Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-48

214 A nemzetgyűlés 48. ülése 1922. iniciativámra, nem az én feltalálásomra került e törvényjavaslatba. A búzában való számítás, az értéknek ekként való kifejezése a gazdatársadalom ténye ; ez annak az eljárásnak a következménye, amelyet már a háború alatt is, de különösen a háború után általában-mindenütt követtek a birtokoknak a bérbeadásánál, sőt sokszor a birtokok eladásánál is. Drozdy Győző : Ez igaz ! Kállay Tibor pénzügyminister : Ezt vettem tehát fel, amelyben értékeltetik, amelyben bérbe vétetik a birtok s amelyben — ahogyan egy tisztelt képviselőtársunk mondotta, — most már egyéb szolgáltatásokat is kívánnak a gazdától, olyanokat, amelyek a rezsiköltségek fogalma alá esnek. En is ezt a valutát vettem tehát fel egy olyan adó megállapításánál, amely hozzásimul, beleolvad a rezsiköltségekbe, mint amilyen ez a földadó. JNem mehettem tovább és nem vehettem fel mindenféle más terményét a földnek, nem operálhattam különösen indexszámokkal azért, mert hiszen ezzel eltávolodtam volna a gyakorlati élettől s olyan bizonytalanságot, olyan nehézséget vittem volna be az adóztatásba és az adókezelésbe, hogy az épen a gazdatársadalom szempontjából egyáltalában nem lett volna kívánatos. Ez különösen vonatkozik az állatárak kombinációba vételére is, hiszen az erre irányuló kívánalom lényegileg azért hangzott el, mert ezek az árak pillanatnyilag a konjunktúra szerint tényleg igen alacsony nivón mozogtak. Hogy ez milyen átmeneti jelenség volt és hogy ez mennyire megváltozik a normális viszonyok visszatértével az állatkereskedelem és az állatforgalom terén, azt jelenleg már látjuk, amikor a nagy takarmány hiányra és arra való tekintettel, hogy a belföldi piac felvevőképessége épen a középosztály elszegényedése folytán igen csekély, megengedtük a külföldre való exportot. Mondom tehát, ez a konjunktúrával változó, ez a szabályszerű állandó árakkal ki nem alakuló tényező igen kevéssé lett volna alkalmas arra, hogy belekapcsoltassék az adómegállapitásba és még kevésbé lett volna alkalmas az, hogy itt indexszámokkal operáljak, mert én a magam részéről tisztelettel megjegyzem, hogy mindenféle vonatkozásban nagyon idegenkedem ez indexszámoktól. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Egy hang a szélsöbaloldalon : Minden újtól f) Kállay Tibor pénzügyminister: Észrevétel tárgyává tétetett azonban az, hogy ilyen buzavalutának a megállapítása esetén a gazda többet fizet akkor, ha rossz a termés és ha gabonabehozatalra vagyunk szorulva. Ezért gondoskodni kívánunk a részletes tárgyalás során arról, hogy abban az esetben, ha országos rossz termés mutatkoznék ugy, hogy külföldről nagy búzaimportokat kellene eszközölni, aminek következtében tehát a külföldi importáraknak megfelelőleg alakulna a búza ára: ez a körülmény, ez az áremelkedés a búza árának az adófizetés céljából való megállapításánál hagyáséi szeptember hó 12-én, kedden. sék figyelmen kivül és ne vétessék tekintetbe. Amennyiben pedig egyes vidékeken, egyes nagyobb körzetekben mutatkoznék olyan rossz termés, amely az illető gazdák fizetési képességét önhibájukon kivül erősen befolyásolja, ugy gondoskodni kivánunk szintén a részletes tárgyalás során annak a lehetőségéről, hogy az ilyen körzetekre nézve adóelengedés foganatosíttassák, amelynek módja és mérve természetesen mindenkor az adott eset körülményeihez képest lesz megállapítva. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Ugy, hogy azt hiszem tehát, hogy e tekintetben, amennyire emberileg lehető, megtettünk mindent és elimináltuk a kifogásokat. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Felhozatott itt, hogy a buzavaluta megállapítása és egy-egy ilyen adóztatási rendszer létesítése helyett átmenetileg és addig is, amig ez a változó valutáris helyzet fennáll, folyamodjunk az 1920 : XXIII. te. azon rendelkezéséhez, amely bizonyos esetekre nézve azt stipulálja, hogy az adó mérve tekintetében egy pénzügyi tanács meghallgatásával változtatást eszközölhessünk. Tisztelettel megjegyzem, hogy ez a törvényes rendelkezés annak idején arra való tekintettel alkottatott meg, mert lehetőnek látszott a korona értékének rohamos emelkedése, amely esetben azok az adótételek, amelyek le voltak fektetve abban az 1920-ik évi törvényben, túlságosan magasaknak mutatkoztak volna ; ennélfogva felhatalmaztatott, illetve utasíttatott a kormány, hogy kisérje figyelemmel a megalkotandó tanács utján ezeket az áralakulásokat és a valuta emelkedéséből folyó konzekvenciákat és azután ennek alapján eszközöljön leszállítást abban az esetben, ha ez a gazdasági, a pénzügyi helyzet kialakulása folytán szükségesnek mutatkozik. Nem vonatkozik azonban ez a törvény arra, hogy ezen az alapon fel lehessen emelni az adót, és nem vonatkozik különösen arra, hogy havonkint lehessen a mindenkori valutahelyzetnek megfelelően az adóösszegeket megállapítani. Ilyen messzemenő felhatalmazást, ilyen diszkrecionális jogot én a magam részére nem is kérnék, és azt hiszem, sokkal helyesebben járunk el akkor, amikor egy természetes, egy önmagától működő biztosítékot létesítünk, ami a gabonavalutában adva van, hogy t. i. arra az esetre, ha a korona értéke emelkednék s ha az árak leszállanának, akkor automatikusan kisebb legyen az adófizetés. Ami a kincstár kalkulációját, az állami költségvetés egybeállítását illeti, ebben a tekintetben megnyugtathatom a t. Házát, hogy engem az, hogy többet vagy kevesebbet fogok pénzösszegben ebből az adóból kapni, egyáltalában nem fog nehéz probléma elé állítani. A költségvetésben nem a számok a fontosak, a költségvetésben fontos az intézkedéseknek, a céloknak megjelölése, mert hiszen ezek azok, amik megállapittatnak és megszavaztatnak; ezek azok, amiknek, a végrehajtásáról a költségvetési törvény