Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-48

A riemzetgyiilés 48. ülése 1922. évi szeptember hó 12-én, kedden. 213 Kállay Tibor pénzügyminíster:... hogy azokra többé egyáltalában ne lehessen építeni. (Ellenmondásoh a szélsőbaloldalon.) Cserti József: A nagybirtokosok is elismerik, hogy rossz! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon. Jobbat leéli csinálni! Hadd dőljön össze. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl ) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Szilágyi Lajos : Ez igy áll az egész vonalon! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Kállay Tibor pénzügyminisler : Az a munkálat, amely most rendelkezésünkre áll, mutathat fel hibákat, mutathat fel korrigálandó eltéréseket és igazságtalanságokat. Ezeket meg kell szüntetnünk. Nagyon helyes az a kritika, amely ezekkel foglalkozik és ezeknek a kiküszöbölésére törekszik. Drozdy Győző : Akkor ne mondják azt, hogy ez destrukció ! (Zaj.) Kállay Tibor pénzügyminíster: Az irányzat az kell, hogy legyen, hogy ezt az alapot igyekezzünk biztosítani, erősíteni azzal, hogy kiküszöböljük a hiányosságokat. A kritikának arra kell irányulnia, hogy a munka jobbá tétessék, hogy megfelelő alap maradhasson, de semmi esetre sem irányulhat arra, hogy a régi alapot eltörölve igyekezzünk vagy semmit, vagy valami olyan dolgot beállítani, amelynek konstruálása sokkal nehezebb és másrészt sokkal rosszabb eredményeket előidéző volna és semmiesetre sem lehetne arra megnyugvással egy új adórendszert alapítani. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nem a kritika a hiba, viszont azonban nem helyes az a javaslat, amely hangsúlyozván, hogy a kataszter teljesen elavult és helytelen operátum, ehelyett most fel akar állítani valami egészen újat, nevezetesen az értekadónak a rendszerét. (Egy hang jobb felöl: Nem is tudják, hogy mi az!) Ez a javaslat, amely a szocialista párt részéről tétetett, nézetem szerint végeredményben ugyanannak a célnak elérését kívánja biztosítani, mint a kataszter. Ott sem indulhatnak ki, ez a javaslat sem indulhat ki abból, hogy az értékelést a mindenkori keresleti, sokszor konjunkturális viszonyok alapján eszközöljék. Ott is valami olyan állandó, valami olyan alapelveket kell keresni és állandóan szem előtt tartani, amilyen állandó kritériumokat tartottak szem előtt és aminők vezettek bennünket a kataszter konstruálásánál. Az eltérés tehát csak az volna, hogy ott a tőkeérték, itt pedig a hozadék állapittatik meg ilyen általános és elvi és tehát nem a konjunkturális változásokra figyelő szabályok alkalmazásával. De nagy eltérés az, hogy a kataszter beélte magát, hogy ehhez annak idején már hozzászoktunk, hogy erre alapítottuk a múltban adóztatásunkat s meg voltunk vele nagyban és egészben elégedve. (Ellenmondásoh a baloldalon.) Meg voltunk elégedve annál is inkább, mert hiszen nemcsak a kataszter alkalmazkodott a földviszonyokhoz, hanem épen a hosszú beélés folytán a föld értéke is alkalmazkodott a kataszterhez. Kifejezésre jutott nevezetesen az által, hogy a kataszterre való figyelemmel is értékelték azt a földet az adásvételeknél és azoknál az osztozási szerződéseknél, amelyek örökösödés vagy más vagyonelosztás alkalmával foganatosíttattak. (Ügy van! jobb felöl.) Hogy nagyon sok fokozat van a kataszterben, hogy a kulcs 0'4-től felfelé messzemenőleg emelkedik a kataszterben, ez, azt hiszem, természetes, ha figyelembe vesszük azt, hogy a föld minősége, fekvése és jövedelmezősége is épen ilyen nagyon különböző. Hogy a kataszter eltér a bérleti viszonyoktól, ez, azt hiszem, a mai sok helyen konjunkturális bérleti viszonyok között akkor, amikor oly nagy változások vannak a bérletek tekintetében, nem hátrányára, hanem épen előnyére irható a kataszteri munkálatnak, s csak megnyugvással kell vennünk, hogy van egy olyan operátumunk, amellyel fiiggetleniteni tudjuk magunkat az adótörvényekben ezektől a helyenként és időnként folyton változó különböző bérleti értékelésektől. Hogy ezt az operátumot minden tekintetben alkalmassá és megfelelővé tegyük, hogy arra nézve általános megnyugvást érhessünk el, már a pénzügyi bizottság tárgyalása során megállapítottuk azt, hogy minden községnek joga legyen az ottani 1000 holdon felüli birtokok uj értékelését kivárni, és hogy viszont hivatalból is el lehessen ilyen kiigazításokat rendelni. Ezenkívül , még tovább kívánok menni a magam részéről a részletes tárgyalások során és biztosítani kívánom azt, hogy minden egyes birtokos kérhesse — természetesen megfelelő kautélák és garanciák mellett — a maga kataszterének kiigazítását, épen ezért, mert végre megnyugvást óhajtok biztosítani (Helyeslés.) s azt óhajtom, hogy ez az alap, amelyre a földadórendszerünket felépítjük, tényleg olyan legyen, amelyre mindenki megnyugvással bazirozhatja az adóját. Több észrevétel és felszólalás tárgyává tétetett az, hogy a földadónál az úgynevezett buzavaluta állapittatik meg. En — közbevetőleg megjegyezve — kénytelen vagyok- a vita során már sokak által letárgyalt mindezen kérdésekkel a magam részéről is foglalkozni. Tudom, hogy nem teszem ezzel nagyon élvezetessé az előadásomat; (Halljuk! a szélsöbaloldalon.) beszédem szűkölködik újdonságokban, de kénytelen vagyok az összes főbb kérdésekkel foglalkozni azért, hogy a vita befejezése után a magam részéről is megindokoljam ezekben a pro és contra annyira megvitatott kérdésekben az álláspontomat. Méltóztassék tehát megbocsátani azért, hogy ha nem vagyok túlságosan szines ós hogy ha száraz adótörvényeket szárazon tárgyalok. Mondom tehát, a buzavalutáról van szó, amelyet nem én találtam ki, amely nem az én