Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

282 A nemzetgyűlés 49. ülése 1922. évi szeptember hó 13-án, szerdán. kívánja mentesiteni. Erre néz\e megjegyzem, hogy ezek az épületek ez idő szerint adó alá esnek, s most az uj törvényben a régi törvény rendelkezésén bizonyos mérvig túlmenő kedvez­mény biztosittatik, amennyiben a 9. § utolsó bekezdése kimondja, hogy ezeknek a házaknak a tulajdonosai, akik egy fél esztendőt, illetve egypár hónapot töltenek ezekben a házakban a gazdasági munkák ideje alatt, azután pedig a városba jönnek lakni, az egész évi haszonérték fele összegéig vonhatók adó alá, ami magyarul annyit jelent, hogy ezek csak fél adót fognak fizetni. Azt hiszem, hogy ebben máris olyan kedvezmény biztosíttatott ezek számára, hogy nézetem szerint ennél továbbmenni nem volna indokolt. Most már a 6. pontnál ugyancsak kérném Szabó József t. képviselő ur módosításának elejtését, ami egy szintén messzemenő, eddig nem ismert mentesség megállapítását célozza. A 9. pontnál, ahol a kórházakról van szó, Pakots József képviselő ur adott be egy javas­latot, amely azt célozza, hogy ezek a bizonyos dispensairek, ambulatoriumok és hasonló létesít­mények mentesittessenek olyképen, hogy azok a helyiségek ne essenek adó alá, amely helyisé­gekben ilyen dispensairek vannak elhelyezve egy olyan házban, amely az ilyen clispensaire­ket fentartó egylet tulajdona. Ez bizonyos mérvű kiterjesztése már annak a mentességnek, ami úgyis megvan itt a korházakra és gyógyintéze­tekre nézve s azt hiszem, hogy ezt a kiterjesz­tést, bár édes kevés gyakorlati jelentőséggel bír, el lehet fogadni s igy javaslom részemről annak az elfogadását. Ami Batitz Gyula képviselő urnák a 9. pontra vonatkozó módosítását illeti, ennek az elfogadását nem javasolhatom annál kevésbbé, mert az olyan általános módon van megszöve­gezve, hogy a gyakorlatban alig lenne végre­hajtható, vagy egészen ferde megállapításokra vezetne. Ott ugyanis a munkásegyletek által létesített intézményekről van szó, szóval egy széles és nyúlós fogalomról, amely nézetem sze­rint még sem való a törvénybe. Ami a, 10. ponthoz Strausz képviselő ur által beadott módosítást illeti, — aki e pótlás­sal, ujjy látom, a Regnum Marianum épületét kívánja mentesiteni, — erre vonatkozólag meg­jegyzem, hogy a helyzet az, hogyha jelenlegi rendelkezés, szóval a jelenlegi törvény ugy, ahogy az meg van állapítva, e bizonyos épületre már szintén vonatkozik, amennyiben ki van mondva benne, hogy nyilvános tanintézeteknél növen­dékek elhelyezésére szolgáló épületek mentesek; ennélfogva ezt a végrehajtási utasításban meg lehet, illetve meg kell állapítani a jelenlegi rendelkezés alapján is. Nézetem szerint tehát felesleges lenne egy ilyen kizárólagos, specialis esetre szabott ren­delkezés felvétele, mert mondom, ez a módosí­tás úgyis a jelenlegi általános szabály alá esik. Ez előadottakban voltam bátor állást fog­lalni a javaslatokkal szemben, oda konkludál­ván, hogy méltóztassanak az előadó ur módosí­tását és azonkívül Pakots képviselő urnák a 9. pontnál a módosító indítványt elfogadni, a töb­bieket pedig méltóztassanak az elhangzott ma­gyarázataim alapján elutasitani. (Helyeslés jobb­felöl és a hözépen.) Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. A kérdést a következőképen szándékozom feltenni a t. Háznak. A 2. §. első bekezdésének 1. pontját első kérdésnek teszem fel, azonkívül minden egyes pontot külön szándékozom fel­tenni és pedig elsősorban mindig az eredeti szöveget teszem fel kérdésre, s amennyiben az eredeti szöveg nem fogadtatnék el, külön-külön teszem fel az egyes pontokhoz beadott módosí­tásokat, abban a sorrendben, amint azokat az illető képviselő urak beadták Méltóztatnak a kérdés ilymódon való feltevéséhez hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, akkor felteszem a kérdést, elfo­gadja-e a t. Nemzetgyűlés a 2. § 1. bekezdésé­nek 1. pontját az eredeti szöveg szerint, igen vagy nem ? (Nem !) A Ház az eredeti szöveget nem fogadván el, kérdem, elfogadja-e a Ház elsősorban az előadó ur által tett módosító ja­vaslatot, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház az előadó ur által előterjesztett módosító javasla­tot elfogadja. Kérdem, hogy a Strausz István képviselő ur által ugyancsak az 1. ponthoz beadott mó­dosítást elfogadja-e a t. Ház, igen vagy nem? (Nem !) A Ház nem fogadja el a módosítást. Igy a 2. § 1. bekezdésének 1. pontja az előadó ur javaslata értelmében fogadtatván el, ugy az eredeti szöveg, mint Strausz István kép­viselő ur módosító szövege elesik. A 2. pont meg nem támadtatván, elfogad­tatik. A 3. pont meg nem támadtatván, elfogad ­tatik. A 4. pont meg nem támadtatván, elfogad­tatik. Az 5. pontnál, minthogy itt az előadó ur­nák és Batitz Gyula képviselő urnák van mó­dosító javaslata, felteszem a kérdést, méltóztat­nak-e az eredeti szöveget elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) Az eredeti szöveg el nem fogad­tatván, felteszem a kérdést, el méltóztatnak-e fogadni elsősorban az előadó ur módosító ja­vaslatát, igen vagy nem? (Igen!) Az előadó ur módosító javaslatát elfogadottnak jelentem ki. Kérdezem, hogy Batitz képviselő ur pótló indítványát el méltóztatnak-e fogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A Ház Batitz Gyula kép­viselő ur indítványát nem fogadja el. Igy az eredeti szöveg valamint Batitz Gyula képviselő ur módosítása nem fogadtatván el, az 5. pont az előadó ur módosításával fogadtatik el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom