Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

326 A nemzetgyűlés 49. ülése 1922. évi szeptember hó 13-án, szerdón. Elnök : Én a képviselő urat teljesen tárgyi­lagosan figyelmeztettem, és meg vagyok Győződve arról, hogy ő illő tisztelettel fogadja, tehát az uraknak nincs semmiféle okuk arra, hogy fel­háborodjanak. Méltóztassék folytatni képviselő vr. (Helyeslés.) R assay Károly: T, Nemzetgyűlés! Én azzal zárom le ebben az ide bedobott kérdésben a vitát, hogy méltóztassék ezt az indítványt meg­tenni, de ettől függetlenül is azt kell mondanom, hogy az igazságügyi hatóságokkal nem én ren­delkezem, hanem a t. igazságügyminister ur, aki az önök támogatása alapján ül abban a székben, tehát a t. igazságügyminister ur fel­adata, hogy ha itt ilyen bűncselekmény forog fenn, az eljárást megindittassa és intézkedjék, hogy ebben az ügyben a nemzet végre tisztán lásson. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Állam­titkár volt! Államtitkár korában miért nem indította meg az eljárást ?) Azért nem indí­tottam meg t. képviselőtársaim, mert én nem láttam alapot arra, hogy megindítsam. Ha önök tudnak alapot, indítsák meg. (Zaj és félkiáltások a jobboldalon : Most megszavazza !) Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! Rassay Károly : És ha most kívánom, hogy megindítsák, csak azért kívánom, hogy ebből a nagyon kényelmes helyzetből, amelybe a t. kép­viselő urak magukat belehelyezték, hogy itt általános vádakat dobnak oda olyan emberek­kel szemben, akik nem védekezhetnek, kény­szerítve legyenek legalább morálisan olyan lépésekre szánni magukat, hogy ország-világ tisztán lássa, kinek van igaza : azoknak-e, akik vádat emelnek, vagy azoknak, akik ezeket a vádakat fórum hiányában kénytelenek szótlanul tűrni. (Zaj a jobboldalon.) Patay Tibor: Eszerint Fényes Lászlónak igaza van ! Rassay Károly: Ez nekem egyéni állás­pontom, mint embernek, az emberrel szemben. Az októberi forradalomról egyébként nekem, mint politikusnak megvan a véleményem, amely­ből soha titkot nem csináltam. De függetlenül ettől a dologtól, végered­ményben nem arról van most szó, hogy mi volt az októberi forradalom. Arról van szó, hogy lehetséges-e az, hogy egy magyar állam­polgárnak, legyen az akárki, egyéni szabadságát el lehessen venni jogalap nélkül, szabályszerű eljárás nélkül. Itt pedig ez történt. Ez politikai üldözés, amelyet nekem szóvá kell tennem. (Mozgás a jobboldalon.) Fényes László képviselőjelölt volt az általá­nos választásokon. Addig, amíg nem volt kép­viselőjelölt, nem volt vele senkinek semmi baja. (Felkiáltások a jobboldalon : Mert hallgatott ! Magára vonta a figyelmet!) Abban a pillanat­ban azonban, amikor meg merte kockáztatni azt, hogy a jelenlegi kormányzattal szemben egy ellenzéki párt programmjával képviselőnek fellépjen, ez az ember szabad prédája lett a hatóságoknak. (Ugy van! Ugy van! a szélso­baloldalon.) Itt van előttem Heves vármegye alispánjának határozata, amely határozattal Fényes László internálását rendelte el. (Zaj a jobboldalon.) Az indok a következő: Ulain Ferenc : Franciaországban, Angliában mit csinálnának vele? (Zaj a szélsöbaloldalon. Egy hang jobbfelöl : Már régen lógna !) Drozdy Győző : Angliában az ártatlan em­bereket nem bántják ! (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : A müveit nyugaton már, lógna! Nagy zaj.) Rassay Karoly : Ulain t. képviselőtársam­nak leginkább óvatosnak kellene lennie az ilyen általános vádak tekintetében, mert látja t. kép­viselőtársam, nem is olyan régen még, máglyára akartak rakni minden szabadkőművest. Vájjon, mit csinált volna t. képviselőtársam, ha egy általános vád alapján az ő személyére vonatko­zólag is ezt a megítélést alkalmazták volna, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ulain Ferenc : Meg fogok felelni ! Rothenstein Mór : A tabellák ellenére ! (De­rültség a szélsöbaloldalon.) Rassay Károly: Heves vármegye alispánja elrendelte az internálási eljárást a következő általánosságokban tartott indokok alapján Ter­mészetesen ne méltóztassék elfelejteni, hogy ez 1922 június 14 én történt, közvetlenül a válasz­tások után, illetve helyesebben az alispáni ren­delet a választások alatt folyamatba tett ügynek már csak egy közben szóló elintézése volt. Ebben a következő indokokat hozza fel (olvassa) : »Ne­vezettek — már mint Fényes László és a vele együtt lefogott 4—5 ottani szavazópolgár — amint a széles körben lefolytatott csendőrségi és detektivi nyomozati iratokból megállapítható, egy titkos kommunista szervezet tagjai, akik kü­lönösen a kommün alatt exponált egyénekkel, valamint a kommün felé könnyen hajló gyári munkásokkal állandó összeköttetést tartottak és tartanak fenn, azokat a jelenlegi társadalmi rend ellen izgatták, titkos összejöveteleket tartottak, titkos szövegű táviratokat váltottak s izgató röp­cédulákat terjesztettek, mely ténykedésükkel a társadalmi rend felforgatására törekedtek.« Nekünk van egy törvényünk az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről. Ha ezen vádaknak egy tizedrésze vagy csak egyet­lenegy ténymegállapítása is igaz volna, akkor Fényes Lászlónak és társainak már régen az ügyészség fogházában kellene lenniök (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és igen súlyos, 15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő bűn­cselekmény gyanúja alatt, bíróság elé állítva kellene lenniök De sehol nincs nyoma, senki nem meri állítani, hogy ilyen bírói eljárás meg­indult volna. Ilyen általánosságban tartott vá­dakkal azonban minden konkretizálás nélkül el lehetett rendelni ennek az 5—6 embernek Zalaegerszegre való szállítását. (Ugy van! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Amikor itt a t. belügy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom