elő van irva, hogy miképen kell működni. Ezzel csak épen rá akarok mutatni, hogy Haller József igen t. képviselő ur interpellációjában arra hivatkozott, hogy csak a földmunkásoknak nem engedik meg a szervezkedést, ezzel szemben bátor vagyok egy csomó végzést felhozni, amely azt a helyzetet akarja megvilágítani, hogy az ipari munkásoknál semmivel sem. jobb a helyzet, egyformán tarthatatlan. Itt van Veszprémvármegye alispánjának végzése; a 44.126. számú rendeletre hivatkozik, amely nem is ide vonatkozik, nem is ide tartozik, — ez a földmunkások helyi csoportjának alakítását Zirczen azért nem vette tudomásul, mert amint mondja: gazdasági munkásoknak szakszervezeti alapon való szervezkedését kívánatosnak nem tartom. Mindezen hatóságok között, azt hiszem, első helyen kell emlitenem Pestvármegye alispánját, mert hiszen ő az, aki ezekben a betiltásokban elől jár. Tömegével vannak itt végzések, főként a földmunkásokra vonatkozólag Pl. az abonyi helyicsoport megalakítását a már említett rendelet alapján betiltja ázzak, hogy a helyi csoport megalakulását nem veszem tudomásul azért, mert a bejelentő nem igazolta az elsőfokú rendőrhatóság utján tagjainak megbízhatóságát és ' a helyi csoport felállításának szükségességét. Ugyanígy, ugyanezzel az indokolással tiltja be a pestszentlőrinci helyi csoport működését. Ugyanez az indokolás a tótkomlósi helyi csoportnál szintén. A magyar királyi államrendőrség dunaföldvá.i kapitánysága földmunkások alakuló gyűlésének alakulását nem engedélyezi, — s ez nagyon érdekes, mert azt mondja, hogy az alakuló gyűlés tartása magánházban nem engedélyezhető, mert a mai drágaság okozta általános közhangulat gyűlések tartására nem alkalmas. (Helyeslés jobb felöl.) Nem hivatkozik rendelet számára, tisztán csak az ő egyéni felfogása az, hogy alakuló gyűlés tartása magánházban nem engedélyezhető. Nem tudom, hogy a tiszai járás főszolgabirája mit fog ehhez mondani, mert neki ezzel homlokegyenest ellenkező véleménye van. A törökszentmiklósi helyi csoport alakuló gyűlését a főszolgabiró ugyanis azért nem engedélyezi, mert azt mondja, hogy nyilvános gyűlés vendéglő-helyiségben közbiztonsági szempontból nem engedélyezhető. F. Szabó Géza: Menjenek amoda! Cseréljenek. (Derültség.) Peyer Károly: A szolgabirákat kellene kicserélni. (Derültség.) Itt van egy másik végzés a sziráki járás főszolgabírójától, aki a Herend községben megtartandó helyi csoport alakuló gyűlését nem engedélyezi, mert megálíapittatott, hogy özv. Bözsi Istvánné háza nem alkalmas gyűlések lebonyolítására, szűk, egészségtelen és tüzrendészeti szempontból is kifogás alá esik. F. Szabó Géza: Itt van! Peyer Károly : Nem politikai gyűlésekről van szó, hanem kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályokkal rendelkező országos egyesület fiókjának megalakulásáról. Ha nem helyes a fiókok megalakulása, akkor valószínűleg nem kell helyesnek lennie az országos központnak sem. Hiszen valószínűleg lesznek olyanok, akik azt is helyeselnék, ha a központot is feloszlatnák, a m kir. kormány azonban erre még nem szánta rá magát. Amíg tehát ezek működnek, nem látom be, miért kell a fiókok működését betiltani. Ha pedig a kormány rendeletet adott ki, mi jogon értelmezi azt az egyik főszolgabiró ugy, hogy a gyűlést vendéglőben kell megtartani, a másik ugy, hogy magánházban, a harmadik pedig megvizsgálja a házat még tűzbiztonsági szempontból is. Hiszen amiért valamely házban gyűlést szándékoznak tartani, nem lehet azt a zsuppfedeles házat 24 óra alatt cserépfedelüre átalakítani, nem lehet tőlük ezt a költséget kívánni, annál kevésbé, mert akkor valószínűleg más kifogást találnának, és e tekintetben nem volna hiány. A tatai járás főszolgabirája pl. a Tóvároson alakítandó helyi csoport gyűlését azért nem veszi tudomásul, mert az országos szövetség a rávonatkozó minister ileg megerősített alapszabályokat hozzá még be nem mutatta. Nagyon érdekes a pápai kapitányság végzése, amely a pápai famunkasok alakuló gyűlése ügyében adatott ki és a következő indokolással tiltja be a gyűlés megtartását (olvassa) : »Minthogy Klárik Ferenc nevű egyén a pápai kapitányságon teljesen ismeretlen, a titkár kiléte pedig a névaláírás olvashatatlansága miatt meg nem állapitható, az államrendőrség nem tud megGyőződést szerezni arról, hogy a bejelentők egyénisége kellő garanciát nyujt-e arra, hogy a gyűlésen a rend és a béke megóvható, a gyűlés zavartalan lefolyása biztositható lesz.« Ez a végzés július 13-án kelt, amikor Klárik már, tudtommal, nemzetgyűlési képviselő volt. A váci járás főszolgabirája a vác-dukai