Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-48

A nemzetgyűlés 48. ülése 1922. évi szeptember hó 12-én, kedden, Huszár Károly és Almásy László elnöklete alatt. Tárgyai : A földadóról, a házadóról, az általános kereseti adóról és a társulati adóról szóló törvényjavaslatok tárgyalásának folytatása. — Határozathozatal az interpellációk előterjesztésének idejét illetőleg. — A vízügyi és pénzügyi bizottság előadója benyújtja jelentését a pestvidéki Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat vizmüvei kiépitóséről szóló törvényjavaslatok tárgyában. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A jegyzőkönyv hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Rakovszky Iván, Kállay Tibor, Szabó István (nagyatádi), Vass József. (AB ülés kezdődik délelőtt 10 óra 20 perckor.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja él.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Bodó János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petrovits György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Csik József jegyző ur. Következik napirend szerint az adójavaslatok folytatólagos tárgyalása (írom. 34—37, 59—63). A pénzügyminister ur kivan szólani. (Halljuk ! Halljuk !) Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Az adójavaslatok tárgyalása során a különböző padokból elhangzott felszólalások mind reá mutattak arra, bogy milyen súlyos és nehéz megterheltetést jelentenek a tárgyalás alatt álló adók. Én ezzel a megállapítással részemről nem kívánok szembeszállani és a javaslatok indokolására csupán annyit mondhatok, hogy azokra az államnak adott helyzetében mint minimális bevételeket biztositókra feltétlenül szükség van. Nem azt jelentik ezek a javaslatok, hogy nagy tervek megvalósítására, vállalkozásokra, kezdeményezésekre vállalkozhassunk a jövőre nézve és különösen nem jelentik azt, hogy megnövekednék teljesítőképességünk a külfölddel szemben. Az utóbbi természetes is, olyan intézkedésről lévén szó, amely a belső vagyoni-és jövedelmi viszonyokban idéz elő változtatást és igy semmi esetre sem növelheti az államnak kifelé való fizető képességét. De befelé is, amint azt a földmivelésügyi minister ur annak idején kifejtette, csupán megélhetésünk biztosításáról van szó, arról, hogy fenn tudjuk tartani azt a kultúrát, amely fölébe helyez a Balkán népeinek, hogy foganatosítani tudjuk azokat az intézkedéseket, amelyek elkerülhetetlenek a földmivelés, ipar és kereskedelem terén, hogy biztosítsuk határaink védelmét, hogy fentarthassuk a belső rendet és megóvhassuk legalább azt a szociális struktúrát, amelyet a háború és az utána bekövetkezett események már úgyis annyira megingattak. Erről a belső rendről, a megélhetésnek, az existenciánknak a védelméről van szó, ugy, hogy az adójavaslatok lényegileg nem jelentenek egyebet, mint a nemzet élni akarásának a kifejezését. Ha pedig azt kérdezi valaki, hogy érdemes-e ezért a célért ily nagy áldozatot hoznunk, akkor csak rá kell mutatnunk Európa más népeire, hogy meglássuk, hogy az a helyzet, amelybe belekerültünk a háború és a békeszerződések folytán, nem minden esetre adja meg a kibontakozás felé vezető utat, bogy nagyon könnyű még mólyebre esni, financiálisán tönkre ütni — amely financiális csőd azután az önálló állami létet is veszélyeztetheti. Mi magunk részéről élni akarunk és áldozatot hozunk ezért ; áldozatot hozunk nem valami külső hatalomnak, hanem elsősorban magunknak, (Helyeslés jobofelől.) a belső életünk számára, áldozunk tehát a penateseknek és mikor a penatesek számára való áldozatról van szó, akkor bizonyára nem lehet sem ügyeskedésnek, sem pedig lealkuvasnak helye. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl és a középen.) Legközelebb előterjesztem az 1922 — 23. évre szóló állami költségvetést. (Altalános élénk helyeslés.) Ennek tárgyalása során lesz alkalmunk foglalkozni az állam különféle szükségleteivel és a bevételek és kiadások egymáshoz való aránya megállapításának kérdésével. (Helyeslés.) Minden esetre szükséges lesz, hogy a költségvetési előirányzat alapos tárgyalásának vettessék alá, hogy megalakittassék — később meg-