Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-47

170 A nemzetgyűlés 47. ülése 1922. évi szeptember hó 7-én, csütörtökön. egynéhányat, hogy talán fogadnák el az Emiltett közgazdasági tétel alapján, amely az egész világon el van fogadva, azon javaslatomat, hogy idegenek, akiknek Magyarország területéhői óriási mennyiségű birtokaik vannak, ennek az uj földadónak legalább kétszeresét; fizessék. (Egy hang jobbfelől : Tízszeresét !) Egyelőre megelégednék a -kétszeresével is. Ha azonban az egységes pártban méltóztatik keresztülvinni azt, hegy ezek a földadó tízszeresét fizessék, én mellette, fegok szavazni ennek is. (Zaj a jobboldalon.) Az, aki Parisban meg Svájcban költi el a pénzét, pl. egy igen jóhangzásu névvel biró arisztokrata jelenleg is Parisban él, és el lehet gondolni, hegy a mcstani magyar valutáris viszonyoknál fegva milyen ns.éihetetlen összegeket költenek el ott. Az fizesse duplán az adóját ; ez a legkevesebb, amit a magyar nép elvárhat ezektől az uraktól és ezt el is kell várnia. Erdélyben a románoktól kell tanulnunk. Szomorúan tapasztaljuk azt, hegy m.cst a földbirtokcsoktól, az arisztokratáktól épugy, mint a középbirto ki soktól, az én szülő vármegyémben, Marc sTerdában, de Kclczsbanis és minden vármegyében elveszik a birtokok 80%-át és hiába hivatkoznak a jogrendre, hiába hivatkeznak Wilsonra. A Székely-Magyar Szövetség most minden képviselőnek megküldött egy könyvet, amelyben az ujabb sérelmek vannak elpanaszolva. Ezt mi elolvassuk, külföldön azonban a jó amerikaiak, a franciák — azt hiszem. — unalommal dobják el és egyáltalában nem veszik számba. Miért nem veszik számba ? Azért, mert ők azt az — niig nemzeti államok vannak a világon — egyetlen igazságot fogadták cl, hogy a nemzeti államot védelmezik minden áron, annak a nemzeti államnak pedig megbízható polgárai elsősorban a románok. Helyezkedjék a magyar állam is arra az álláspontra, hogy ennek az államnak gazdasági és faj politikai szempontból megbízható polgárai elsősorban a magyarok ; azok a magyarok, akikitt vannak, akik az ország gazdasági, pénzügyi és kulturális szükségleteiből is kiveszik a részüket, akik ezekhez hozzájárulnak az ő adózó filléreikkel. Azok ellenben, akik távol külföldön vannak, akik egy svájci tó partján himba Itatják magukat a milliárdok hasznában, . . . Meskó Zoltán : Egész földjüket kisajátítanám! Kiss Menyhért: . . .s szürcsölgetik azokat az örömöket, amelyeket a nagytőke jelent ezeknek a boldog birtokosoknak, viseljék a terheket a legnagyobb, mértékben. T. Nemzetgyűlés ! A tegnapi napon egy érdekes beszéd hangzott el itt. A földadójavasiatok tárgj^alásánál majdnem minden képviselő, aki felszólalt, szóvátette a földreform végrehajtását és majdnem minden képviselő még a túlsó oldalon is hangoztatta azt, hogy amikcr elfogadja a földpdót, ugyanakkor azonban közgazdasági pelitikai pre grammot akar hallani, mert azt a nagy terhet el lehet viselni, de csak ugy, ha olyan közgazdasági életei- tudunk megteremteni, ha olyan közgazdasági fellendülés következik be, amelynek eredményeként majd el lehet a földadót viselni, Ezt a programmet áhitoztnk, vágytuk, kívántuk. kértük. Az igen t. földmivelésügyi minister ur a tegnapi napon reagált ezekre a felszólalásokra és igyekezett pregrammot nyújtani. Pre grammjának különösen az a része vele érdekes, amelyev egy papírlapról olvasott fel és amely tulaj donképen nem. is az ő személyének pregrammja, hanem inkább annak a ministeriumnak, minu erkölcsi testületnek .pregrammja, amelynek jelenleg ő a feje és amelynek mindig megvolt a pregrammja akkor is, amikor a fejek meg is változnak. (Felkiáltások jobbfelől : Ez a helyes !) Berki Gyula : A ministeriumnak akkor is kell dolgoznia, ha a minister váhozik ! Nem állhat meg a munka ! Kiss Menyhért : Én nagyon helyeseltem ezt a beszédet és pregrammot és »a földmivelésügyi minister ur pro grammját is nagyon helyeseltem, mert hiszen ezt a stereotip pregrammot mi már nagyon jól ismerjük. Nagy örömm.el vettük tudomásul azoknak a különféle tanfolyamoknak bejelentését, amelyekről megígérte 6, hogy a tél folyamán fel fogja velük világosítani a falu lakosságát : csinál majd szöveszeti tanfolyamot, kosárfonó tanfolyamot. Minderre szükség van. Elmondotta ő a tyuktenyésztés, az állattenyésztés, a lótenyésztés előfeltételeit és hogyan kívánja ezeket ő előmozdítani. Egy dolog volt, amelyről rendkívül sokat beszélt, . . . Rothenstein Mór*. A cseresznyéről ! Kiss Menyhért : ... amelyet azonban ezen az oldalon bizonyos derültséggel fogadtak, t. i. az időjárásról. Az időjárást különösen hangsúlyozta. Akkor én itt hátrafordultam és megkérdeztem egyik képviselőtársamat, Dénes Istvánt, (Felkiáltások jobbfelől : Gazdaszakértő !) hogy tulaj donképen mi van azon mosolyogni való, hogy az időjárást miért hallgatják ilyen nem szívesen az igen t. ellenzéki képviselő urak ? Erre ő azt felelte, hogy azért, mert az illemnek, a bon tonnák 6. §-ában az foglaltatik, hogy a társaságban az időjárásról nem illik beszélni. És abban az agrárkönyvben, amelyet egyik legkitűnőbb agrárpolitikusunk, Sebes Dénes irt, — mondotta t. képviselőtársam -— az időjárásról egy külön fejezetben sem tartatik előadás. Ezt a programmpontot nem irta meg ebben a könyvben. (Felkiáltások jobbról : Igazán szellemes !) Mindenesetre nagy jelentősége van -az időjárásnak is Magyarország gazdasági életében, azonban az időjárás változik : ma ilyen, holnap amolyan. A közgazdasági programm felépítését az időjáráshoz kötni nem lehet*és nem szabad. Mindig számítani kell a legrosszabb időjárásra és mindig ugy kell számítani arra, hogy meglepetések az országot ne érjék. Épen azért nem lehet számítani az időjárásra, mert amennyire rossz az időjárás, — pl. az idén száraz volt — ép annyira lehet • az ellenkezője is . . . Szabó József: Most be van borulva!