Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-48
228 A nemceigyidés 48. ülése 1922. tartom, de igazság van a javaslataiban. Miután azonban ezt nem látom, miután ennek ép az ellenkezőjét tapasztalom és a tisztelt Háznak illusztrálom is, hogy milyen igazságtalan az adókulcs aszerint, hogy milyen más és más vagyonkategóriát érint, épen azért nem vagyok abban a szerencsés helyzetben, mint a képviselő urak a túloldalon, hogy ezt a javaslatot elfogadhassam és ezért a javaslatért az erkölcsi felelősséget vállalhassam nemcsak a választókkal szemben, mert azzal nem törődöm, hogy a választók mit gondolnak, hanem vállaljam azzal az egy emberrel széniben, akinek szavára lelkiismereti kérdésekben kizárólag hallgatok s akit Gaal G-astonnak hivnak. Magammal szemben nem vállalom a felelősséget ezért a javaslatért. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Ami magát az adóalapot illeti, itt kénytelen vagyok megint a jegyzeteimet használni, mert számadatokról van szó, és jó, ha az ember a számadatokat precizen sorolja fel Az adóalap tekintetében méltóztatnak tudni, hogy a földadónál az adóalap a kataszteri tiszta jövedelem, tehát egy reménybeli, egy fiktiv alap, amellyel szemben ez a javaslat a régi adótételt a 350-szeresére emeli, sőt ma már, miután a búza ára felment 8000 koronáig, az adót a 400-szorosára emeli. Farkas István : Szállítsuk le a búza árát. Gaal Gaston ; A mélyen t. pénzügyminister urnák a házadőnál javasolt tételei a tényleges nyers hozadékot adóztatják meg, vagy pedig annak az egyenértékét. A kereseti adónál a pénzügyminister ur a tényleges tiszta jövedelmet adóztatja, t. i. az elvbeni tiszta jövedelmet, mert hiszen mindazokat a kritériumokat, amelyek a kereseti adó biztos megállapításához szükségesek lennének a t, pénzügyminister ur nem veszi be a javaslatba. Hogy mik ezek, arra majd a kereseti adó tárgyalásánál fogok rámutatni. Itt röviden csak például a könyvelési kényszer hiányát említem, amellyel én feltétlenül megfognám a szabad foglalkozások nagyobb részének valóságos biztos keresetét és ezáltal az adó alapját. A társulati adónál ugyancsak a tényleges nyereséget adóztatja a t. minister ur. Itt is módot és alkalmat ad a vállalatoknak, hogy csak az után adózzanak, ami az ő abszolút biztos tiszta nyereségük, holott ezekkel szemben a földbirtoknál — amint az előbb kimutattam — egy fiktiv nyereségből indul ki a pénzügyminister ur, és feltételezi, hogy ezt, vagyis a békebeli kataszteri tiszta jövedelemnek a buzaparitás alapján vett sokszorosát a földbírtok a mai viszonyok között is feltétlenül meghozza. Itt a pénzügyminister ur és azok, akik ebben bíznak, abban csalódnak, hogy országos átlagban a földbirtok mai jövedelmezősége a békebelinek épen csak a 24-szerese, Meg kell emlékeznem arról, hogy a kulcsok tekintetében nincs meg a paritás, az arányos, évi szeptember hó 12-én, kedden. igazságos eljárás, A földadónál, amint az előbb kimutattam, 45°/o-os kulcs alapján adóztat a minister, ur, a házadónál a budapesti házadót hagyja a régiben, a vidéki városok házadóját, mely eddig 21°/o-ot tett ki (a most eltörölt pótadókkal együtt), leszállítja a minister ur 20%-ra, a falvaknál azonbnn, amint ezt már az általános vitánál is kiemeltem, ahol megint a falusi lakosság, a falusi paraszt nép van érdekelve, felemeli a t. minister ur a házadót legalább a tízszeresére. Azonban ez is csak egy évig tart, mert hiszen a minister ur felvett a törvénybe — ha jól tudom a 41. §-ban — egy klauzulát, ahol kimondja, hogy az eddigi adó tízszeres összegében való limitálása az uj adótételnek csak egy évig érvényes, az egy év után azonban azt tehetnek azután a falusi parasztgazda házadója kivetésénél a kivető közegek, ami nekik tetszik. A kereseti adónál leszállt a mélyen t. minister ur az adókulccsal a régi 15'5°/o-ról most 0-tól 5°/o-ig. T. i. azért kell hangsúlyoznom a nullát, mert lehet olyan város, melynek háztartása fedezésére — idealiter véve a dolgot, elvben természetesen — abszolúte nem lesz szüksége pótadóra. Szabó Imre: Hol van az? Gaal Gaston : Debrecen városa például, ha jól gazdálkodik a birtokaival; Debrecen város pótadómentes lehet, ha jól csinálja a dolgát. (Vgy van! jobbfelöl.) Mi igazság van tehát abban, hogy az egyik városban öt, sőt a minister ur engedélyével 10°/o-ig lehessen felemelni az adókulcsot, viszont lehessenek olyan városok, ahol a kereseti adót, mint adóforrást egyáltalában figyelembe sem kell venni, mert nem kell kivetni pótadót ? De ezzel a kérdéssel majd az illető törvényszakasznál fogok bővebben foglalkozni, most csak az összehasonlítás kedvéért per tangentem említem meg. Áttérek az alkalmazottak kereseti adójára, amely 0*2—5%-ig rug, és a járadékadójára, amely ugyanezen kulcs szerint adóztatik, szemben a földbirtok óriási 45%-os adókulcsával. Pedig itt tulajdonképen hozadéki adókról van szó minden egyes esetben, amely hozadéki adóknál ilyen diszparitást az adókulcsokban semmi körülmények között nem fogadhatunk el helyesnek. A társulati adónál ugyanezt látjuk. Az adókulcsot ott is leszállítja a minister ur azzal a ténnyel szemben, hogy a földadónál viszont kolosszális adókulcsemelést csinált. Az ipari vállalatoknál pl. a régi adózás 34 86°/o-át tette ki a kimutatott tiszta keresetüknek, most a minister ur tervez egy progresszív adókulcsot 16%-tól 30%-ig, az átlag azonban l00°/o-os tiszta jövedelemnél 27°/o-os adókulcs lesz, tehát a múlthoz képest 7%-kai leszállítja itt is a kulcsot. A pénzintézeteknél 39"06°/ 0-ról leszállítja 27%-ra, illetőleg egy progresszív kulccsal 16—
