Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

A nemzetgyűlés 49. ülése 1922. évi szeptember hő 13-án, szerdán. 331 alkalmával kiadott rendelet. Nem szánd ékozom ebben a kérdésben a napi politika eseményeit belevegyiteni, tisztán csak rá akarok mutatni arra, hogy a közigazgatási hatóságok egy része mikép kezeli és értelmezi a kormány által kiadott rendeleteket. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy Tisza Kálmán adta ki egyikét a legrégibb rendeleteknek az egyesülési és gyülekezési jog tárgyában, mely rendelet a következőket mendja (olvassa) : »ÁJZ egyesülési jog egyike az állampolgárok legbecsesebb jogainak, és épen azért feladatának azt tekintem, hogy ezen jognak élvezetét mentől könnyebbé tegyem, olyan intézkedést léptessek életbe, melynél fogva a kormányzati szempontból kifogás alá nem eső egyletek működése a kormány semmiféle mulasztása miatt bizonytalan időre meg ne akasztassék.« Az egyesülési joggal és a gyülekezési joggal egyidejűleg a közigazgatási hatóságoknál olyan gyakorlat alakult ki, amelynél azt látjuk, hogy mindenkor a közigazgatási hatóság elbirálására van bizva, hogy ő egy gyűlést helyesnek, megtarthatónak tart-e. Legyen szabad itt rámutatni arra, hogy a politikai gyűlések tekintetében mi a gyakorlat. Igen hosszú ideig, körülbelül ez év elejéig, gyűléseket egyáltalában nem lehetett tartani, mi g végre ez év elején a kormány, azt hiszem, a 6000-es rendeletben, amely január 10-én jelent meg, szabályozta a gyülekezés kérdését, megengedvén, hogy zárt helyen tartható gyűlés ; később egy kiadott pótrendeletben megengedte, hogy nyilvános helyen is tartható gyűlés. Ennek ellenére látjuk pl. azt, hogy a közigazgatási hatóságok egyes szervei ezt a rendeletet tévesen értelmezik és olyan feltételeket szabnak a bejelentők elé, amelyeket, nem hiszem, hogy a ministeri rendelet kivánhat. Csak egynéhányat óhajtok ezek közül felolvasni. Az orosházai szociáldemokrata párt azt kérte, hogy politikai népgyűlést tarthasson. E] lett utasitva azért, mert a kérvényben a felszólalók nevei feltüntetve nincsenek. A ministeri rendelet nem rendelkezik arról, hogy a neveket fel kell tüntetni. A taksonyi munkások népgyűlést akartak tartani szociáldemokrata pártszervezet megalakitása céljából. Kérelmük el lett utasitva azért, mert azt mondja : »máris megtartandó ujabb népgyűlések esetén tartani lehet élesebb összeütközésektől, miért is ezen hatóság ezidőszerint még nincs abban a helyzetben, hogy felelőssége tudatában bármilyen népgyűlést is engedélyezzen. Ráckevei főszolgabíró.« Ugyanilyen indokolással körülbelül 30—35 gyűlést tiltott be a ráckevei főszolgabiró ur. Egy másik végzés a következő : Az alsódabasi főszolgabiró a gyáli lakosoknak betiltja a gyűlését, mert azt mondja, hogy nem, tudja, hogy a népgyűlésen miféle pártszervezetet óhajtanak alakitani, azon kik fognak felszólalni. Hát én azt hiszem, hogy ha a főszolgabirónál bejelentik, hogy a gyűlést meg akarják tartani és a napirendet megjelölik, akkcr abból már kitűnik, hogy milyen pártszervezetet szándékoznak alakítani. A debreceni rendőrkapitány népgyűlés megtartását betiltja azért, »mert a bejelentők nem. szolgáltatnak elég garanciát arra, hogy a gyűlés a törvényes kereteken belül fog lefolyni«. A pomázi főszolgabiró nyilváncs gyűlés megtartását betiltja — amelyet vasárnap délután 3 órára hirdettek — azért, mert azt mondja : »nagy munkaidőre való tekintettel gyűlés nem engedélyezhető . (Helyeslés jobb felől.) A gyomai járás főszolgabirája betilt egy népgyűlést, melyet nemzetgyűlési képviselők közreműködésével akartak megtartani, mert azt mondta: »ezt a jelenlegi helyi közbiztonsági viszonyokra tekintettel aggályosnak tartja«. (Helyeslés jobbfelól.) A hatvani államrendőrség kirendeltsége a hatvani pártszervezet megalakítását betiltja, »mert a kérvényben jelzett pro gram m olyan természetű, amely társadalmi és osztályellentétek szitására alkalmas«. T. Nemzetgyűlés ! Hiszen ezeket a végzéseket itt garmadával lehetne felsorakoztatni és bizonyítani velük azt, hegy a leglehetetlenebb indokolásokkal tiltják be az üléseket és clyan kellékeket kivannak a bejelentések alkalmával, amelyeket a rendeletek sem irnak elő, és ahány hatóság van, annyiféle módon kezeli az egyesülési és gyülekezési jogot. A másik kérdés, amelyet panasz tárgyává kiyánok tenni, amelyre a kormány figyelmét felhívnám., az, hogy az a gyakorlat, amely ujabb időkben kialakult, a jóváhagyott alapszabályokkal bíró egyesületek gyűlését, — nem politikai természetű gyűlésekről van szó, hanem alapszabállyal bíró erszáges egyesületek, gazdasági egyesületek gyűléseiről — ezeknek a helyi csoportjai alakuló gyűléseit sem veszi tudomásul. Ez ügyben eddig a 122.000-es rendelet veit érvényben, melyet 1906-ban adott ki a belügyi kormányzat, ujabban az évek folyamán,' a háború alatt tömegével adattak ki rendeletek, amelyek az egyesülési jeget korlátozzák, betiltják és nem engedélyezik uj egyesületek alakítását. Hiszen ez bizonyos mértékig érthető és indokolt is volt a háborús viszonyok folytán. Ujabban, ez év folyamán két rendelet jelent meg, az egyik rendeletben talán nekünk is volt valamelyes részünk, mert azt kértük, hogy országos egyesületek helyi csoportjai megalakulásának tudomásulvételénél a főszolgabiró kötelezve legyen bizonyos időn belül a döntést meghozni. Ezért adatott ki a 44.126. számú rendelet, amely utasítja a főszolgabírói hivatalt, hogy a bejelentéstől számitett 8 nap alatt hozza meg a határozatot, hogy a fiókegyesület megalakulását tudomásul veszi-e vagy nem, s amennyiben nem venné a megalakulást tudomásul, az iratokat terjessze fel a belügyministernek. Már most a helyi csoportok alakuló gyűlésénél 42*