Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-32
92 A nemzetgyűlés 32. ülése 1922, számra szaporítani a kisbirtokok típusában, akkor fogadjuk el segitségüket! Mert külső célokat nem tudunk megvalósítani addig, amig belső harc emészt bennünket, Azt mondják — s most fog kiderülni, hogy miért mondtam el a függetlenségi pártra vonatkozó megjegyzéseimet — hogy az a rendszer, amelyet 1919 augusztusában Friedrich István inaugurált, ugyanaz, ami ma uralkodik. Én bebizonyítom, hogy már semmiben ehhez a rendszerhez nem hasonlít. Először is a Friedrichkormány — mert volt egy összeütközés a szociáldemokratákkal — a hatalmat erőszakkal birtokába vette. De abban lelkiismeretes volt, hogy a nemzet egyetemének igazi, szabad megnyilvánulása elé akadályt gördíteni nem óhajtott. Az első ministertanácson elhatározta, hogy haladéktalanul megalkot] a az általános, egyenlő, titkos és nőkre is kiterjedő választói jogot, és ezt a választői jogot életbe lépteti, — ám döntsön a nemzet. Amit a nemzet akarni fog, aszerint történjék Magyarországon minden. Még mielőtt eljutott volna ide a ministertanács — az első politikai kabinet, vagyis a második Friedrichkabinet — arról is történt döntés, hogy meddig menjen vissza a történelemben: 1918 november 16-ig, vagy pedig a megelőző időre, szóval, hogy meddig menjen vissza. Akkor ez a kabinet elhatározta, hogy visszamegy 1918 október 31-ig; tehát nem október 30-ig, hanem október 31-ig. Felmerült az a kérdés is, hogy mi legyen ezen uj kormány felfogása a magyar állam hivatalos elnevezése tekintetében az ellenforradalom végrehajtása után. Ez a politikai kabinet elhatározta, hogy a »magyar köztársaság« legyen a magyar állam elnevezése, Ebben a politikai kabinetben — nem mondok újságot, — az akkori vezérek csaknem mind helyet foglaltak: tagja volt Friedrich István, Haller István, Huszár Károly, Lovászy Márton, báró Perén yi Zsigmond, Heinrich Ferenc, tehát nagyon illusztris tagjai voltak. Ebben a kabinetben elhatározták, hogy »magyar köztársaság« elnevezéssel illetik a magyar államot. Elhatározták továbbá, hogy a bíróságok a magyar állam nevében hozzák meg ítéleteiket s ugy tudom, hogy ma is igy hozzák. Elhatározták továbbá, hogy az általános, egyenlő és titkos választói jogot azonnal életbe léptetik. Kz erre vonatkozó rendelet szeptember 4-én jelent meg s a választásokat szeptember 28-ra tűzték ki. Elhatározta azután ez a kormány egy szeptember 7-én tartott mínisterközi értekezleten, amely Heinrich Ferenc akkori kereskedelemügyi minister ur einöklésével tartatott meg s amelyen részt vettek: Haller István, Huszár Károly, Baloghy György minister urak, azonkívül csekélységem is_ a ministerelnök képviseletében, — hogy a sajtószabadságot visszaállítja s hogy nincs más rendelkezés a sajtójog terén, mint az 1914. évi XIV. te. Erre nézve egy hivatalos közlemény közzétételét határozták el, de »azt évi július hó 28-án, pénteken. nem lehetett közzétenni, mert a román cenzúra megakadályozta. Tehát az általános, egyelő és titkos választói jog, tehát a sajtószabadságnak teljes helyreállítása, tehát a november 16-iki alap az egyetlen köztársasági alapeszmének a proklamálása nélkül, — mert a köztársasági kérdésnek, az államforma kérdésének eldöntését ez a kabinet a nemzetgyűlésre akarta bizni, vagyis a nemzetgyűlés utján akarta rendezni — ez volt annak a kabinetnek a politikája, és minden intézkedésben ezt a politikát érvényesítette. Méltóztassanak összehasonlítani a mai kormányzattal a kabinet akkori politikáját, amely kabinet összetételével csak egy ember nem volt megelégedve a ma uralkodó politikusok közül, különben mindegyik meghajolt előtte. Ez az egy ember volt : gróf Teleki Pál későbbi ministerelnök ur, t. képviselőtársam, aki Friedrich Istvánhoz intézett hivatalos levelében, amikor külügyminiszterré kinevezte, azt irta, hogy nem foglalhat helyet olyan kabinetben, amelynek a benne résztvevő politikusok túlságosan monarchikus színezetet adnak. S ezzel az indokolással nem fogadta el a külügyministeri állást. Mindenki más a kormány politikáját teljes mértékben helyeselte. Gömbös Gyula : Ki volt az ? Szakács Andor : Gróf Teleki Pál, későbbi ministerelnök. Pikler Emil ; Mert túlságos monarchikus volt a társaság ; tehát köztársasági volt. Gömbös Gyula : Nem akarom elhinni. Nálad van a levél ? Szakács Andor; Mncs nálam. Métóztassál Telekit megkérdezni. Ugy emlékszem, ez volt levelének idevonatkozó kifejezése, hogy: »és mert — t. i. más okokat is felhozott — nem foglalhatok helyet egy olyan kabinetben, amelynek a benne résztvevő politikusok túlságosan monarchista szinezezetet kölcsönöznek«. Különben mint mondtam, tessék erre nézve Telekit megkérdezni. Tehát az augusztusi első politikai kabinet, amelyből aztán a mai rezsim kifejlődött, a köztársaság alapján állt, illetőleg az államforma eldöntését az alkotmányozó nemzetgyűlésre kívánta bizni. Ez volt a felfogása abban az időben, sőt még a Clarkféle tárgyalások alatt is gróf Apponjd Albert t. képviselőtársunknak is, aki szintén azt mondotta, hogy az alkotmányozó-nemzetgyülés feladatai közé fog tartozni, hogy az ország államformáját meghatározza, Másodszor megvalósította az általános, titkos, nőkre is kiteljedő választójogot. Harmadszor proklamálta a sajtószabadságot. Negyedszer — és ez egy uj momentum, tehát most az összegezésnél hozom fel — a kormány ismételten tárgyalt a szociáldemokratapárt vezetőségével és számára a kabinetben két tárcát ajánlott fel. A kabinetnek októbrista tagjai is voltak, Lovászy Márton volt egy darabig külügy minister és csak azért, mert a
