Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-49
A nemzetgyűlés 49. ülése 1922. ben kizárólag ezekre a célokra használt helyiségek.« Kérem e módosításom elfogadását. Elnök : Az ülést délutáni 4 óráig felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A pénzügyminister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém benyújtani az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az áruraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságának kedvezményes lerovásáról szóló törvényjavaslatot. Tisztelettel kérem, hogy ezt az osztályok mellőzésével a pénzügyi bizottsághoz utasitani méltóztassék. Elnök : A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és az osztályok mellőzésével előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottságnak kiadatik. Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Szabó József ! Szabó József : T. Nemzetgyűlés ! Eövid módosítást kívánok benyújtani a 2. § 6. pontjához. Arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az adómentes épületek közé a szövetkezetekét is méltóztassék bevenni. Nem akarom indokolni az altruista szövetkezeteknek a nemzetre nézve hasznot hajtó és közszolgálatot végző tevékenységét, hanem csak röviden azt az indítványt teszem, hogy a 2. § 6. pontjában a »közraktárak« szó után az »altruista szövetkezetek székházai« szavak iktattassanak be. Kérem ennek a javaslatomnak elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: Haller István! (Nincs itt !) Elnök : Szólásra senki nincs feljegyezve. Kérem a t. Nemzetgyűlést, kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A pénzügyminister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! A törvényjavaslat 2. § a állapítja meg a házadótörvény alóli adómentességeket és ez a mentességi kör máris igen szélesen van megállapítva. Ez volt a helyzet az előző törvénynél is és ón a magam részéről a mai javaslatban lehetőleg szűkíteni kívántam volna ezt a keretet. Most azonban ezek a módosítások, amelyek beadattak a délelőtt folyamán és most délután is, még túl is mennek azon a körön, amely ez ideig a mentesség tekintetében meg volt állapitva s többnyire egy-két olyan épületről szólanak, amelyeknek a mentességét az illető t. képviselő urak szerint különböző méltányossági szempontok indokolják. En kérném, hogy méltóztassanak ezeknek a mentességeknek megállapításánál lehető rigorózus elbírálást követni s ezek körét ugy állapítani meg, amint ez itt a 2. §-ban a pénzügyi bizottság szövegezésében meg van NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — IV. KÖTET. '-vi szeptember hó 13-án, szerdán. 281 állapitva s amint az azután kiegészül a tisztelt előadó ur javaslata által, aki mentesíteni javasolta a munkásság és a falusi népesség müvelésére alakult egyesületeket, tehát azokat a bizonyos gazdaköröket, iparos olvasóköröket, ahol a falusi lakosság, a kis emberek összegyűlnek ós a kulturigényeiket igyekeznek kielégíteni. En azt hiszem, hogy ennek a rendelkezésnek felvételével, amit a t. előadó ur javasol, azoknak a módosításoknak egy része, amelyeket más képviselő urak javasoltak, már elesik, illetve ebben az előadói módosításban ben foglal tátik. Az előadói módosításban benfoglaltatik továbbá a tanoncotthonok mentessége is, ami szóvá tétetett az általános vita során s amire nézve akkor a mentesítést kilátásba is helyeztem. Ami azután az előadói módosításokon kívül, amelyeknek az elfogadását bátor vagyok javasolni, a többi módosítást illeti, azokra nézve tisztelettel megjegyzem, l>ogy részemről nem járulhatnék hozzá ahhoz az első pontot illető módosításhoz, amelyet Strausz t. képviselő ur terjesztett be s amely bizonyos szerzeteknek kíván mentességet biztosítani. E tekintetben a helyzet az, hogy a régi törvényben egy általános ilyen mentesség volt, később azután ennek a köre szükittetett s csak bizonyos szerzetekre korlátoztatott, — most pedig megint egy olyan általánosabb kifejezéssel állapíttatnék meg, holott az én nézetem szerint a helyzet az, hogy amennyiben ily<.n vagyonnal rendelkeznek s amennyiben tényleg olyan anyagi helyzetben vannak, amely egy ilyen nagyobb ház birtokával jár, az adót szintén megfizethetik. Az 5. pontot illetőleg Batitz G-yula képviselő ur tett egy javaslatot, amelyben javasolja a szakszervezeteknek, azután a rokkantegyleteknek és a munkásotthonoknak adómenteségét. Ennek a javaslatnak egy része már respektálva van az előadó ur módosításában ; ami a többi mentességet illeti, — megvallom, nem is értem egészen a módosítást — de abban egy kiterjesztő tendenciát látok, ezért kérném a magam részéről e javaslat elejtését. Azután itt van egy javaslat á 6. pontnál is kiegészítés iránt, amelyet ugyancsak Batitz képviselő ur tett s amely a munkásházak mentesítését célozza. Erre nézve megjegyzem, hogy hiszen ezeknek a munkásházaknak a mentesítésénél nem forognak fenn szociális szempontok, itt a gyári vállalkozások mentesítéséről vagy nemmentesítéséről van szó, s azt hiszem, hogy ezek bátran adó alá vonhatók, annyival is inkább, mert ilyen uj munkásházak létesítését, az uj építkezést természetszerűleg adókedvezményben részesítjük. Most csak arról van szó, hogy a már meglevő épületeknek biztositsunk-e adómentességet, vagy pedig nem. Ezért kérném e javaslatnak is az elejtését. Ugyancsak a 6. ponthoz tartozik Graal Gaston t képviselő urnák javaslata is, aki a maga részéről a présházakat, a gazdasági lakóházakat 36
