Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-47

170 A nemzetgyűlés 47. ülése 1922. évi szeptember hó 7-én, csütörtökön. egynéhányat, hogy talán fogadnák el az Emiltett közgazdasági tétel alapján, amely az egész világon el van fogadva, azon javaslatomat, hogy idegenek, akiknek Magyarország területéhői óriási mennyi­ségű birtokaik vannak, ennek az uj földadónak legalább kétszeresét; fizessék. (Egy hang jobbfelől : Tízszeresét !) Egyelőre megelégednék a -kétszeresével is. Ha azonban az egységes pártban méltóztatik keresztülvinni azt, hegy ezek a földadó tízszeresét fizessék, én mellette, fegok szavazni ennek is. (Zaj a jobboldalon.) Az, aki Parisban meg Svájc­ban költi el a pénzét, pl. egy igen jóhangzásu névvel biró arisztokrata jelenleg is Parisban él, és el lehet gondolni, hegy a mcstani magyar valu­táris viszonyoknál fegva milyen ns.éihetetlen össze­geket költenek el ott. Az fizesse duplán az adóját ; ez a legkevesebb, amit a magyar nép elvárhat ezektől az uraktól és ezt el is kell várnia. Erdélyben a románoktól kell tanulnunk. Szo­morúan tapasztaljuk azt, hegy m.cst a földbirtokc­soktól, az arisztokratáktól épugy, mint a közép­birto ki soktól, az én szülő vármegyémben, Marc s­Terdában, de Kclczsbanis és minden vármegyében elveszik a birtokok 80%-át és hiába hivatkoznak a jogrendre, hiába hivatkeznak Wilsonra. A Szé­kely-Magyar Szövetség most minden képviselőnek megküldött egy könyvet, amelyben az ujabb sérelmek vannak elpanaszolva. Ezt mi elolvassuk, külföldön azonban a jó amerikaiak, a franciák — azt hiszem. — unalommal dobják el és egyáltalá­ban nem veszik számba. Miért nem veszik számba ? Azért, mert ők azt az — niig nemzeti államok vannak a világon — egyetlen igazságot fogadták cl, hogy a nemzeti államot védelmezik minden áron, annak a nemzeti államnak pedig megbízható polgárai elsősorban a románok. Helyezkedjék a magyar állam is arra az álláspontra, hogy ennek az államnak gazdasági és faj politikai szempontból megbízható polgárai elsősorban a magyarok ; azok a magyarok, akikitt vannak, akik az ország gazda­sági, pénzügyi és kulturális szükségleteiből is ki­veszik a részüket, akik ezekhez hozzájárulnak az ő adózó filléreikkel. Azok ellenben, akik távol külföldön vannak, akik egy svájci tó partján himba Itatják magukat a milliárdok hasznában, . . . Meskó Zoltán : Egész földjüket kisajátítanám! Kiss Menyhért: . . .s szürcsölgetik azokat az örömöket, amelyeket a nagytőke jelent ezeknek a boldog birtokosoknak, viseljék a terheket a legnagyobb, mértékben. T. Nemzetgyűlés ! A tegnapi napon egy érde­kes beszéd hangzott el itt. A földadójavasiatok tárgj^alásánál majdnem minden képviselő, aki fel­szólalt, szóvátette a földreform végrehajtását és majdnem minden képviselő még a túlsó oldalon is hangoztatta azt, hogy amikcr elfogadja a föld­pdót, ugyanakkor azonban közgazdasági pelitikai pre grammot akar hallani, mert azt a nagy terhet el lehet viselni, de csak ugy, ha olyan közgazda­sági életei- tudunk megteremteni, ha olyan köz­gazdasági fellendülés következik be, amelynek eredményeként majd el lehet a földadót viselni, Ezt a programmet áhitoztnk, vágytuk, kívántuk. kértük. Az igen t. földmivelésügyi minister ur a tegnapi napon reagált ezekre a felszólalásokra és igyekezett pregrammot nyújtani. Pre grammjának különösen az a része vele érdekes, amelyev egy papírlapról olvasott fel és amely tulaj donképen nem. is az ő személyének pregrammja, hanem in­kább annak a ministeriumnak, minu erkölcsi testü­letnek .pregrammja, amelynek jelenleg ő a feje és amelynek mindig megvolt a pregrammja akkor is, amikor a fejek meg is változnak. (Felkiáltások jobbfelől : Ez a helyes !) Berki Gyula : A ministeriumnak akkor is kell dolgoznia, ha a minister váhozik ! Nem állhat meg a munka ! Kiss Menyhért : Én nagyon helyeseltem ezt a beszédet és pregrammot és »a földmivelésügyi minister ur pro grammját is nagyon helyeseltem, mert hiszen ezt a stereotip pregrammot mi már nagyon jól ismerjük. Nagy örömm.el vettük tudo­másul azoknak a különféle tanfolyamoknak be­jelentését, amelyekről megígérte 6, hogy a tél folyamán fel fogja velük világosítani a falu lakos­ságát : csinál majd szöveszeti tanfolyamot, kosár­fonó tanfolyamot. Minderre szükség van. Elmon­dotta ő a tyuktenyésztés, az állattenyésztés, a ló­tenyésztés előfeltételeit és hogyan kívánja ezeket ő előmozdítani. Egy dolog volt, amelyről rendkívül sokat beszélt, . . . Rothenstein Mór*. A cseresznyéről ! Kiss Menyhért : ... amelyet azonban ezen az oldalon bizonyos derültséggel fogadtak, t. i. az időjárásról. Az időjárást különösen hang­súlyozta. Akkor én itt hátrafordultam és meg­kérdeztem egyik képviselőtársamat, Dénes Istvánt, (Felkiáltások jobbfelől : Gazdaszakértő !) hogy tulaj ­donképen mi van azon mosolyogni való, hogy az időjárást miért hallgatják ilyen nem szívesen az igen t. ellenzéki képviselő urak ? Erre ő azt felelte, hogy azért, mert az illemnek, a bon ton­nák 6. §-ában az foglaltatik, hogy a társaságban az időjárásról nem illik beszélni. És abban az agrárkönyvben, amelyet egyik legkitűnőbb agrár­politikusunk, Sebes Dénes irt, — mondotta t. képviselőtársam -— az időjárásról egy külön feje­zetben sem tartatik előadás. Ezt a programmpontot nem irta meg ebben a könyvben. (Felkiáltások jobbról : Igazán szellemes !) Mindenesetre nagy jelentősége van -az idő­járásnak is Magyarország gazdasági életében, azonban az időjárás változik : ma ilyen, holnap amolyan. A közgazdasági programm felépítését az időjáráshoz kötni nem lehet*és nem szabad. Mindig számítani kell a legrosszabb időjárásra és mindig ugy kell számítani arra, hogy meglepetések az országot ne érjék. Épen azért nem lehet számí­tani az időjárásra, mert amennyire rossz az idő­járás, — pl. az idén száraz volt — ép annyira lehet • az ellenkezője is . . . Szabó József: Most be van borulva!

Next

/
Oldalképek
Tartalom