Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-48

A hemzeigyülés 48. ülése 1922. évi szeptember hó 12-én, kedden. 229 30°/o-ra ; közkereseti társaságoknál pláne az adókulcs csupán 6—20°/o. A kulcsok tekintetében igy bánik el a minister a földadóval és akkora kedvezést nyújt a többi kereseti ágaknak akkor, mikor az államnak sok pénzre van szüksége, és mikor az volna szükséges, hogy minden adózót egyformán fogjon meg, ezeknek mégis ennyi engedményt ad a múlttal szemben akkor, mikor a földnek adóját a Csimborasszóig emeli. Nézzük meg, mi az igazság a különböző adózók között a pótadó tekintetében. A földadónak minden póíadóját meghagyja a minister ur. A házadónál már csak ott lesz községi pótadó, ahol a kereseti adókból a városok háztartási költségei már ki nem kerülnek, mert amennyiben a kereseti adóból ezek kikerülnek, a pótadó kivetésére nem kerül a sor, és azokban a városokban, ahol ilyen a helyzet, a házak pótadó alá egyáltalában nem esnek. A falu házainál ez egészen másként lesz : azok feltétlenül pótadó alá kerülnek, mert hiszen a falunál kereseti adó alig lesz, annak a pár kis mesterembernek, aki a falun van, a pótadója nem teszi ki ezredrészét sem a község kiadásainak, szóval pótadó megint lesz a földbirtok után is, a házbirtok után is. A kereseti adót pedig ugyanakkor pótadómentessé teszi a minister ur. Ha egy faluban van egy gyárigazgató, aki milliókat kap fizetésképen az illető gyártelepen, igaz, hogy a kereseti adója, amely azonban — amint annak idején rá fogok mutatni — roppant alacsony, bemegy a községi közpénztárba, mert azt mint állami bevételt átengedi a minister ur a községnek, de ez a gyáros, akinek milliókra menő fizetése van, a községi pótadókban, amelyeket ott még abban a községben ki kell vetni, egy fillérrel sem vesz részt, holott ugyanakkor a legkisebb birtok és a legkisebb háztulajdonos is feltétlenül pótadót fog fizetni. A társulati adó pótadójára vonatkozólag azt mondja a minister ur a javaslatában, hogy azt majd később fogja szabályozni. De hogy miképen szabályozza, az még titok, ezt egyelőre nem tudom összehasonlitani a minister urnák azzal a tényével, amelyet a földbirtok pótadója tekintetében végez. Ami a jelzálogos terhek kérdését illeti, méltóztatnak tudni, hogy a múltban a föld terhei között egy olyan tétel szerepelt, amelyet a földnek és a háznak pótadójáből, mint a jelzálogos terhek évi kamatját az illető adózó levonhatott. Ezzel szemben az uj javaslat eltörli ezt ugy a földadónál, mint a házádónál is; ellenben a kereseti adónál és a társulati adónál az illetőknek minden terhe figyelembe jön, mert azok nem a hozadék, hanem a kimutatott tiszta jövedelmük után adóznak, azok tehát nagyon természetesen a mérlegek összeállításánál összes terheiket beállítják, azok mind levonatnak és azok csak a tiszta keresetük után fognak adózni. Ezzel szemben ugy a földbirtok, mint a házbirtok a jelzálogos terhek után is fogja fizetni ezután is az adót, mert az uj javaslat szerint e címen a minister ur levonást nem engedélyez. , A késedelmi kamatok tekintetében ugyancsak megkülönböztet a minister ur. A földnél a rendes késedelmi kamatokon felül a t. minister ur még 2°/o külön büntetési kamatot is megállapit. Ez a bizonyos büntetési késedelmi kamat hiányzik az összes többi törvényjavaslatoknál, tehát itt megint egy igazságtalansággal állunk szemben, amellyel csak a földet kivánja sújtani a minister ur. A művelési ágak tekintetében szintén egy igazságtalanságot kivan a minister ur. T. i., ha a legkisebb változás történik valakinek, egy parasztgazdának szántóföldjével vagy rétjével, egy ideiglenes, egy esztendőre szóló legkisebb változás, ha azt nem jelenti be és a finánc rájön erre, akkor az illető eltitkolt adójának még 25%-át tartozik büntetésképen lefizetni. Végül a hatálybalépés időpontja tekintetében sincs meg az igazság az egyes törvényjavaslatok között, mert hiszen — amint már az 1. §-nál is tárgyaltuk és ott már rá is mutattam erre — a földadót már 1922 július 1-én visszamenőleg életbeléptetik, az összes többi adónemeket pedig csak 1923 január 1-én. Vizsgáljuk már most azt, hogyan fog ugyanazon jövedelmezőség mellett adózni az ebbe a négy adótörvény-javaslatba felvett adóalany. Erre vonatkozólag egy összehasonlítást csináltam, ahol összehasonlítok egymással gyárigazgatót, or. ost, ügyvédet, közkereseti társaságot, iparvállalatot, pénzintézetet, budapesti háztulajdonost, vidéki városi háztulajdonost, és egy ugyanolyan jövedelemmel felvehető birtokost. Lássuk, most miként fognak ezek adózni. Mindezeknél a tételeknél ellenőrizhet a mélyen t. Nemzetgyűlés, nehogy megint abba a gyanúba essem, amelybe a múltkor Prónay t. képviselőtársam juttatott, hogy talán rosszul számitok. A mélyen t. Nemzetgyűlésnek módjában lesz a megfelelő adókulcsok alapján ellenőrizni adataimat. Feltéve, hogy egy gyár- vagy bankigazgatónak évi fizetése 960.000 K, az illető a kereseti adótörvény megfelelő szakasza alapján fog fizetni 45.600 K évi adót, természetesen ez csak a hozadéki adó, a jövedelmi adó külön esik, de ez minden egyes más vagyonkategóriánál is külön esik. Itt csak a hozadéki adóról lesz szó. Szóval a gyárigazgató 960.000 K évi jövedelem után fizet 45.600 koronát. Ha az illetőnek ilyen jövedelme van, s az illető orvos, ügyvéd, mérnök, kereskedő, szóval szabad foglalkozási ághoz tartozik és nem alkalmazott, fizet 48.000 koronát. Hogyha az illető közkereseti társaság, amelyik 960.000 koronát ér el egy esztendőben, fizet 130.400 koronát, ha iparvállalat vagy pénzintézet, fizet ugyanezen tiszta jövedelem mellett 153.600 koronát, ha budapesti háztulajdonos, ugyanezen tiszta jövedelem mellett fizet 230.400 koronát, ha