Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-47

178 A nemzetgyűlés 47. ülése 1922. évi szeptember hó 7-én, csütörtökön. nak egy kijelentésére. A képviselő úr azt mondta, hogy a mezőgazdák panaszkodnak, hogy milyen súlyos terhet jelentett rájuk nézve a maximálás és a rekvirálás, és ezzel szembeállítja azt, hogy a háború alatt a munkaerőt is maximálták és ' rekvirálták. Elismerem, hogy a háború alatt a munkaerőt is maximálták és rekvirálták, de ezt nem lehet szembeállítani a terményrekvirálással. Szembeállítom azonban azokat az ipari munkásokat, akik idehaza dolgoztak azokkal a mezőgazdákkal, akik a harctéren harcoltak. Propper Sándor : Munkások is voltak kinn, legalább olyan percentben. B. Prónay György : Voltak, de sokkal kisebb számban. Ha a mérleget felállítom, azt hiszem a képviselő ur sem fogja tagadni, hogy a véradó súlyosabb, mint a munkaadó, és a véradót még növelte az, hogy mialatt a mezőgazdák kinn véreztek, azalatt itthon az országban terményeiket maximálták és rekvirálták. Merem állítani, igazságtalanul maximálták és rekvirálták, mert milyen adómorál és igazságérzet az, hogy mig a szegény emberek ott kinn küzdöttek a harctéren, addig gabonájukat itthon maximálták és rekvirálták, Budapesten pedig a bankárok is az elláttatlanok kategóriájában voltak és kedvezményes lisztet kaptak. így áll a tétel az igazság szempontjából. De ellátta a földmivesosztály liszttel nemcsak a magyar hadsereget, hanem a küzdő osztrák hadsereget is, olyan módon, hogy terményeit maximálták és rekvirálták. Szerencsétlen dolog volt ez, de ezért nem a jelenlegi kormány felelős, hanem az a szerencsétlen kapcsolat és viszony, amelyben a múltban Ausztriával voltunk. Horváth Zoltán : Es amelyet önök folyton támogattak ! B. Prónay György : A háború és a forradalom után, amikor Svájcban a búza ára 3000 korona volt, ugyanakkor — 1918. és 21. évekről beszélek — a búza árát itt 500 koronában maximálták. Ez azt jelenti, hogy métermázsánként 2500 korona adót fizetett a gazda. Ez is 12—15 milliárd adótételt jelent, szóval súlyosabb adót, mint a jelenlegi földadó. Propper Sándor: Ugyanakkor Svájcban a munkabér 30 korona volt, nálunk pedig egy korona. Ezt is tessék számbavenni. B. Prónay György : Elismerem, hogy a maximálás és rekvirálás megszüntetése óta, tehát 1921 júliusától mostanáig a földadó eltekintve az őrlési adótól, amely antiszociális és igazságtalan volt, nagyon csekély, nagyon alacsony volt. . . Propper Sándor: Csakhogy belátják! B. Prónay György : ... és ezért vagyunk mi kénytelenek most a földadót felemelni és megszavazni. Most vizsgálat tárgyává akarom tenni azt, hogy a jelenlegi földadó súlyos-e vagy nem. A szélsőbaloldalon azt állítják, hogy nem súlyos és Várnai Dániel képviselő ur felhozott egy példát, amellyel be akarja bizonyítani, hogy egy 750 holdas birtoknak, melynek bérösszege 5,200.000 korona, összes állami adója 20.000 korona. O megemlítette azt a kiváló szakértőt és kiváló férfiút, aki neki ezen adatokat szolgáltatta. Lehetséges, hogy Várnai képviselő ur ennek a kiváló szakértőnek hitelt ad, de engem ez a kiváló szakértő félrevezetni nem fog, mert én nagyon jól tudom, hogy az 1920. évi XXIII. te. alapján minden jövedelem, mely 2 millió koronán felül van, 30 százalék jövedelemadót fizet és azonkívül a 47. vagy 48 § értelmében fizet még vagyonadót. , Én számítani tudok, tehát tudom azt, hogy ez a földbirtokos az 1920. XXIII. te. alapján kénytelen fizetni, körülbelül 50 százalék adót, tehát az 5,200.000 koronából jövedelem- és vagyonadóval együtt 2,600.000 koronád Propper Sándor : Mégis minden pénz a gazdákhoz megy. Épen tegnap panaszolta Pallavicini György őrgróf. Rassay Károly : Hol van az az ember, aki 2,600.000 koronát bevall? Szeretném én azt látni. B. Prónay György: Várnai Dániel képviselő ur azt bizonyította, hogy milyen alacsony a földadó és elősorakoztatta a termények legnagyobb részét, megszorozta a jelenlegi forgalmi árakkal és kihozta azt a tételt, hogy a megcsonkított Magyarország földjövedelme 200 milliárd. Ilyen számítást csakis olyan ember csinálhat, aki nem ért a mezőgazdasághoz. A földnek nyers hozadéka még nem jelenti a föld tiszta hozadékát s jövedelmét. (Ügy van! jobb felöl. ) Cseléd béreket fizetni nem kell ? Az aratómunkásoknak nem keli a részt kiadni ? A földbe a vetőmagot nem kell bevetni? Aki ezeket a tényezőket nem veszi figyelembe, az kihoz 200 ( milliárdot, de ilyen adatokkal minket arról meggyőzni, hogy ez az adó nem súlyos, nem lehet. Ezzel szemben pedig, midőn a buzaadó átszámításáról van szó és köztudomású, hogy az államnak 1.400,000.000 q-nak megfelelő búzamennyiség fog rendelkezésére állani a földadóval kapcsolatban, akkor nem tudom, mivel szoroz a képviselő ur, nem 7000 koronával, mert végeredményében kihozza, hogy a föld csak 5 milliárdot fog fizetni, holott a földadójavaslat indokolásából meg lehet állapítani, hogy a kontemplált földadó 7000 koronás búzaárak mellett 9—10 milliárdot fog kitenni. Ezek a számitások tehát nem pontos megfigyelések, ezekkel lehet talán kint hatást elérni, de idebent komolyan ezekkel érvelni nem lehet. ( Ugy van ! a jobboldalon.) Kováts-Nagy Sándor : Sándor Pál belátja, hogy igazunk van, azért nem fog felszólalni. B. Prónay György : Amidőn egyrészről megállapítom személyileg, hogy ezek a beállítások nem helytállók, ugyanakkor sajnálattal vagyok kénytelen megállapítani azt is, hogy bármeny-