Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-49
A nemzetgyűlés 49. ülése 1922. helyi csoport alakuló gyűlését azzal az indokolással tiltja be, hogy a gyűlést nem a 114/921., hanem a 6000. sz. rendelet alapján kell betiltani. (Égy hang jobb felől : Sok van még, öreg tatus? — Derültség.) Van még egy csomó. A vasmurikásszövetségnek bejelentésére, hogy Magyaróvárott helyi csoportot kivan alakitani, a 6000. sz. rendelet alapján azt mondja, hogy mivel a szövetségnek Mosón községben hatóságilag jóváhagyott alapszabályokkal biró csoportja nincs, a gyűlést betiltja. A famunkások szövetségének Hajdúböszörményi helyi csoportjának alakuló gyűlését betiltja azzal, hogy a megejtett nyomozás során — ugy látszik valami nagy nyomozást ejtettek ott meg — megállapítást nyert, hogy a hajdúböszörményi famunkásoknak a kérvényben megnevezett képviselői valamennyien hajdúböszörményi lakosok és a kérvényben érintett szervezkedés céljával egyelőre nincsenek tisztában. A famunkások helyi csoportjának Hajdúböszörményben leendő megalakulása különben sem bir közérdekű indokkal, mert a kevésszámú és legnagyobbrészt helyi származással biró famunkások vélt sérelmeik orvoslását, érdekeik megóvását, más utón is, az illetékes hatóságok támogatásával könnyen megtalálhatják. Ez augusztus 10-én kelt. Yan itt egy távirat a sziráki főszolgabírótól, aki azt mondja, hogy a Lőrinciben szándékolt gyűlést nem veszi tudomásul, mert ugyanakkor már engedélyt adott az egységes pártnak alakuló gyűlés tartására. Egyébként is a járás területén sem vas-, sem fémmunkás nincs, igy a szervezkedésről nem lehet szó, a földmunkások pedig már meg vannak szervezve, tehát gyűlés tartása felesleges. (Mozgás.) Debrecenben a sütőmunkások alakuló gyűlését betiltják, mert a gyűlés tárgya a sorrendből meg nem állapitható. Pedig hiszen az alakuló gyűlés tárgyát maga a bejelentés adja meg. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Én csak a végzések töredékét mutattam be, amivel illusztrálni kívánom azt, hogy a közigazgatási hatóságok mily nevetséges indokkal igyekeznék kijátszani a ministeri rendeleteket. Mert hiszen olyan intézkedések, amiket ők tesznek, nincsenek benne a ministeri rendeletekben; minden egyes végzés eszerint ellenkezik a ministeri rendelettel és ezeknek a végzéseknek csak az a céljuk, hogy országos jellegű egyesületek működését megakasszák. Azt méltóztatik mondani, hogy : tessék felebbezni a végzéseket. Ez is megtörtént egypár esetben ós sikerült is elérni, hogy az alispáni hivataloktól végzések érkeztek, amelyek rendesen azzal végződtek: indokainál fogva helybenhagyom. (Mozgás.) Akkor aztán következik a harmadik fórum, amikor felebbezünk a belügyministerhez, ugyebár? Nos, én külön pályadíjat tűzök ki annak az egyesületnek, amelynek módjában volt külön, nem tudom mily közbenjárásra, nagy protekcióra keresztülévi szeptember hő 13-án, szerdán. 333 vinni, hogy normális utón a belügyministeriumtól valamely felebbezésre végzést kapjon. (Egy hang a jobboldalon : Nem fogja dezavuálni az alantasait!) Engem nem kell kioktatni. Tíz év óta kultiválom ezt a dolgot, utánajárok a dolgoknak, jobban ismerem ezt, mint bárki a t. urak közül. Tudom, hogy a belügyministeriumban egyegy ügyosztályban megfelelő referenseknek vannak kiosztva ezek az ügyek, egyiknél vannak a vasmunkások ügyei, másiknál a famunkások ügyei, a harmadiknál a földmunkások, bányamunkások stb. ügyei s ahogy érkeznek a felebbezések, nagyon szépen, sorjában egyre-másra slichtelik az íróasztalok fiókjaiban és évről-évre szaporodnak, de hozzájuk nem nyúlnak. Azt hiszem, ma már több métermázsa lehet azoknak a felebbezéseknek súlya, amelyek ott fekszenek elintézetlenül. (Mozgás.) Volt alkalmam egy ilyen elintézést látni, ahol igen magas helyről ráírták a belügyministeriumban, hogy intézzék el az ügyet, rá volt írva »sürgős, azonnal, még ma« és ott voltak a különböző jelzések, amelyek a sürgős elintézéshez szükségesek, (Mozgás és zaj. Elnök csenget.) alá volt húzva minden, de az az akta is ott feküdt körülbelül hat hónap multán is, amikor én láttam. Ez is bizonyítja, hogy hogyan intézik ezeket az ügyeket. A megalakulás körül is vannak sérelmek. Ha ugyanis már megtörtént, hogy a helyi csoport alakuló gyűlését végre tudomásul vették, akkor következik a megalakulás tudomásulvétele a 122.000/906. rendelet alapján ; ennek alapján jelentik be az alakuló gyűléseket és terjesztik be a jegyzőkönyveket. Ez ügyben ujabban a kormány rendeletet adott ki, és pedig a 77.000. számú rendeletet, amellyel szabályozza azt, hogy mikép kell ezeket a helyi csoportalakulásokat ujabban bejelenteni. Többek között például a helyi csoportok alakuló gyűléseire vonatkozólag azt mondja, hogy az alakuló gyűlésről felvett . . . (Zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! a szélsöbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Peyer Károly: . . . majd megvárom, míg az urak kibeszélték magukat (Felkiáltások jobb felöl : Már késő van !) — és a jelenlevők, névsorát is magában foglaló jegyzőkönyv eredeti és a képviseletre hivatott szervek által hitelesített három másolati példányát, az alapítók foglalkozását és lakhelyét is feltüntető teljes névsornak három példányát kell beterjeszteni és még egy csomó dolgot kivannak itten. Aki ezt a rendeletet csinálta, soha életében nem látott még egy munkásegyesületi alakuló gyűlést, mert különben nem tévesztené azt össze egy részvénytársaság alakuló gyűlésével, amikor azt kívánja, hogy a jelenlévők valamennyien Írjanak alá egy ivet, mert hiszen egy munkásegyesület alakuló ülésén, amely egy nagyobb ipartelepen
