Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-47
18-i A nemzetgyűlés 47. ülése 1922. évi szeptember hó 7-én, csütörtökön. utasításba, nézetem szerint, beveendő. Én helytelennek és igazságtalannak tartanám, hogy az erdők részére bármiféle alapon az adókulcsban kedvezményt állapítsanak meg, mert ugyanilyen alapon kérhetnék ezt a tokaji földbirtokosok a szőlők részére és mások más esetekben. Fel kell azonban hívnom a nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy amikor a fakészletek 30 percentje lefoglalható és pedig maximális áron, akkor az erdőbirtokra a buzavaluta alapján kivetett földadónak a kulcsa tetemesen súlyosabb, mint a többi művelési ágé Gaal Gaston : Eossz, tehát megszavazzuk ! B. Prónay György: Bocsánatot kérek, egy ilyen kisebb részlet miatt nem foglalhatunk a javaslat ellen állást. Bá fogok térni arra is, mélyen tisztelt képviselő ur, hogy miért fogadom el a javaslatokat. Nem azért, inert ideálisnak tartom, hanem egészen más oknál fogva. Drozdy Győző: Most még titok! B. Prónay György : Tehát szükségessé fog válni az, hogy itt, ettől a maximálástól a kormány eltérjen. A vita folyamán rendkívül sok határozati javaslatot nyújtottak be. Nem az én feladatom ezeknek taglalása és bírálata. (Zaj. Halljuk ! Halljuk.) Csak egy-kettőre akarok megjegyzést tenni. Mindenekelőtt itt van a Kiss képviselőtársam által a mai napon benyújtott javaslat, amellyel azért akarok foglalkozni, mert egy közbeszólás alakjában feleltem reá és nem akarom, hogy közbeszólásomat félremagyarázzák. Én elvileg nem zárkózom el az elől, hogy azt a magyar állampolgárt, aki külföldön él — értve ezalatt nem Magyarországot — ; súlyosabban adóztassák meg. Ézt én nemzeti és gazdasági szempontból helyesnek, üdvösnek és célirányosnak tartom. De azt kimondani, hogy az idegen állampolgár dupla adót fizet, lehetetlenségnek tartom, még pedig nemzeti szempontból . . . (Helyeslés.) Drozdy Győző : Nem is arra vonatkozik a javaslat! B. Prónay György : ... mert a trianoni békeszerződés értelmében nagyon sok jó magyar ember cseh, szerb, román állampolgár lett s ezeket azért duplán megadóztatni nem lehet. Rassay Károly: Elég igazságtalanság, hogy velünk szemben ezt csinálják. B. Prónay György : Ezt csak azért tartottam szükségesnek megemlíteni, hogy félre ne magyarázzák közbevetett megjegyzésemet. Graal Gaston t. képviselőtársam határozati javaslatára azt mondom, hogy, amennyiben azt elfogadnék, ez az adójavaslatok hosszú időre való elodázását jelentené, ami — meg vagyok róla győződve — katasztrófába döntené az országot. Föl kell még említenem érdekesség szempontjából egy határozati javaslatot. Én a magam részéről ezt súlyánál fogva teljes lehetetlenségnek tartom s csak azt akarom vele dokumentálni, hogy az ellenzéki képviselő urak közül némelyek, akik az adójavaslatok ellen felszólalnak, hogy kezelik tulajdonképen ezt a kérdést. Várnai képviselő ur egy határozati javas-, latot terjesztett a Ház elé s Várnai képviselő ur a beszédében a következőket mondja (olvassa) : »A pénzügyminiszter ur javaslata nem szünteti meg az eddigi igazságtalanságokat, sőt a deficitet fogja növelni. Nagyon kis mértékben megy előre, nagyon bátortalanul nyúl hozzá a legreálisabb vagyonértékhez, a földhöz és azt hiszem, hogy a tárgyalás során olyan kompromisszumok fognak történni, amelyekben még az az adóeredmóny is el fog veszni, amellyel a minister ur eddig számolt.« Ezért nem fogadhatja el ezt a javaslatot. O.azt mondotta tehát, hogy a pénzügyminister ur olyan kompromiszszumokat fog csinálni, amelynek folytán az adójavaslatok pénzügyi eredménye veszélyeztetve van. És mit csinál ő ? O csinálja meg a legnagyobb kompromisszumot, mert határozati javaslatot terjeszt a Ház elé, amelyben először mentesítést kivan azok részére, akik a földbirtokreform alapján kaptak földet, (Zaj. Halljuk ! Halljuk I Elnök csenget.) azután pedig folytatólagosan ezeket mondja (olvassa) : Az 5—50 holdas földbirtokoknál a régebbi törvényes rendelkezések alapján megállapított kataszteri tiszta hozadék érintetlen marad. Ez az adóalap azonban, vagyis a kataszteri tiszta hozadék, minden ujabb minősítés és osztályozás mellőzésével 5—100 holdas birtokoknál 25%-kal, 100—1000 holdas birtoknál 100%-kal, ezer holdon felüli birtokoknál 150—200%-ig haladva fokozatosan emelkedik. Az adókulcs pedig öttől száz holdig 20°/o, azonfelül 30%. Számításomnál tekintetbe vettem azt, hogy a földadót a tízszeresére felemelik. A tízszeresre felemelt földadó alapján megállapítottam azt, hogy a Várnai képviselő ur által beterjesztett határozati javaslatnál az 5—-100 holddal rendelkező birtokos átlagban 25 koronát fog fizetni holdankint, a 100—1000 holddal rendelkező birtokos 60 koronát, ezenfelül pedig 90 koronát. Ez egészben véve kitenne — pontos számítást nem végezhettem, de tévedhetek 100—200 millióval — 600 millió koronát. Ezzel szemben a pénzügyminister ur 9 milliárdot kontemplál; a képviselő ur megtámadja a pénzügyminister urat, mert — mint mondja — attól fél, hogy a 7 pénzügyminister ur olyan kompromisszumokat fog csinálni, amelyek veszélyeztetik ezeknek a javaslatoknak pénzügyi eredményeit. Ugyanakkor azonban ő maga ideáll egy javaslattal, amelynek pénzügyi eredménye mindössze 5—600 millió korona. Erre én azt felelem : eddig ugy állították be a dolgot, hogy az adót a földbirtokos egy cseresznyefából rázza ki, — hát ebben az esetben, ha igaz, az illető két cseresznyefából fogja kirázni. Az ilyen adójavaslatokkal lehet dolgozni a hordón, de itt a nemzetgyűlésen nem. (Ugy van! Taps a jobboldalon. Zaj & szélsöbaloldalon.).
