Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-32
'68 À nemzetgyűlés 32 ülése 1922, nak az a feladata ugyebár, hogy mindig minden eshetőséget elővesz s azt külön bírálat tárgyává teszi — amely igenis adva van, s amelyre irányuló törekvéseket a tekintetbe jövő tényezőiméi már régen konstatálhattuk volt, képzeljük el azt, hogy létrejön a jugoszláv-cseh korridor, képzeljük el azt, hogy az orosz, birodalom talpraáll. Ez azt fogja Olaszország szempontjából jelentem, hogy ott az Adriában, ahol ma ő az ur és ahol továbbra is ur akar lenni, egyszerre az orosz világbirodalom, az egyesült szlávság nyomásával kerül szembe. Ezen veszedelemmel szemben az egyedüli védekezési mód az, hogy ezzel szemben egy erős, nagy Magyarország fejlődését, talpraállását mozditja elő az olasz diplomácia. Varsányi Gábor : Nincs-e ott magyar királynak való herceg ? (Derültség balfelől.) Bogya János : Nem ezen múlik, mert az olasz diplomácia sokkal okosabb ahhoz, semhogy ilyen alapon akarná megoldani a kérdést. Az én álláspontom pedig ebben a kérdésben, a királyság kérdésében közismert; az én előadásom tehát ezt nem. érintheti, mert hiszen mindenki tudja azt, hogy pártunk legitimista. Ha tehát ilyen a helyzet, s ily körülmények között sem tudott a magyar diplomácia Magyarországnak Olaszországban kellő súlyt biztosítani, ez mindenesetre csak arra vallhat, hogy a magyar diplomáciában nem volt meg a kellő bölcsesség és képesség arra, hogy a lehetőségeket realizálja, hogy reálpolitikai alapon Magyarországnak nemzetközi súlyát megadja. A természet által adott helyzet, a világpolitikai helyzet egyenesen azt követeli, hogy Magyarország talpraáll jen, erős legyen. Az emberi civilizáció érdeke az, hogy Magyarország mint erős, nagy nemzet jelenjék meg ismét a népek családjában, mert hiszen a fehér faj civilizációja dől el akkor, amikor Japánnak Angliával és Amerikával folytatott küzdelme jut dűlőre. A fehér faj civilizációjának, jövője pedig az elmondottak szerint attól függ, hogy Oroszország Konstantinápoly vagy pedig Kelet-Azeia felé fog-e expanzív politikát folytatni. Ennek lehetősége pedig attól függ, hogy mi magyarok, mint nemzet, milyen erősek leszünk, hegy mi, mint magyarok a mi diplomáciánk utján ezeket a reális tényeket mennyire tudjuk realizálni, hogy mi a mi diplomáciánk utján mennyire tudunk megértésre tenni szert. Magyarországnak egy nagy konkurrense van a világpolitikában, amely a szlávok elválasztása tekintetében ugyanazt a szerepet játssza, mint mi, s ez Románia. A román diplomácia érzéseim szerint túlszárnyalt bennünket ; minket az a veszély fenyeget, hogy a román diplomácia járszalagára kerülünk. Méltóztassanak ezeket a tényeket megszívlelni, méltóztassanak ezen adott kép realitását szem előtt tartva, ugyanúgy, mint én teszem azt, kifogásolni diplomáciánk működését, (Helyeslés balfelől.) mert az a maga meddőségével, eredménytelenségével nem elégíthet ki senkit sem., (ügy van ! a baloldalon.) mert az a maga gyengeségével évi július hó 28-án, pentehcn. oda fog bennünket vezetni, hogy mi igenis Románia járszalagára kerülünk, s akkor finis Hungáriáé! T. Nemzetgyűlés ! Nekünk orientációt kell keresnünk, s nekünk igenis meg van adva az orientáció lehetősége. A diplomácia nem. egyéb, mint a szövetségek politikája. Nekünk igenis keresnünk kell az érdekazonosság alapján szövetségeseket, „: keresnünk kell azt, hogy reálpolitikai alapon érvényesítsük a mi érdekeinket. Ettől függ az ország, a nemzet jövője, ettől függ a mi gazdasági helyzetünk megjavítása. Csonka Magyarország nem ország. Csonka Magyarország nem. képes elégmegélhetési alapot nyújtani a rajta élő népnek. Az tehát, aki a nép érdekeit igazán szivén viseli, aki tudja azt, hogy a kulturem.berieég magasabb törvényeknél fogva tagozódik nemzetekre, államokra, az mindenekelőtt a maga nemzetének érdekeit tartja szem előtt feg igyekezni nálunk olyan állapotokat teremteni, amelyek a munkásnak és a társadalom, minden tagjának érdekeit, kívánságait kielégíteni képes lesz. Ëpen ezért aktivitást kell követelnünk a külpolitika teién. Az e téren való aktivitás lesz az a rög, amely a lavinát megindítja, azt a lavinát, amely a Kárpátoktól az Adriáig terjedő Magyarországot hozza nekünk vissza. T. Nemzetgyűlés ! Ezek után pár rövid szóval legyen szabad egy más kérdésre áttérnem. Láttam azt, hogy beszédem folyamán az én intencióimat félre is lehet érteni. Egy közbeszólás ugy hangzott : »Nincs-e valami olasz herceg ?« Ebből azt következtetem, hogy ugy is lehetett érteni az általam mondottakat, hogy én az Olaszországgal való összeműködés keresésében egy olasz herceg érdekeit akarnám szolgálni. Varsányi Gábor : Nem is volna egészen rossz ! (Zaj.) Bogya János : De rossz volna. Itt számítani kell Magyarország sajátos pszichológiai helyzetével, Magyarország ezredéves történelmi múltjával. Ha mi ma a szabad királyválasztás alapjára helyezkedünk, akkor mi a mi alkotmányos és állami életünk gerincét törtük ketté. T. Nemzetgyűlés ! A magyar állam alkotmányának gerincét a szent korona elmélete képezi. A szent korona tana az, amely minket már oly korán a kultúrnépek sorába emelt, a szent korona elmélete az, amely nálunk a szuverenitást már 1222-ben ugy állapította volt meg, hogy mi az állami életre szervezett nemzetet tettük meg az állami szuverenitás alanyául. A szent korona elméletében azonban a szent, korona viselője és a szent korona viselésének joga a döntő tényező. Ha mi ezen tradicionális jogtól, a szent korona viselésének jogától eltekintünk, akkor alkotmányos életünk legfontosabb pillérét döntöttük meg, akkor megcsúfoltuk a magyar alkotmányosságot. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Nekem, t. Nemzetgyűlés, az az álláspontom, hogy igenis, a szent korona tanával, az azzal összefüggő törvényes komplexussal egyetemben nekünk ma is van törvényes királyunk, akinek létét, aki-