Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-47

3 80 A nemzetgyűlés 47. ülése 1922. évi szeptember Jió 7-én, csütörtökön. adónak buzaértékben kifejezve és a tényleges hozadékot tekintve tulajdonképen a duplája. Gaal Gaston t. barátom tovább következtet és olyan eredményre jut, amit én a magam részéről elfogadni nem tudok. 0 tovább megy és felállítja a tételt és azt mondja, hogy 7000 koronás búzaár mellett a földadó 467%, 10.000 búzaár mellett a földadó — mindig a tiszta hozadékról beszélek — 667%. Ha ad abszurdum viszem a tételt, kisütöm, hogy 15.000 koronás búzaár mellett a tiszta hozadéknak 100%-át fogja a gazda fizetni és amikor — Isten óvjon meg attól, hogy 7000 koronánál magasabbra menjen a búza ára — 30.000 korona lenne a búza ára, akkor a gazda 100%-kai többet fizetne, mint amennyi a tiszta hozadék, holott mindig csak 5 kilogramm búzát fog fizetni adókoronákban. Itt az okoskodásban mégis csak valami hiba van. De mélyen tisztelt képviselőtársam másik példára is hivatkozott és a Mezőgazdasági Üzemi Intézetből vett adatokból levonja az okoskodást, hogy a kiválóan kezelt gazdaságnak hozadéka a háború előtt átlag 64 korona volt. Gaal Gaston : Ez a Mezőgazdasági Üzemi Intézet adata, Br. Prónay György: Ezt kétségbe nem vonom és lehetségesnek tartom, de általánositani nem szabad és ezt a 64 koronát nem szabad az egész ország területére átvinni. Hogy a háború előtt Magyarországon átlag 64 korona volt a földnek átlagos tiszta hozadéka, ezt mély tisztelettel, de kétségbe vonom. Ennek eredménye épen az ellenkezője annak, mint amit én bizonyítani akarok. Mert ha igy számítjuk, ennek eredménye az, hogy Gaal Gaston igen t. képviselőtársam kisüti, hogy a földadó a háboru előtt 4'4°/o volt, tehát igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy a háboru előtt a földadó nagyon csekély volt. Gaal Gaston : Csekély is volt. B. Prónay György : Csak azért, hogy bebizonyítsam, hogy a földadó a háboru előtt a mostani adónak tized része, ilyen számtani gyakorlatot végezni nem szabad, mert én a gazdaközönség múltbeli reputációját féltem ettől, ha tápot adunk a budapesti sajtónak azzal az állítással, hogy a gazda r a háboru előtt csak 2—3%-os adót fizetett. En ilyen számtani feladványba nem megyek bele csak azért, hogy a jelenlegi igazamat próbáljam igazolni. Horváth Zoltán : Nagyon helyes, ne is menj ! B. Prónay György: Ezek után áttérek arra a kérdésre, hogy vannak-e aránytalanságok vagy sem. A kataszter, amely hosszabb időkre szól, és amely a termelést, a forgalmat és az adófizető személyes viszonyait nem veheti tekintetbe, el kell ismernünk, nem ideális hivatali szerv, és az annak alapján kivetett adó szintén nem lehet ideális. Tehát előfordulhatnak igazságtalanságok és aránytalanságok, de ez még nem lehet ok arra, hogy az egész rendszert felrúgjuk. Nézetem szerint a mai viszonyok között jobbat csinálni nem lehet és ez a dolog lényege. Hivatkoztak arra, hogy nemcsak a kisebb kategóriákban vannak aránytalanságok, hanem az ország egyes része, igy a Dunántúl, a kataszter folytán jobban meg van terhelve adóval, mint a Tisza-Duna köze vagy más országrész. En fáradságot vettem magamnak és erre vonatkozólag is próbáltam adatokat gyűjteni. Arra az eredményre jutottam, hogy bizonyos aránytalanságok vannak, ezt konstatálni kell. Megjegyzem azonban, hogy adataim az egész Magyarországra vonatkoznak, nem pedig csonka Magyarországra, és ezért az elszakított részekre vonatkozó adatokat elhagyom. Az egész statisztikának kiindulási pontja az, hogy a terméseredményeket értékeli az egész országban és a termés eredményének az egyes országrészekre eső részét szembeállítja az egész országban lévő földadóval. Ha az egész terméseredményt és az egész országban fizetendő földadót egyformán 100—100 egységnek vesszük, akkor a következő eredményre jutunk. A Duna jobbpartja az egész terméseredményben 15'4%-kai szerepel és a földadóban 1114%-ka], a Duna jobbpartja a 22'4% terméseredménnyelszemben a földadónál 22%-kal szerepel. A Duna Tisza köze, amelyről azt állítják, hogy tulajdonképen enyhén van megadóztatva, 18'9részszel szerepel a terméseredményben, a földadóban pedig 22'3%-kal, és a Tisza jobbpartja a terméseredményben 7'9%-kal, a földadóban 7%-kal. Itt bizonyos aránytalanságokat lehet látni, de ezek távolról sem oly nagyok az egyes országrészekben, amint azt sokan állítják. Felhoztak itt még további adatokat is. S itt egy nagyon érdekes, de részemről el nem fogadható adattal szolgált Drozdy.Győző képviselőtársam, aki azt meri állítani, hogy 280.000 holdra kiterjedőleg csupa kisgazda van, s ott a kataszteri tiszta jövedelem 60 K. Addig, amíg ezt a kataszteri birtokivet nem látom, ezt az állítást a legtiszteletteljesebben tagadásba merem venni. (Mozgás a baloldalon.) Ö több ilyen példát hozott fel, én csak a legpregnánsabbat említem fel, s akár tetszik, akár nem, ezt az igazság kedvéért mégis megemlítem. Rassay Károly: Nekem tetszik! B. Prónay György: A másik póldasorozatot Yárnai képviselő ur hozta fel, aki beállítja Esterházy hercegnek talán 400.000 hold kiterjedésű birtokát s azt mondja, hogy Esterházy herceg fizet ezen 400.000 hold után földadóban átlag 1 K 44 fillért s ugyanakkor egy kisbirtokos, egy törpebirtokos, ugyanilyen minőségű föld után fizet 5 K s néhány fillér földadót. Hogy lehet egy 400.000 hold kiterjedésű birtok-komplexum minőségét öt hold föld minőségével összehasonlítani? Nem tudja azt a mélyen t. képviselő ur, hogy abban a 400.000 holdban szántóföld, rét, legelő, erdő, szőlő mindenféle kategóriája benne van ? Ezek nem komoly összehasonlítások, ezekkel nem lehet minket meg-