Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-48
A nemzetgyűlés 48. ülése 1922. effektuálásánál szó van. Ha azonban az árak emelkednek, ha a kiadások nőnek, ugyanannak az intézkedésnek a foganatosítására természetszerűleg több keli, és épen egy ilyen változó, épen egy ilyen az árakhoz alakuló bevételre volna tulajdonképen minden vonatkozásban szükség, — amint különben azt a percentuális adóztatás szintén igyekezik biztosítani, — hogy elérhessük azt, hogy a bevétel mindenkor a változó kiadásokhoz alkalmazkodjék : mert a költségvetés szempontjából ez a főcél és nem a kiadások és bevételek számszerű összegei a fontosak, hanem azok egymáshoz való viszonyának és egyensúlyának fenntartása és biztosítása. Drozdy Győző: Meg kell talán csinálni az adóindexet ? Kállay Tibor pénzügyminister : Nem, erre nincs szükség. Most még egy pár szóval az adóteher nagyságáról kívánok szólani. Itt, amint az már az indokolásban is kifejezésre jutott, megemliteni óhajtom, hogy akkor, amikór buzavalutában állapítottuk meg a föld adóját, egyidejűleg megszüntettük ugy a betegápolási adót, mint az általános jövedelmi pótadót. Szükséges volt ezeknek megszüntetése és kikapcsolása épen azokra a körülményekre való tekintettel, amelyeket a t. Ház egyes szónokai itt előadtak, hogy t. i. ez idő szerint még nincs biztosítva teljesen a szabad forgalom és ez a körülmény mindenesetre egy bizonyos plus megterheltetést jelent átmenetileg a gazdákra nézve. Amikor az indokolásban rámutattam arra, hogy ez az adó kisebb megterheltetést jelent, mint amennyit jelentett a békében, azt akartam kifejezni, ami feltétlenül meg is áll, hogy kisebb a megterheltetés ahhoz a percentszámhoz, ahhoz az adóteherhez viszonyítva, mi a békében megvolt; de javasoltam ezt ennek dacára azért, mert hiszen a mai viszonyok, a mai körülmények magukban véve olyan megterheltetést jelentenek a gazdákra nézve, amit épen az adóknak ilyen megállapításával kellett ellensúlyozni. Az természetes, hogy én nem állhatok elő ma azzal, hogy adóleszállitást eszközöljek, és ha a kulcsleszállitásnak nem lett volna helyes, megindokolható és mindenki előtt világos oka, akkor bizonyára nem jöhettem volna az adótételek ilyen mérséklésével. Azért jöttem ezzel és azért állapítottam ezt meg, mert figyelemmel voltam ezekre a különös körülményekre és ezeknek hatását akartam kifejezésre juttatni. Eltérés közöttünk tehát csak abban a tekintetben lehet, hogy az egyesek megítélése szerint hogyan vesszük fel ezt a megterheltetést, ezt az adott gazdasági helyzetből folyó plusz megterheltetést, amely a gazdákra nehezedik;, hogy azt vájjon teljesen vagy csak részben tekintjük-e ellenértékül azzal a körülménnyel szemben, amit az előbb Emiltettem- En elfogadom* azt is, hogy több a megterheltetés, de akkor is azt kell mondanom, hogy az adott helyzetben ezt a évi szeptember hó 12-én, kedden. 215 plusz megterheltetést, ezt a többletet, amely az átmeneti időszakban előáll, amig végre a normális gazdálkodásra átmehetünk, el kell vállalnia különösen annak a társadalomnak, amely vezetni kivan ugy gazdasági, mint politikai téren az országban. Gaal t. képviselő úrral körülbelül egy számításra jutottunk abban a tekintetben, hogy békében mennyit viselt a föld. Hiszen ő 4'5 kg-ig jutott el pótadók nélkül. Eltérés közöttünk csak abban volt, hogy ő, amint mondottam, a rezsiköltségeket és a termelési hozamokat értékelte, úgyhogy abból azután az aránytalan megterheltetés látszatát konstruálta. Nekem nagy tiszteletem van a számok iránt, hiszen állandóan azokkal foglalkozom, mégis rá kell mutatnom e megállapításokkal szemben arra, hogy pl. a tavalyi termés kalászosokban igazán jónak volt mondható és nem állítható az, mintha a tavalyi esztendőt illetően valami nagy visszamaradás mutatkozott volna a békebeli hozamokkal szemben. Viszont ami a rezsiköltségek alakulását illeti, kétségtelen, hogy ezek igazán változó alakulást mutattak fel... Gaal Gaston : Felfelé ! Kállay Tibor pénzügyminister: v . ha egészen 1867-től kezdve számítjuk őket. Epen ebből a körülményből folyólag volt idő, — közbevetőleg megjegyezve régebben az adókulcs is nem 20, hanem 25°/o volt, amit mindenesetre érdemes emlékezetbe idéznem — amikor igen jelentékeny megterheltetést jelentett a földadó, sokkal súlyosabbat, az akkori gazdasági világkonjunkturák folytán, mint aminő ezidőszerint még a jövedelmi adónak belekomplikálásával is előáll. Abból indulok ki és azt tartom ennél a dolognál is épúgy, mint általában az egész földadótörvény megkonstruálásánál szem előtt, hogy dacára azoknak az Emiltett és általam részben akceptált körülményeknek, a helyzet mégis csak ugy alakul, hogy nagyban és egészben véve ma mindenütt fizetnek egy mázsán felüli, másfél, sőt kétmázsás bérleteket is Magyarországon. • Ez a körülmény azt mutatja, hogy a földtulajdonos megkapja azt a hozamot, azt a jövedelmi eredményt, amit megkapott a békében, amikor visszaszámítva pénzbeli értékre, körülbelül ugyanigy, sőt talán még alacsonyabban alakultak a bérek. Általában abból indulok ki, hogy ha bérleti viszony esetén egy mázsa vagy másfél, esetleg két mázsa fizettetik katasztrális holdanként, ugy, mindenesetre megindokolható és helyes az is, hogy az, aki vásárolt vagy örökölt földet. ez után a föld után fizessen az államnak 10—15, vagy esetleg 20 kg búzát. Es itt térek át arra a bizonyos politikai érzékre, amit megint Gaal t. képviselő ur kifogásolt. Abból indulok ki, és ez régi felfogás, hogy a magyar államnak egész területe a magyar Szent Koronának tulajdona. Abból indulok ki, hogy attól az állampolgártól vagy bárkitől.
