Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-47

A nemzetgyűlés 47. ülése 1922. évi nyire tisztelem Gaal Gaston t. képviselőtársam f személyét, ^az ő beállítása is bizonyos fokig elhibázott. En a hibát abban látom, hogy Gaal Gaston t. képviselőtársam fiktív alapból indul ki, még pedig ugyanabból a fiktív alapból ... Gaal Gaston : Amelyből a minister. B. Prónay György : . . . amelyből a jelenleg tárgyalás alatt lévő földadójavaslat indul *ki, és amelynek kiindulási alapját ő annyira kárhoztatja. En elismerem Gaal Gaston t. képviselőtársam bizonyításának az igazságát, ha fiktiv alapból indulunk ki. De ha én az adóterhek súlyosságát akarom megállapítani, akkor nekem nem szabad fiktiv alapból kiindulnom. Gaal Gaston : Es a mezőgazdasági üzemi intézet adatai? B. Prónay György: Nem szabad a kataszteri tiszta jövedelemből kiindulni, amelyet Gaal Gaston képviselőtársam is fiktívnek mondott, és amely tényleg fiktív volt. Mivel pedig ő fiktiv alapból indul ki, kihozza azt, hogy a jelenlegi földadó tulajdonképen 43 százalékot fog kitenni. Ha én a földadó súlyosságát akarom megállapítani, akkor nem ebből a fiktív alapból kell kiindulnom, hanem számításokat kell próbálnom csinálni. Gaal Gaston : A mezőgazdasági üzemi intézet adataiból indultam ki, nem fiktiv alapból. B. Prónay György : Erre is rá fogok térni. Ulain Ferenc: Össze van kapcsolva a két számítás ! Mind a két alapon ! Gaal Gaston : Mind a két alapon ugyanaz jön ki. B. Prónay György : Mind a kettővel fogok foglalkozni. T. képviselőtársam azt jelenti ki, hogy nem indult ki fiktiv alapból. Majd felolvasom beszédének erre vonatkozó részét. 0 kiindul a kataszteri tiszta jövedelemből. Gaal Gaston : Ez az egyik számítás, a másik a mezőgazdasági intézet adatai. B. Prónay György: En mind a kettőt akarom taglalni, de először az egyiket fogom taglalni, azt a sorrendet választom, amelyet Gaal Gaston t. képviselőtársam választott.Először veszem az elsőt. T. képviselőtársam az első példájánál kiindult az átlagos kataszteri tiszta jövedelemből és megállapítja, hogy a háború előtt az átlagos kataszteri tiszta jövedelem 9 korona néhány fillér volt. (As elnöki széket Huszár Károly alelnök foglalja el) Azt állítja, hogy a föld tiszta hozadéka, tekintetbe véve azt a körülményt, hogy a föld termése csökkent és a gazda világparitáson vásárol, de világparitáson alul kénytelen eladni, a háború előtti tiszta hozadéknak körülbelül 50 százaléka. Ebből ő levonja azt a következtetést, hogy ha a földnek a háború előtt tiszta hozadéka 9 korona néhány fillér volt arany koronászeptember hó 7-én, csütörtökön. 179 ban, akkor most a tiszta hozadék a 9 korona néhány fillérnek a fele, vagyis 47 korona. Gaal Gaston : Arany korona. B. Prónay György: Természetesen arany korona. Megmondom, a hiba hol van. Ö ezek alapján kihozza azt, hogy a földadó a tényleges tiszta hozadéknak 40 és egynehány százaléka. A hiba ott van, hogy a háború előtt a kataszteri tiszta jövedelem nem felelt meg a tényleges hozadéknak. En hiteles adatokra támaszkodom, számokkal nem szeretek dobálózni, én hivatalos adatokra hivatkozom és bizonyos praxisra, és a hivatalos adatuk alapján megállapíthatom, hogy a kataszteri tiszta jövedelem a háború előtt a tényleges hozadéknak a fele volt. Itt vannak erre vonatkozó adataim. A háború előtt a pénzügyministeriumban adatokat gyűjtöttek annak a kérdésnek az elbírálására, hogy hogyan aránylik a kataszteri tiszta jövedelem a tényleges hozadékhoz, és ennek alapján megvizsgáltak néhány száz vagy néhány ezer ötven holdon felüli, bérben lévő gazdaságot. Megállapították a következőt. Ezeknek a bérbeadott gazdaságoknak tiszta hozadéka a háború előtt volt 16,876.000 egynéhány — azt hiszem a kilencvenes év végén — forint és ezzel szemben a tényleges bérösszeg 39 millió néhány százezer forint. Ebből mi következik? Az következik, hogy a föld valóságos jövedelme 2*3-szer volt több, mint a kataszteri tiszta, hozadék, vagyis másrészről azt jelenti, hogy a földadó tényleges hozadéka nem volt annak 25'5 és később 20°/o-a, hanem körülbelül 11%-a. Ez felel meg a valóságnak, az igazságnak. Gyakorlati példára is akarok hivatkozni, amely tulajdonképen kiegészíti

; az előbbit. Merem állítani, hogy a háború előtt minden birtokot a kataszteri tiszta jövedelméhez mérten annyi 10—12 kilogramm búza ellenértékét lehetett kiadni, amennyi kataszteri tiszta jövedelme volt annak a földbirtoknak. Ez is azt bízónyitja, hogyha a búza értékét átszámítom koronára, ha nézem az átlagos kataszteri tiszta jövedelmet, ami az országban 9 korona néhány fillért tett ki, a kataszteri tiszta jövedelem és a tényleges hozadék ugy viszonylanak egymáshoz, mint egy a kettőhöz. Ha ez a tétel áll, akkor most sem szabad fiktiv, hanem csak tényleges alapból kiindulni. Magam is elismerem, hogy a föld tiszta jövedelme csökkent körülbelül abban az arányban, mint amilyen arányt Gaal Gaston mélyen tisztelt barátom felállít ; hogyha e két tényleges alapot állítom egymással szembe, akkor rájövök arra, hogy a tényleges tiszta hozadéknak nem 43%-a a földadó, hanem hajlandó vagyok 20 koronás búzaáron számolni, mert az általános jövedelmi pótadó, az általános betegápolási pótadó elesik, és akkor arra a következtetésre jutok, hogy a jelenlegi földadó a háború előtti föld:-í