Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-46
A nemzetgyűlés 46. ülése 1922. dolgokhoz, hogy mindenütt kiigazitsák a katasztert, ahol igazságtalanságok vannak. Már most azt mondják, hogy az adó nagy. Ott, ahol a földek osztályozásánál a 20 K kataszteri tiszta jövedelmen felül mentek, én magam is elismerem, hogy nagy. Ha jó termés van, akkor nem nagy, mert azok a földek, amelyeket ilyen magas osztályba soroztak, mindenesetre jó földek kell hogy legyenek, amelyek rendes termést hoznak, mikor rendes időjárás van. Az adó csak akkor nagy, ha a termés rossz, mint az idén is bizonyos vidékeken, ahol 2—4 métermázsa termés volt. E törvényjavaslat azonban intézkedik arról, hogy ilyen katasztrofális rossz termés esetén vidékenként adóelengedés történhessék, tehát a dolog méregfoga itt is ki van húzva. Az olyan vidékeken pedig, amilyen az én községem is, ahol a szántóföldre és kaszálóra 7'30 kg esik, s az erdőt, legelőt beleszámitva 5'8 kg, ott azt hiszem, hogy ez az adó elviselhetetlen nem lesz, épugy, mint sehol máshol, ahol a kataszteri felvétel ilyen szerencsés, (Ugy van! ügy van! a jobboldalon.) Sőt ebben a tekintetben bizonyos igazsága van Hoyos grófnak akkor, amikor azt mondja, hogy az idén, ha ki tudjuk küszöbölni, ami üszkös búzánk van Magyarországon, abból magából kikerülne a földadónak összege, mert hiszen ebben a tekintetben is a legmesszebbmenő intézkedéseket fogjuk létesíteni, hogy gazdaközönségünket, legalább is a kisgazdákat, akik mégis jobban rá vannak utalva, kitanitsuk a csávázásnak művészetére, hogy az üszköt kiküszöböljük, mert az idén igen nagy veszteségünk van az üszkös gabona miatt. A csávázásnak valóságos technikája van. Ha keveset ad a gazda, az nem használ, ha pedig sokat, akkor elrontotta a termését. Ez is olyan dolog, amely bizonyos tudást igényel s a földmivelésügyi ministerium foglalkozik is ennek a tudásnak a kisgazdák körében való terjesztésével. Szóval magára a földadójavaslatra nézve az a véleményem, hogy nekünk ezt az áldozatot, meg kell hoznunk és meg kell hoznia utánunk minden társadalmi rétegnek is azért, hogy élhessünk, hogy tengethessük ezt a tönkretett állami és gazdasági életünket, azt remélve és abban bizva, hogy az idők javulnak és hogy az a tengődés, az a kinlódás, amely most az állami és társadalmi életünkben megvan, talán majd mégis csak meg fog szűnni. Meg kell hoznunk ezeket az az áldozatokat, dacára annak, hogy a népszerűségünk rovására megy, mert nekünk előbbre való az állam, a haza, ha már ránk bízatott az ügyeinek intézése, mint a saját népszerűségünk. (Helyeslés a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés! Ezekben foglaltam össze a mondanivalóimat. Lehetőleg röviden rá akartam mutatni arra, hogy azok az urak, akik itt folyton földmivelésügyi programmot kivannak a földmivelésügyi ministertől, tévedésben vannak évi szeptember hó 6-án, szerdán. 107 abban a tekintetben, hogy itt valami országravilágra szóló óriási tervekkel lehetne jönni, amelyek azonnal, teljes egészében helyrehoznák a gazdasági helyzetet. Meg akartam mutatni, hogy a földmivelésügyi ministeriumban annyi munka folyik, annyi törvénytervezet, rendelet és más intézkedés készül, hogy a földmivelésügyi ministeriumtól többet követelni nem lehet. Meg akartam mutatni, hogy a vetőmagnemesités terén, jobb vetőmaggal való ellátás terén ugy a kalászosoknál mint a tavasziaknál, a jobb talajművelés terén mindent elkövet a földmivelésügyi ministerium, hogy különösen a kisebb gazdaságokat erre rávezesse. A háziipart teljes erővel felkaroltuk, fejlesztjük és iskolákat létesítünk a háziipar terjesztésére; gazdasági előadásokat, téli tanfolyamokat rendezünk. A földmivelésügyi ministerium mindent megtesz, ami a szegényes helyzetünk szerint rendelkezésére áll. Abban a reményben vagyok, hogy most, a földadó megszavazása után a pénzügyminist er urak nem fognak majd ugy elzárkózni annak le net őségé elől, hogy a többtermelés érdekében az állam pénzbeli áldozatokat is hozzon, mert ha a föld megadja a maga óriási adóját az államháztartásnak, akkor sokkal nagyobb joggal megkövetelheti azt is, hogy viszont a föld termelésének előmozdítására az állam is hozzon áldozatokat. (Helyeslés a jobboldalim és a középen.) Bizom abban, hogy a jövőben azok a kívánságok, amelyek a többtermelés érdekében jogosan elhangzanak, sokkal nagyobb mértékben teljesíttetnek, mint eddig. A birtokreform kérdésében egész röviden vissza aKart am utasítani azt az egyesek részéről — azt hiszem nem nagyon átgondoltan emelt —• vádat, hogy itt a kormányzat vagy talán én magam is, aki elég régen működöm ezen a téren, nem akarnánk a földbirtokreformot teljes erővel végrehajtani. Létay Ernő : Pénzügyileg megoldatlan ! (Zaj.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi nister \ Pénzügyileg is megoldható. Majd foglalkozunk a buzavalutával ( Felkiáltások balfelól : Ezt akarjuk mi is !) és ebben a tekintetben is kidolgozunk tervezetet. Ennek a megoldása sokkal nehezebb, ha a gazdasági helyzet ilyen nehéz, de ezeknek a nehézségeknek dacára is meg kell oldanunk a kérdést. Ezzel a felszólalásommal meg akartam nyugtatni azokat, akik ebben a tekintetben jogosan követelődznek a kormánytól, hogy a kormányban erre megvan nemcsak a szándék, de az elhatározás is, hogy ezt keresztülviszik. A föídreiorm tekintetében pedig az a meggyőződésem, hogy nehéz szívvel bár, de a haza iránt való kötelességből nem ajánlhatok mást a t. Nemzetgyűlésnek, mint azt, hogy meg kell hozni az áldozatot s elsősorban a földet, azután pedig mindenkit, aki a teherviselésre képes, a legmesszebbmenő határig meg kell adóztatni, hogy élhessünk, hogy a jövő nemzedéknek jobb létet biztosithassunk és Magyarországot megtarthassuk utódainknak. Ajánlom a törvényié*
